Gyakran Ismételt Kérdések E-mail

Kezdőlap » Extrák » Magazin » Hírlevél - Te is gyakran pánikolsz? Hírlevél a szorongás és pánik tünetegyüttesről

Te is gyakran pánikolsz?

Hírlevél a szorongás és pánik tünetegyüttesről

Te is gyakran pánikolsz? Hírlevél a szorongás és pánik tünetegyüttesről A pánikbetegséget 1980 óta nevezik a nevén, s azóta kutatják az előzményeit, okait. A tapasztalatok szerint az első pánikroham előtt nem találunk közvetlen kiváltó okot. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy valamilyen szorongásos élethelyzet tartósabban fennáll.

Pánikbetegség (Wikipédia cikk) »

Szorongás (Wikipédia cikk) »

Érdekesség, hogy az előzményekben szerepel az örökletesség lehetősége, valamint a felmenőink testi és lelki traumái, úgymint:

depresszió,
öngyilkosság,
alkoholizmus,
cukorbetegség,
magas vérnyomás.

A gyermekkorban átélt traumás helyzetek előre vetítik a felnőtt korban jelentkező pánik tünetek megjelenését. Ha a kisgyermek

az élete első két évét zaklatott körülmények között tölti,
kénytelen a szülők veszekedését, verekedését „megélni”,
vagy valamelyik szülőt elveszíti,
illetve ha óvodás vagy kisiskolás korában jelentkezik nála az úgynevezett „iskola fóbia” (hányingerrel, hasmenéssel, fejfájással),

akkor előre jelezhető a felnőttkori pánik bekövetkezése.

Gyógyszer, vagy terápia?

Antidepresszáns nélkül A gyógyszer passzív megoldás, a terápia aktív megoldás.

Fogyasztói társadalomban élünk, mely arra irányul, hogy engedelmes bárányka módjára azt együk-vegyük-fogyasszuk, amit elénk tesznek. Akkor szeretnek minket, ha jól irányíthatók vagyunk, azt a mosóport, ételt és gyógyszert vesszük be, amit a reklámok népszerűsítenek. Az emberek többsége ezzel arra van nevelve, hogy ne gondolkodjon, ne akarja megvalósítani a saját elképzeléseit, hanem fogadja el a sorsát, és tegye azt, amit a többség tesz.

A passzív gyógyulási szándék azt jelenti, hogy amikor szorongunk, akkor nyugtatót adnak nekünk. Ettől félájulttá válunk, és félájult állapotban képtelenek vagyunk szorongani. Aztán hozzászokunk a nyugtatóhoz, és növelni kell az adagot. Ez bezavar a hormonháztartásba, memóriazavarokat okoz, a libidót a nullához közelíti. Amikor a gyógyszer elhagyásával kísérletezünk, akkor az elvonási tünetekkel súlyosbítva visszatérnek az eredeti pánik tüneteink.

A saját testünket mindannyian féltjük, ezért félünk a fájdalomtól, a sérülésektől, a betegségektől. A lelkünket ugyanígy szeretnénk megóvni minden káros hatástól. De sem a testi, sem a lelki megpróbáltatásokat nem tudjuk elkerülni, ezért a legjobb megoldás, ha felkészülünk ezekre.

Ha egy gyermek rendszeresen átélte a szeparációs szorongást, akkor fokozottan érzékeny lesz azokra a helyzetekre, amelyekben azt érzi, hogy nem szeretik, vagy el akarják hagyni. Hiába kapkodja be a gyógyszereket, meg kell tanulni, hogy az elhagyástól való félelem kezelhető, és nem kell belehalni abba, ha a kedves elhagy.

A félelmet, a szorongást nem lehet elkerülni, de meg lehet oldani. Mindenképpen nézzünk szembe azzal, amitől félünk. Ha ez egyedül túl nehéz, nem szégyen – sőt dicséretes bátorság – szakember segítségét kérni. És igaz aktív, bátor és hasznos cselekedet meggyógyulni.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy téged érint-e a pánik, vezesd a legalább két héten át a Pánik naplót.

Pánik napló »

Pánik, szorongás egyéni tréning

Ha úgy érzed, hogy pánikkal küzdesz, jelentkezz egyéni segítségért, gyere a Pánik, szorongás egyéni tréningünkre. A tréning előtt szükség van egy személyes találkozásra, az úgynevezett első interjúra, ahol megismerkedünk Veled, és felmérjük a tüneteidet. Szükség esetén pszichiáter szakorvost biztosítunk. Kérlek, hogy a kitöltött Pánik Naplót hozd magaddal az első interjúra.

Az Ismerkedő Interjú időtartama: 60 perc.

Óradíja: 8 000 Ft + ÁFA (10 000 Ft)

Helyszíne: Budapest,14. kerület, Kerepesi út 78/D. II. lépcsőház IV/1.térkép »

Jelentkezésed elfogadása után, az Ismerkedő Interjú időpontját pontosítjuk.

