Félelmeink, szorongásaink
Hogyan jön létre a szorongás, a pánik?
Az ember rendkívül bonyolult szerkezet, melynek működésében minden mindennel összefügg.
Mivel a depresszió egyre terjed, s a kutatások prognózisa szerint a helyzet egyre rosszabb lesz, a kérdés, hogy mitől válunk szorongóvá, és mit kezdjünk a kialakult szorongásainkkal, az alattomosan támadó félelmeinkkel, egyre több ember számára felvetődik, és egyre több ember keresi a választ.
Egyikünk sem hordja a zsebében a bölcsek kövét, de minél többet tudunk a saját testünk és lelkünk működéséről, annál okosabban vigyázhatunk az egészségünkre. Ha nő a tudásunk, könnyebben felfigyelünk a vészjelekre, és talán nem várjuk meg az összeomlást, hamarabb sietünk a saját szervezetünk megsegítésére.
Emberségünkben rendkívül összetettek vagyunk, gondoljunk csak szerepeink, tevékenységeink sokféleségére. Ennek megfelelően hangulataink, érzelmeink is nagyon sokfélék. Kellemesek és kellemetlenek.
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
Életünk velejárója a félelem. Mindenkivel megtörtént már, hogy amikor a tanár bejelentette, hogy matekóra helyett ma fogászati vizsgálatra (kezelésre) megy az osztály, akkor kellemetlen szorongást érzett, vagy a félelem verejtékében úszott. Vagy amikor a néptelen utcán békésen guruló autónk elé egy labda gurul ki. Megijedünk, a fékbe taposunk, félelmünk a „mi történt volna, ha…” érzésén alapul. Nem történt semmi baj, mégis percekig, vagy órákig emlékezünk a félelem érzésére, az előzőleg érzett békés nyugalom nagyon nehezen tér vissza. Ha a szerelmünk másra figyel, szemében megcsillan a flört izgalma, máris úgy érezzük, hogy mentális jóllétünket veszély fenyegeti. Szervezetünk alarm állapottal (riasztással) reagál. Ilyenkor a légzés szaporábbá válik, fullasztóan kevés levegőhöz jutunk, az izmok megfeszülnek, a szívverés felgyorsul.
Vannak napok, amikor rossz a közérzetünk, feszültnek és idegesnek érezzük magunkat. Szervezetünk felkészült valami kellemetlen dolog fogadására, s mi ebben a felkészült állapotban várjuk valami kellemetlen dolog bekövetkeztét, anélkül, hogy tudnánk, milyen jellegű „veszély” fenyeget minket. Ezt a körvonalazatlan, fenyegető balsejtelmet szorongásnak nevezzük. Az indokolatlan szorongás klinikai reakciói ugyanolyan súlyosak, mint az indokoltan jelentkező félelem reakciói. Ugyanúgy légszomjat érzünk, heves szívdobogást, verejtékezést, izomfeszültséget.
A félelem is lehet jó és hasznos, hiszen veszély esetén felkészít minket a „harcolj vagy menekülj” állapotára.
A szorongás fogalma
A szorongásnak négyféle értelmezése lehetséges.
Normál szorongás
A „normál” szorongás a szervezet „riasztóberendezésének”, vagyis a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése.
Kóros szorongás
A kóros szorongás esetén ezek a reakciók kellő ok nélkül vagy indokolatlan mértékben lépnek működésbe.
A szorongás, mint tünetcsoport
A szorongás, mint tünetcsoport számos, szorosan együtt járó testi-lelki tünet együttese, amely a legtöbb pszichés megbetegedésben előfordul.
A szorongás mint önálló betegség
A szorongásról önálló betegségként akkor beszélünk, ha a fenti tünetcsoport önállóan fordul elő. A szorongásos állapotokat a „neurózisok” átfogó, hagyományos kategóriájába illesztjük.
Az indokolatlan szorongás érzése azonban gyakran megakadályozza a normális életvezetést. A szorongászavarban szenvedő emberek számára minden apró, mások számára jelentéktelen inger kiváltja a szorongást. A szorongásos állapot náluk mély, gyakori, és hosszú ideig tart.
Szorongásos zavarok
A szorongásos zavarokat a klinikai diagnosztizálás szerint hatféle csoportba osztjuk.
(Figyelem! Az alábbiak tájékoztató jellegű információkat tartalmaznak, mely információk önmagukban alkalmatlanok diagnózis felállítására. A diagnózishoz sokféle vizsgálat szükséges, melyet csak szakember végezhet el.)
Pánikzavarok
Visszatérő pánikrohamok, legalább egy hónapon át tartó aggodalom az újabb rohamoktól, önkontroll elvesztés, félelem a szívrohamtól, megőrüléstől, jelentős magatartásváltozás – s ezek a tünetek nem tulajdoníthatók drog, gyógyszer, vagy más betegség élettani hatásának.
Fóbiák
Egy adott tárgytól, helyzettől vagy cselekedettől való – legalább egy hónapon át tartó – irracionális félelem. A magatartás a félelmet keltő helyzet, tárgy, személy elkerülésére irányul.
A Fóbiák az alábbiak szerint csoportosíthatóak:
Térrel kapcsolatos fóbiák (tériszony, magassági félelem, klausztrofóbia, közlekedési fóbia stb.). Összefoglaló nevük: agorafóbiák.
A fóbiák második osztálya a szociális térrel kapcsolatos. Ide tartoznak a nyilvános szerepléstől, a kontaktusoktól való félelem, gyermekeknél az iskolafóbia, vagy a serdülőknél gyakori eritrofóbia. Összefoglalóan szociális fóbiákról beszélünk.
