Gyakran Ismételt Kérdések   E-mail
Keresés
„A félés rettentő betegség, nem fáj semmim, de remegek”

(9 éves kislány írásából)

Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete

Pánik és szorongás

Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tüneteAgora (aγορά) görögül teret jelent, ahol az emberek sétálva beszélgettek. A fóbia (φόβος/φοβία) pedig a valamitől való viszolygást, taszítást jelenti. Az agorafóbia szó szerint tehát a nyílt tértől való viszolygás, félelem. A ma elterjedt szóhasználat azonban többet jelent ennél. Agorafóbia az is, amikor valaki a közlekedéstől fél, vagy a boltba nem mer bemenni. A mindennapi értelmezés szerint az is agorafóbia, amit korábban még klausztrofóbia jelenségként, azaz a bezártságtól való félelemnek neveztek. Az agorafóbia tüneteiben szenved ugyanis az is, aki a közlekedéstől fél, félelmét azzal magyarázza, hogy azért nem mer felszállni egy buszra vagy vonatra, mert ott be van zárva, nem tud bármikor kiszállni, lelépni. Igen gyakori a lifttől való félelem: ebben az esetben hasonló megokolást hallunk a betegektől. Nem attól félnek, hogy a lift (repülőgép) lezuhan, hanem attól, hogy nem szállhatnak ki belőle bármikor.

Pánik tünetek »

A hivatalos (DSM IV.) meghatározás szerint:

Agorafóbia

Szorongás olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan a menekülés nehéz (zavarba ejtő), vagy amely helyzetekben segítségre nem lehet számítani váratlan vagy a helyzettől feltételezett pánikroham, pánikszerű tünetek esetén. Az agorafóbiás félelem leggyakoribb helyzetei: az egyedüllét, távol az otthontól, tömegben lenni, vagy sorban állni, hídon, liftben, buszon, vonaton, repülőn utazni.

A pánikbetegség és az agorafóbia

Segítünk Neked
Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.

Kattints ide »

A pánikbetegség és az agorafóbia szoros összetartozása ellenére a terápiás kísérletek tanulsága, hogy ha a szorongás egy bizonyos helyzetre vetül (zárt tér, szociális helyzet stb.) és azon megtapad, akkor gyógyszer már nem sokat segít rajta. A szorongás ehhez a helyzethez kötődik, így rögzül bennünk és ettől kezdve puszta gyógyszeradagolással csak keveset lehet segíteni.

A gyógyuláshoz a beteg erőteljes elhatározására van szükség: merje kitenni magát a szorongást keltő helyzetnek. A pánikos, fóbiás betegek nagy része nem kerül kezelésbe, nem hiszi (nem meri hinni), hogy meggyógyulhat. Szégyelli is az állapotát, s ezt a szégyenérzetet ébren tartja, újra és újra megerősíti benne a környezete, amikor leértékelő gúnnyal minősíti tehetetlenségét.

Egyebek mellett épp ez a szégyenkezése gátolja meg abban, hogy orvoshoz forduljon: hiszen ki az, aki szívesen mondaná el gyengeségeit, melyek „egy kis akarattal” legyőzhetőek volnának? E tekintetben sokat tehet egy könyv, egy újságcikk vagy tévéműsor, baráti beszélgetés olyasvalakivel, akinek hasonló nehézségei voltak. Az ilyen betegeknek már az is nagy megkönnyebbülés, ha olyan emberrel beszélhetnek, aki nem leértékelően, hanem megértő beleérzéssel viseltetik irántuk.

Pánikbetegség előzményei »

Agorafóbia: Férfiak vagy a nők a jobban érintettek?

A fóbiásoknál még gyakrabban találunk nőket, mint a csak pánikban szenvedők között. A felmérések 75-92% között találnak nőket a közlekedés- és egyéb fóbiás betegek között. Amíg ennek a genetikai magyarázatára nincs adatunk, érdemes áttekinteni e jelenség szociálpszichológiai értelmezését is.