Biztosítunk minden Kedves Résztvevőt, hogy az egyedi igényeit az adott lehetőségeken belül messzemenően figyelembe vesszük.

Rendezvénynaptár:

Pánik, szorongás egyéni tréning

Amennyiben esetleg még nem vettél részt ilyen módszerekkel vezetett tréningeken, és egyelőre nem látod tisztán, miként lenne ez hasznos a számodra, kérjük oszd meg velünk kétségeidet, és ha lehetséges, közösen megtaláljuk a Neked megfelelő megoldást.

További információ

Pánik, szorongás cikkgyűjtemény

Pánik tünetek

A pánikroham a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Lényege az időről időre előtörő, kiszámíthatatlan és elemi erejű intenzív félelem, mely testi tüneteket produkál.

Pánik tünetek »

Ne pánikolj, gyógyulj meg!

A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez, és jobb minőségű életet tud élni, amint kilép a betegség árnyékából. Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?

Ne pánikolj, gyógyulj meg! »

Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete

Agora (aγορά) görögül teret jelent, ahol az emberek sétálva beszélgettek. A fóbia (φόβος/φοβία) pedig a valamitől való viszolygást, taszítást jelenti. Az agorafóbia szó szerint tehát a nyílt tértől való viszolygás, félelem. A ma elterjedt szóhasználat azonban többet jelent ennél. Agorafóbia az is, amikor valaki a közlekedéstől fél, vagy a boltba nem mer bemenni. A mindennapi értelmezés szerint az is agorafóbia, amit korábban még klausztrofóbia jelenségként, azaz a bezártságtól való félelemnek neveztek. Az agorafóbia tüneteiben szenved ugyanis az is, aki a közlekedéstől fél, félelmét azzal magyarázza, hogy azért nem mer felszállni egy buszra vagy vonatra, mert ott be van zárva, nem tud bármikor kiszállni, lelépni. Igen gyakori a lifttől való félelem: ebben az esetben hasonló megokolást hallunk a betegektől. Nem attól félnek, hogy a lift (repülőgép) lezuhan, hanem attól, hogy nem szállhatnak ki belőle bármikor.

Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete »

Szociális fóbia

A szociális fóbiában szenvedő beteg szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket. A szociális fóbiások a leggyakrabban a következő helyzetektől félnek:

bemutatkozás,
telefonálás,
látogatók fogadása,
mások előtt enni (enyhébb esetben csak éttermekre és más nyilvános helyekre vonatkozik, súlyosabb esetben a saját otthonukban, családjuk körében sem képesek enni),
mások előtt írni (ami egyes esetekben olyan súlyos lehet, hogy a beteg nem képes egy szerződést vagy egy átvételi elismervényt aláírni),
előadást, beszédet tartani,
felelni, vizsgázni.

Szociális fóbia »

Pánikbetegség előzményei

A civilizációs betegségek között külön csoportot alkotnak a lélek, a psziché megbetegedései. A depressziós, a szorongásos és az addiktív kórképek száma - nem pusztán a pontosabb felderítésnek köszönhetően - nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt évtizedekben. A megnőtt esetszám felvetette a kategóriák tisztázásának szükségességét, ezért volt fontos a pánikbetegség kategóriájának megalkotására.

Pánikbetegség előzményei »

Pánik és szorongás

A szorongás mindig valamilyen inger hatására kezdődik. Ez az inger lehet kívülről jövő, vagy keletkezhet belül is. Leggyakrabban fel sem ismerjük, hogy milyen inger indítja el a pánikrohamot. Bár a pánik nem örökölhető, mégis feltételezhetjük, hogy előfordulhat genetikai érintettség, hiszen a pánikbetegek rokonai között ötször több pánikbeteget találtak. Mégis a tudomány mai állása szerint a pánik szindróma megjelenése inkább a szocializáció számlájára írható, és tanult mintának számít. Ez azért jó hír a „pánikosoknak”, mert ha megtanultunk „pánikolni”, akkor megtanulhatjuk a „nem pánikolós” létet is.

Pánik és szorongás »

A félelem megbetegít?

Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma. Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg.

A félelem megbetegít? »

Félelmeink, szorongásaink

Hogyan jön létre a szorongás, a pánik? Mitől válunk szorongóvá, és mit kezdjünk a kialakult szorongásainkkal, az alattomosan támadó félelmeinkkel, egyre több ember számára felvetődik, és egyre több ember keresi a választ.

Félelmeink, szorongásaink »

Mit tehetek a szorongás és a pánik ellen?

A minket körülvevő világ az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Olyan események történtek, amelyekre a legtöbben nem számítottunk. Ezek az események jelentősen megnövelték az életünkben jelenlevő stressz mennyiségét. A szorongás nagyon kellemetlen állapot, mégis, a szorongók 85-90%-a nem tesz semmit, hogy segítsen magán. Sokan az önpusztítás útjára lépnek, és ezáltal csak még betegebbek lesznek. Ha szembe nézel a félelmeiddel, ha megismered a kiváltó okait, akkor sokat tehetsz magadért.

Mit tehetek a szorongás és a pánik ellen? »

Pánik és szorongás önértékelő teszt

Az önértékelő kérdőív segít Neked abban, hogy tájékozódjál hangulati állapotodról és a további tennivalókról. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre! A válaszadáskor az utóbbi két hét tapasztalatait vedd figyelembe.

Pánik és szorongás önértékelő teszt »

A könyvespolcra ajánljuk

Libri partner program

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) »

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal Szervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, hideg verejték csorog homlokunkon, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk – kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak – miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség ismert szakembere azt tanítja könyvében: ha megfelelő ételeket fogyasztunk, elsajátítjuk a helyes légzést, sokat mozgunk, ha idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor megbirkózhatunk pánikrohamainkkal.

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal »

Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen

Harriet Lerner

Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen „Harriet Lerner imponáló őszinteséggel, számos tanulságos esettel hozza testközelbe a félelem, a szorongás és a szégyen okait és következményeit. A szerző Sigmund Freudhoz hasonló bátorsággal mer a saját szorongásairól beszélni. Nemcsak a lelki zavarokkal küzdőknek, hanem hozzátartozóiknak, a gyermekeik neveléséért aggódó szülőknek, házaspároknak és mindazoknak ajánlom a Hívatlan vendégeinket, akik szeretnék megérteni a bennük és a környezetükben zajló, ellentmondásos lelki folyamatokat.”

(Gerevich József pszichiáter, a Nők Lapja szakértője)

„Könyvem megjelenését követően többször beszéltem arról, hogy miért félek-félünk a sikertől, de egyszer sem tudtam világosan megfogalmazni. Lernernek sikerült. Általa értettem meg igazán azt is, hogy mi a különbség a félelem és a szorongás között, hogy miért rettegek minden változástól-változtatástól, és hogy mikor, miért szégyellem magam, még akkor is, amikor nem kell.„

(Albert Györgyi, a Miért pont én? című könyv szerzője)

Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen »

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)

Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) Eltűnt a nyugalom az életünkből? Mégis, mikor jellemzett minket a nyugodt élet? A pogánylázadások idején? A tatárjáráskor? A török hódoltság korszakában? Akkor, amikor kurucok és labancok ölték egymást? A 48-as szabadságharc idején? A Bach-korszakban? Az I. világháborúban? A kommün alatt? A különítményesek garázdálkodásakor? A II. világháborúban? A nyilasok uralmakor? A Rákosi-diktatúra idején? Az 56-os népfelkeléskor? A forradalmat követő időszakban? Esetleg amikor a rendszerváltás volt? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta. Nincs élet félelem nélkül. Vannak ugyanis igazi veszélyek, amelyektől a félelem megvéd minket. Élni segít. S vannak irreális félelmek is, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, holott semmi rossz nem fenyeget. Ilyenek például a fóbiák, amelyek csak nehezítik az életet. Legalább ezektől próbáljunk megszabadulni.

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) »

Pánikológia

Hugh Aldersey-Williams - Simon Briscoe

Pánikológia Minden nap újabb és újabb életveszélyes sorscsapásra hívják fel a figyelmünket. Úgy tűnik, egyre riasztóbb méreteket öltenek már magából a létezésből fakadó kockázatok is. Mi pedig belelovalljuk magunkat a pánikba – hiszen e híresztelések a tudományos adatok és a túlzások zédítő keverékei, amelyekben a „történet” az érzelmeinkre, az „adatsor” pedig értelmünkre apellál.

Simon Briscoe statisztikus és Hugh Aldersey-Williams tudományos szakíró bemutatja a világot leginkább nyugtalanító kérdéseket és egy sor lokális jellegű problémát is, amelyeket előszeretettel felnagyítunk – és amelyek miatt szerintük nem kell aggódnunk a XXI. században. E szellemes és tanulságos könyv több mint negyven népszerű pániktörténetről hántja le a hisztéria burkát, a túlnépesedéstől a gyilkosságok elharapózásáig, a halállomány megfogyatkozásától a tömeges elhízásig. Bemutatja, hogy a félelmeinket kihasználó sajtó és a különböző érdekcsoportok rendkívüli mértékben manipulálhatják a statisztikákat.

S ami a legfontosabb, ez a könyv olyan módszereket ad a kezünkbe, amelyek segítségével eldönthetjük, mi miatt érdemes pánikba esni, és mi miatt nem. A Pánikológia szkeptikus analízist nyújtó, ám lendületesen optimista mű, amely kellőképp felvértezi az Olvasót a pánik nélküli életre – arra, hogy racionális megfontoltsággal, s talán egy csipetnyi iróniával közelíthessen a régi és mai rémtörténetekhez.

Hugh Aldersey-Williams - Simon Briscoe: Pánikológia »