Agorafóbia: Férfiak vagy a nők a jobban érintettek?A XX. század a nők szerepének átformálódásával járt. Évtizedről évtizedre egyre több szabadságot vívtak ki maguknak. Ám az egyenjogúságnak olyan következményei is voltak, amelyekre nem számított senki. A nők kivívták ugyan egyenlőségüket, ám a szabadsággal együtt járó megnövekedett felelősséggel magukra maradtak. Rá kellett jönniük, hogyan lehet a férfiak állandó vezetése nélkül létezni, egyedül utazni, egyedül barátságokat kötni, egyedül eltartani magukat, egyedül élni. Mindez váratlanul érte őket. Hirtelen meg kellett tanulniuk nem elbújni valaki „erősebb” háta mögé, aki majd gondoskodik róluk. Meg kellett tanulni döntéseket hozni a saját életükről, és nem tűrni, hogy más határozzon életük kérdéseiben. Ne a férjük, ne az apjuk, hanem ők. A szabadság önállósággal jár, ám épp itt válik nehézzé a dolog, mikor már nem elég az, hogy valaki jó feleség, jó lány vagy jó anya.

Agorafóbia: Férfiak vagy a nők a jobban érintettek?Minden döntésnek következményei vannak, s ezeket elviselni senkinek sem könnyű dolog. A döntés miatt hibáztathatnak, felelősségre vonhatnak, ez is olyan teher, ami elől a legtöbb ember ösztönösen menekül, hacsak nem tudatosul benne - meg nem tanulja -, hogy ezt viselni kell, muszáj. A férfiakat kisfiúkoruk óta szoktatják erre, de még így is nehéz nekik. „Ha férfi vagy, légy férfi!” „Egy fiú nem futhat el!” Egy fiútól elvárják, hogy ne csak magát védje meg, de a gyengébbeket is, egy lánynak viszont csak azt tanácsolják, sikítson jó erősen.

A nőket nem arra szoktatták, nevelték, hogy szembenézzenek a nehézségekkel, félelmeikkel. Nem bátorították őket a küzdésre, szabadságra, önállóságra. Ellenkezőleg, régebben az ideális nem az önálló nő volt, hanem a függőségben levő. Engedelmes, fejet hajtó, aki csillogó szemmel bátorítja a férfit arra a küzdelemre, amelyet az helyette vív majd meg. Ez állandó függőségben tartotta a nőket a férfiaktól, de nem azért, mert így választották lehetőségeiket, hanem mert ilyennek nevelték őket.

Agorafóbia - a gyermekkori tanult szerepek hatása

Mindkét nembeli gyermek a szüleitől való függőségben nő fel, ám a lánygyerekeket inkább engedelmességre nevelik. A fiúknak jobban elnézik a csibészséget, rosszalkodást, s vegyük észre: ez nem más, mint függetlenségre, önállóságra való törekvés. A fiúkat születésüktől ennek a függetlenségnek az elérésére nevelik, míg a lányokat arra, hogy valamiképp úgyis megvédik őket. Gondoljunk csak az udvariassági szabályokra, s rögtön ráébredünk, miként várja el ezek alapján egy nő, hogy őt gyengének, támogatásra szorulónak tartsák. Nem csoda, hogy így aztán azonosulni fognak a rájuk szabott szereppel, gyengébbnek fogják magukat érezni a férfiaknál.

Ha egy fiúgyerek elesik és megsérti magát: „ugyan már, katonadolog, egy fiú nem sír” (vagyis nem szolgáltatja ki másoknak magát és érzelmeit). A lányt ellenben felkapják, vigasztalják; rossz esetben még azt is hozzáteszik: ugye, megmondtam, nem neked való ez a játék! Itt kezdenek a lányok leszokni a kockázatvállalásról, kezdik elfogadni, hogy nem tudnak gondoskodni saját biztonságukról. Itt kezdődik az a folyamat, melynek végén leszoknak arról, hogy higgyenek saját magukban.

A fiúk különböző veszélyes helyzetekbe sodorják magukat: csavarognak, verekednek, bandákba verődnek, fára másznak. Próbára teszik magukat, s eközben elmennek a végsőkig, ki mennyit és meddig bír. Lányoknál ezt rosszallanák (ez nem való), ők tehát nem próbálhatják ki magukat, így nem is fognak bízni abban, hogy nehéz helyzeteket meg tudnak oldani.

Agorafóbia - a gyermekkori tanult szerepek hatásaEmlékezzünk vissza a gyermekmesékre, melyek szintén egyfajta viselkedési mintát közvetítenek, ami aztán - ismételten átgondolva - megfelelően felerősödik a gyerek fantáziájában. Piroskát a vadász menti meg, Csipkerózsikát a királyfi csókja. S hány és hány elrabolt királykisasszonyt szabadít ki a királyfi a sárkány fogságából. Utána természetesen el is veszi feleségül, s vigyáz rá, hogy többé ne kerüljön veszélybe.

A lányok kevesebb biztatást kapnak a függetlenség elsajátítására, és több védelmet kapnak a szülőktől - ezáltal leszoknak arról, hogy maguk védjék meg saját magukat. Kevesebb konfliktusuk lesz szüleikkel, ha leszoknak a világ felfedezéséről. Mindennek eredményeként egy lány nem lesz képes megfelelni a világ kihívásainak, s kevésbé fog bízni abban, hogy képes erre. Ez az attitűd aztán a felnőttkorban is folytatódik, akkor is igénye lesz a védő (szülőpótló) érzelmi kötelékre.

A lányoktól elvárják, hogy engedelmesebbek legyenek, mint a fiúk. Az engedelmesség egyik következménye az, hogy általában jobb tanulmányi eredményt érnek el, mint a fiúk. Jól megfelelnek az iskolai követelményeknek, csupa jó jegyet kapnak, s ugyanilyen jól megtanulnak valamilyen szakmát, foglalkozást is. Ez a „jó megfelelés” azt az illúziót adja nekik, hogy erősek, nem érheti őket kudarc. Felnőttkorban gyakorta választanak olyan foglalkozást, amely tovább erősíti az illúziót, hogy sikeresek, hatékonyak. Jól is megy ez, amíg abban a szűk körben mozognak, ami folyamatosan támaszt adott nekik.

Akkor jelentkezik a gond, amikor kikerülnek ebből a környezetből. Férjhez mennek, elkerülnek otthonról, vagy a gyerekszülés után esnek ki a - szintén támaszt jelentő munkából, társaságból. Minél erősebb volt illúziójuk saját önállóságukról, hatékonyságukról, annál nagyobb lesz az elbizonytalanodásuk. Ez először apró, majd egyre aggasztóbb szorongástünetekkel jelentkezik, míg ki nem alakul a gyes-neurózis, a közlekedési fóbia, a szorongásos félelem, a pánik betegsége. Nem ritka, hogy az alkoholhoz nyúl ilyenkor a gondjaival, bizonytalanságaival magára maradt fiatal nő.

A fentiekből következik, hogy agorafóbiás nőbetegeink önérvényesítő képességét (asszertivitás ») is emelni kell, ha a gyógyulás után meg akarjuk előzni a visszaesést. Ilyen programot össze lehet állítani a fóbiaellenes (kontrafóbiás) tréninggel párhuzamosan, például menjen be a boltba és aprópénzzel fizessen, alkudjon a piacon, reklamáljon a hentesnél, pincérnél - ha nem szolgálják ki megfelelően.

Az agorafóbia tünetei, a betegszerep háttere és előnyei?

A betegek legnagyobb része nem egyedülálló, hanem családban él. Jószerével nem is találunk az egyedülállók között súlyos agorafóbiást! A vizsgálatok szerint a fóbiás betegek 80% élt házasságban, s a maradék 20% jó része sem egyedül, hanem szülőkkel vagy gyerekekkel élt. Ez felhívja a figyelmet a pszichoszociális szempontokra.

Erzsi 8-10 éves fóbiás betegsége alatt teljesen otthonülővé vált. A férj korábbi féltékenysége teljesen megszűnt Erzsi betegsége alatt. A férj ugyanakkor szabadon, beszámolási kötelezettség nélkül mehetett bárhová. Mindent ő szervezett meg felesége számára, hiszen minden attól függött, viszi-e a családot kocsival vagy sem. Mikor Erzsi javulni kezdett és már önállóan utazott a városban, a férje ezt érezhető aggodalommal kísérte. Sokszor kérdezte meg feleségét: nem érzi-e rosszul magát, nem akar-e inkább otthon maradni.

Erzsi javulásával a férj elbizonytalanodott, domináns szerepe megszűnőben volt a családon belül. Ezzel párhuzamosan újult ki féltékenysége is, ebben azonban a felesége már nem volt partner, ragaszkodott újból megszerzett önállóságához, nem engedte kontrollálni magát.

Felismerte azt is, hogy közlekedésfóbiája hátterében többek közt az állt, hogy párválasztásával elégedetlen volt, kilépett volna belőle, de két gyerekre való tekintettel mégsem tette meg. Így aztán lépni sem tudott többet önállóan. Panaszai miatt hagyta, hogy férje irányítsa, akit belül értéktelenebbnek tartott magánál. Betegsége viszont az addig alárendelt helyzetben levő férjét fölérendelt pozícióba helyezte. Ezt a helyzetet volt nehéz a férjnek feladni, miután Erzsi felgyógyult. Számtalan kísérlete volt, hogy feleségét ismét visszahelyezze a betegszerepbe. Kisebb fejfájás esetén például azonnal orvost akart hívni hozzá, nem engedte autót vezetni - bármikor visszaeshet jelszóval.

Szerencsére az ilyen fordulatokra előre figyelmeztettük a beteget, aki önmaga is csodálkozott: hányféle szál kötötte gúzsba, betegszerepébe. Gulliver történetét idéztük neki, aki Lilliput tengerpartjára vetődve kimerülten alszik, s mivel ezalatt minden egyes hajszálát a földhöz rögzítették a törpék, mikor felébred, mozdítani se bírja fejét. Fogságba, rabságba esett. Egy-egy hajszálat könnyen el tudott volna tépni, de mindet nem. A példa jól illusztrálja azt is, milyen nehéz a fóbiás beteg rehabilitációja. Az évekig tartó betegség alatt a legtöbben leszoknak az önállóságról, az örömszerzésről, átengedik a kezdeményező szerepet a többieknek.

A beteg ember tüneteivel adja tudtára a környezetének esendőségét, beszűkült vagy lehetetlenné váló teljesítőképességét. A tünetekben kifejeződik a segítségkérés: végezzék el helyette a feladatait. Ha a beteget tehermentesítik, gyorsabban felépülhet. Azt tapasztaljuk, hogy ha a beteget tehermentesítik - nem kell utcán közlekednie -, az nemhogy gyógyulni nem fog, ellenkezőleg: tünetei elmélyülnek, egyre súlyosabb lesz. Itt tehát más történik, mint egy egyszerű betegségnél. A fóbiás betegek tünetei szoros összefüggésben vannak a környezettel, átalakítják azt.

Gyakran észlelni, hogy a fóbiás beteg tüneteinek alárendelődik a család. Megváltozik a mindennapi időbeosztás: ha a feleség beteg, a férj viszi az óvodába vagy iskolába a gyerekeket, munkába, orvoshoz, bevásárolni közlekedni képtelen feleségét. Másképp alakul a szabadidő, a nyaralás is, hiszen messzire nem mer utazni a beteg. A segítésbe bevonódik a rokonság, az anya (anyós), ki addig is sokszor beleszólt a család életébe, s ettől kezdve gyermeke családját is kormányozza. A beteg tehát tüneteivel bizonyos mértékig irányítja a környezetét (hiszen ha nem tud utazni, társára hárul a család fenntartása és emiatt kevésbé lesz független a családtól). Ugyanakkor azonban ezzel egy időben fokozatosan maga is egyre kiszolgáltatottabbá, függőbbé (dependenssé) válik.

Önállóságának elveszítésével önértékelése is gyorsan csökken, egyre kevesebb sikerélménye lesz, egyre kevesebb lesz az örömszerzés lehetősége. Gondolkodásának és magatartásának egyetlen meghatározó iránya lesz: a tünetek elkerülése. Ennek rendeli alá életét, minden tevékenységét.

A terápiában ezért alapvető fontosságú figyelembe venni a beteg „betegségkarrierjét” és a környezetével való viszonyt is. Kevés az a beteg, aki meg tud gyógyulni úgy, hogy a környezetében nem változik meg semmi. A legtöbb esetben szinte teljes biztonsággal megjósolhatjuk - s meg is mondjuk neki is, hozzátartozóinak is -, milyen reakciókra számíthat családja részéről. Hiszen nemcsak a beteg számára előnyös a betegszerep, előnyös lehet a hozzátartozó részére is.

Kiszolgáltatottságuk egyben kényelmes is, mert az önállóságért újra harcolniuk kellene. Nehéz visszaszerezni, újra megtanulni a rég elfelejtett viselkedésmintákat, a hatékony fellépést, az önérvényesítést, a szembehelyezkedés eszközeit, s ami a legfontosabb: a cselekvéssel együtt járó felelősséget.

Felhasznált irodalom:

Haraszti L.: Mitől és miért félünk - Pánikbetegségek SubRosa Kiadó 1995.

Jelentkezz Te is Pánik tréningre!

  • Váratlanul rád törő rosszullétektől szenvedsz?
  • Rossz a közérzeted?
  • Megmagyarázhatatlan szorongás gyötör?
  • Halálfélelmet éltél át, mert azt hitted, infarktusod van?
  • Az orvosod azt mondja: nincs szervi bajod, lelki eredetű testi tüneteid vannak…

Környezetedben azt mondják: ne nyavalyogj, az orvos is megmondta, hogy egészséges vagy, nincs semmi bajod. Bántó szavak hangzanak el, megvádolnak azzal, hogy hisztériás vagy, ki akarod húzni magad a feladatok alól, okot keresel a lustaságra, vagy álrosszullétekkel akarod kierőszakolni, hogy jobban figyeljen rád a párod.

Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?

Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?A pszichológussal vagy a pszichiáterrel történő egyéni vagy csoportos beszélgetések során a személy megtanulja a pánikrohamot megérteni és feldolgozni. A pánik leküzdéséhez elengedhetetlen a kiváltó okok megkeresése, a belső működési mechanizmusok felismerése és megértése, hiszen tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tényezők okozzák illetve súlyosbítják a pánikrohamokat. Ez a terápia kognitív, megértő része.

A terápia második része a viselkedési rész, ahol a páciens megtanulja, hogyan kell átvészelni a pánikrohamot. Átértékeli a pánikot megelőző helyzetet, megtanulja kezelni a szorongását, kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel a korai stádiumban leállíthatja a kezdődő rosszullétet.

A szenvedő ember számára mindig óriási dilemma, hogy gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli utat válasszon? Természetesen jobb, ha minél kevesebb mérgező anyag kerül a szervezetünkbe, ezért, ha nem feltétlenül szükséges, ne szedjünk gyógyszereket.

Vannak azonban helyzetek, amikor olyan nagy a szenvedés nyomás, hogy érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a szenvedő ember szorongása enyhüljön, és képes legyen egyáltalán elkezdeni azt a pszichoterápiás kezelés sorozatot, amelynek bizonyos pontján biztonsággal le lehet állítani a gyógyszereket.

Meg kell érteni, hogy a pánikroham nem valamilyen betegség jele, hanem maga a betegség.

A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez.

Munkánkat pszichológus és pszichiáter együttműködésével végezzük.

A pánikbetegség nagy mértékben rontja az életminőséget, ezért kérj mielőbb segítséget.

Cselekedj, mert a szándék kevés a sikerhez!

Pánik, szorongás
Jelentkezz pánik kezelő tréningre!




Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot az Ismerkedő interjú időpont egyeztetése érdekében!

Pánik, szorongás - További információ a Pánik tünetekkel, pánik rohamokkal küzdők egyéni tréningekről »

Pánik, szorongás cikkgyűjtemény

Pánik tünetek

A pánikroham a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Lényege az időről időre előtörő, kiszámíthatatlan és elemi erejű intenzív félelem, mely testi tüneteket produkál.

Pánik tünetek »

Ne pánikolj, gyógyulj meg!

A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez, és jobb minőségű életet tud élni, amint kilép a betegség árnyékából. Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?

Ne pánikolj, gyógyulj meg! »

Spontán pánik, szorongásos pánik

A pániktünetekkel, a pánikbetegséggel folyamatosan foglalkoznak a kutatók, mert egyre több ember életét keseríti meg ez az alattomosan támadó, kiszámíthatatlanul érkező, félelmetes állapot. A kutatások a kialakulás okai szerint kétfajta pánik keletkezését különböztetik meg: a spontán kialakuló és a szorongásos pánikot.

Spontán pánik, szorongásos pánik »

Merj pánik nélkül élni! A szorongásos-kognitív pánikzavar ellenszere

Ha te is a pánik szorításában, és bizonytalan félelmében éled az életedet, gyere és tanuld meg, hogyan válj bátorrá a pánik nélküli élethez. Pánikosnak lenni nem gyávaság, de leküzdeni a pánikot, hatalmas bátorság, és óriási erőfeszítés. De megéri a befektetett időt és munkát, mert pánik nélkül élni felszabadító, boldog, egészséges állapot.

Merj pánik nélkül élni! »

Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete

Agora (aγορά) görögül teret jelent, ahol az emberek sétálva beszélgettek. A fóbia (φόβος/φοβία) pedig a valamitől való viszolygást, taszítást jelenti. Az agorafóbia szó szerint tehát a nyílt tértől való viszolygás, félelem. A ma elterjedt szóhasználat azonban többet jelent ennél. Agorafóbia az is, amikor valaki a közlekedéstől fél, vagy a boltba nem mer bemenni. A mindennapi értelmezés szerint az is agorafóbia, amit korábban még klausztrofóbia jelenségként, azaz a bezártságtól való félelemnek neveztek. Az agorafóbia tüneteiben szenved ugyanis az is, aki a közlekedéstől fél, félelmét azzal magyarázza, hogy azért nem mer felszállni egy buszra vagy vonatra, mert ott be van zárva, nem tud bármikor kiszállni, lelépni. Igen gyakori a lifttől való félelem: ebben az esetben hasonló megokolást hallunk a betegektől. Nem attól félnek, hogy a lift (repülőgép) lezuhan, hanem attól, hogy nem szállhatnak ki belőle bármikor.

Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete »

Szociális fóbia

A szociális fóbiában szenvedő beteg szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket. A szociális fóbiások a leggyakrabban a következő helyzetektől félnek:

  • bemutatkozás,
  • telefonálás,
  • látogatók fogadása,
  • mások előtt enni (enyhébb esetben csak éttermekre és más nyilvános helyekre vonatkozik, súlyosabb esetben a saját otthonukban, családjuk körében sem képesek enni),
  • mások előtt írni (ami egyes esetekben olyan súlyos lehet, hogy a beteg nem képes egy szerződést vagy egy átvételi elismervényt aláírni),
  • előadást, beszédet tartani,
  • felelni, vizsgázni.

Szociális fóbia »

Pánikbetegség előzményei

A civilizációs betegségek között külön csoportot alkotnak a lélek, a psziché megbetegedései. A depressziós, a szorongásos és az addiktív kórképek száma - nem pusztán a pontosabb felderítésnek köszönhetően - nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt évtizedekben. A megnőtt esetszám felvetette a kategóriák tisztázásának szükségességét, ezért volt fontos a pánikbetegség kategóriájának megalkotására.

Pánikbetegség előzményei »

Pánik és szorongás

A szorongás mindig valamilyen inger hatására kezdődik. Ez az inger lehet kívülről jövő, vagy keletkezhet belül is. Leggyakrabban fel sem ismerjük, hogy milyen inger indítja el a pánikrohamot. Bár a pánik nem örökölhető, mégis feltételezhetjük, hogy előfordulhat genetikai érintettség, hiszen a pánikbetegek rokonai között ötször több pánikbeteget találtak. Mégis a tudomány mai állása szerint a pánik szindróma megjelenése inkább a szocializáció számlájára írható, és tanult mintának számít. Ez azért jó hír a „pánikosoknak”, mert ha megtanultunk „pánikolni”, akkor megtanulhatjuk a „nem pánikolós” létet is.

Pánik és szorongás »

A félelem megbetegít?

Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma. Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg.

A félelem megbetegít? »

Félelmeink, szorongásaink

Hogyan jön létre a szorongás, a pánik? Mitől válunk szorongóvá, és mit kezdjünk a kialakult szorongásainkkal, az alattomosan támadó félelmeinkkel, egyre több ember számára felvetődik, és egyre több ember keresi a választ.

Félelmeink, szorongásaink »

A félelem betegsége a pánik

Tulajdonképpen ennyire egyszerű és egyben ennyire bonyolult is a pánikból meggyógyulni. Sokan panaszkodnak, hogy már mindent elolvastak a pánikról, beszedtek egy nagy kosárnyi gyógyszert, és mégsem gyógyultak meg. Érthető, hiszen egyik sem a te saját, személyes életedről szól, miközben a pánik oka a saját élettörténetedben keresendő. Ezért kérj személyre szabott segítséget!

A félelem betegsége a pánik »

Mit tehetek a szorongás és a pánik ellen?

A minket körülvevő világ az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Olyan események történtek, amelyekre a legtöbben nem számítottunk. Ezek az események jelentősen megnövelték az életünkben jelenlevő stressz mennyiségét. A szorongás nagyon kellemetlen állapot, mégis, a szorongók 85-90%-a nem tesz semmit, hogy segítsen magán. Sokan az önpusztítás útjára lépnek, és ezáltal csak még betegebbek lesznek. Ha szembe nézel a félelmeiddel, ha megismered a kiváltó okait, akkor sokat tehetsz magadért.

Mit tehetek a szorongás és a pánik ellen? »

Pánik és szorongás önértékelő teszt

Az önértékelő kérdőív segít Neked abban, hogy tájékozódjál hangulati állapotodról és a további tennivalókról. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre! A válaszadáskor az utóbbi két hét tapasztalatait vedd figyelembe.

Pánik és szorongás önértékelő teszt »

A könyvespolcra ajánljuk

Libri partner program

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) »

A könyvespolcra ajánljuk

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkalSzervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, hideg verejték csorog homlokunkon, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk – kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak – miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség ismert szakembere azt tanítja könyvében: ha megfelelő ételeket fogyasztunk, elsajátítjuk a helyes légzést, sokat mozgunk, ha idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor megbirkózhatunk pánikrohamainkkal.

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal »

A könyvespolcra ajánljuk

Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen

Harriet Lerner

Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen„Harriet Lerner imponáló őszinteséggel, számos tanulságos esettel hozza testközelbe a félelem, a szorongás és a szégyen okait és következményeit. A szerző Sigmund Freudhoz hasonló bátorsággal mer a saját szorongásairól beszélni. Nemcsak a lelki zavarokkal küzdőknek, hanem hozzátartozóiknak, a gyermekeik neveléséért aggódó szülőknek, házaspároknak és mindazoknak ajánlom a Hívatlan vendégeinket, akik szeretnék megérteni a bennük és a környezetükben zajló, ellentmondásos lelki folyamatokat.”

(Gerevich József pszichiáter, a Nők Lapja szakértője)

„Könyvem megjelenését követően többször beszéltem arról, hogy miért félek-félünk a sikertől, de egyszer sem tudtam világosan megfogalmazni. Lernernek sikerült. Általa értettem meg igazán azt is, hogy mi a különbség a félelem és a szorongás között, hogy miért rettegek minden változástól-változtatástól, és hogy mikor, miért szégyellem magam, még akkor is, amikor nem kell.„

(Albert Györgyi, a Miért pont én? című könyv szerzője)

Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen »

A könyvespolcra ajánljuk

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)

Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)Eltűnt a nyugalom az életünkből? Mégis, mikor jellemzett minket a nyugodt élet? A pogánylázadások idején? A tatárjáráskor? A török hódoltság korszakában? Akkor, amikor kurucok és labancok ölték egymást? A 48-as szabadságharc idején? A Bach-korszakban? Az I. világháborúban? A kommün alatt? A különítményesek garázdálkodásakor? A II. világháborúban? A nyilasok uralmakor? A Rákosi-diktatúra idején? Az 56-os népfelkeléskor? A forradalmat követő időszakban? Esetleg amikor a rendszerváltás volt? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta. Nincs élet félelem nélkül. Vannak ugyanis igazi veszélyek, amelyektől a félelem megvéd minket. Élni segít. S vannak irreális félelmek is, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, holott semmi rossz nem fenyeget. Ilyenek például a fóbiák, amelyek csak nehezítik az életet. Legalább ezektől próbáljunk megszabadulni.

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) »

A könyvespolcra ajánljuk

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.