A fóbiák harmadik csoportját izolált félelmek képezik. A beteg egyes állatoktól vagy tárgyaktól irtózik. A fóbiás szorongás jelentősen enyhül, ha a beteg nincs egyedül. Egyesek csak mások kíséretében képesek közlekedni, életük viteléhez állandóan mások segítségére szorulnak.
Kényszeres zavarok
A személyt visszatérő, nem kívánt gondolatok, érzések, félelmek, késztetések gyötrik, ismétlődő és merev viselkedésmódokra, mentális tevékenységekre kényszerül, melyek akadályoztatása esetén intenzív szorongást él át. A kényszeres gondolatok, késztetések, képzetek nincsenek kapcsolatban a realítással, azt eltúlozzák.
Három megjelenési formát különítünk el:
Kényszergondolat esetén valamely irracionális, nemegyszer az egyén erkölcseivel, személyiségével össze nem egyeztethető gondolat, kép, asszociáció jelenik meg. Vallásos egyénnél „bűnös” gondolatok tolulnak felszínre.
Kényszerimpulzus vagy késztetés esetén a beteg olyan indítékot érez, hogy önmagának vagy másnak ártson (sértés, megölés, stb.). A kényszergondolatok és impulzusok többnyire hatalmas, szinte elviselhetetlen szorongással járnak együtt.
Kényszercselekvés esetén a beteg valamely, rendszerint irracionális, minőségében vagy mennyiségében ésszerűtlen cselekvést kénytelen végrehajtani. A rituális cselekvés csökkenti a szorongást. Ha a beteget megakadályozzuk cselekedetei végrehajtásában, szorongás fellépésével kell számolnunk, amely nemegyszer az agresszivitásig fokozódik. A kényszeres tünetcsoportok többnyire idült, fluktuáló lefolyásúak.
Poszttraumás stressz zavar
A személy olyan eseményt élt át, vagy olyan eseménynek volt tanúja, vagy olyannal szembesült, amikor saját vagy mások testi épsége, esetleg az élete veszélyben volt, s erre tehetetlen félelemmel, rémülettel reagált. A traumás eseményre kényszerűen, ismétlődőn, szenvedést okozó módon visszaemlékszik, kínzó álmai vannak, az események újra játszódnak. A félelem vegetatív tünetei jóval a traumatikus esemény megtörténte után is fennmaradnak.
Akut stressz zavar
A személy olyan eseményt élt át, vagy olyan eseménynek volt tanúja, vagy olyannal szembesült, amikor saját vagy mások testi épsége, esetleg az élete veszélyben volt, s erre tehetetlen félelemmel, rémülettel reagált. A személy szubjektív bénultságot, az emocionális válaszkészség hiányát éli át, lecsökken a valóságos környezetben való tudatos tájékozódása - olyan, mint az alvajáró -, a külvilágot és a körülötte lévő személyeket valótlannak, idegenszerűnek érzi. Jellemző lehet még a disszociatív amnesia, - képtelen visszaemlékezni a trauma fontos jellemzőjére.
Generalizált szorongás
Legalább 6 hónapon keresztül túlzott aggodalom, félelem valamilyen eseménytől, körülménytől, pl: munkahelyi vagy iskolai teljesítménytől, s ez a szorongás nehezen kontrollálható. Tünetei: nyugtalanság, idegesség, „felhúzottság” érzése, fáradékonyság, „gondolkodásképtelenség”, ingerlékenység, izomfeszültség, alvászavar.
A hétköznapi életünk során mindannyian élünk át a valamennyit a fenti tünetekből. Kismértékben előfordulva segítenek minket, nagymértékben azonban károsítják az életünk minőségét.
A psziché, a lélek törekszik az öngyógyításra. Én-védő mechanizmusaink segítségünkre sietnek a kibillent harmónia visszaállításához. Minden támogatást meg kell adnunk a pszichés egészségünk megtartása, vagy a kibillent egyensúly helyreállítása érdekében.
Felhasznált irodalom:
R. J. Comer: A lélek betegségei Osiris Kiadó, Budapest, 2005
DSM-IV-TR Animula, Budapest, 2000
BNO-10 Animula, Budapest, 2004
Csehák Hajnalka
Jelentkezz Te is a Pánik csoportunkba!
- Váratlanul rád törő rosszullétektől szenvedsz?
- Rossz a közérzeted?
- Megmagyarázhatatlan szorongás gyötör?
- Halálfélelmet éltél át, mert azt hitted, infarktusod van?
- Az orvosod azt mondja: nincs szervi bajod, lelki eredetű testi tüneteid vannak…
Környezetedben azt mondják: ne nyavalyogj, az orvos is megmondta, hogy egészséges vagy, nincs semmi bajod. Bántó szavak hangzanak el, megvádolnak azzal, hogy hisztériás vagy, ki akarod húzni magad a feladatok alól, okot keresel a lustaságra, vagy álrosszullétekkel akarod kierőszakolni, hogy jobban figyeljen rád a párod.
Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?
A pszichológussal vagy a pszichiáterrel történő egyéni vagy csoportos beszélgetések során a személy megtanulja a pánikrohamot megérteni és feldolgozni. A pánik leküzdéséhez elengedhetetlen a kiváltó okok megkeresése, a belső működési mechanizmusok felismerése és megértése, hiszen tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tényezők okozzák illetve súlyosbítják a pánikrohamokat. Ez a terápia kognitív, megértő része.
A terápia második része a viselkedési rész, ahol a páciens megtanulja, hogyan kell átvészelni a pánikrohamot. Átértékeli a pánikot megelőző helyzetet, megtanulja kezelni a szorongását, kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel a korai stádiumban leállíthatja a kezdődő rosszullétet.
A szenvedő ember számára mindig óriási dilemma, hogy gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli utat válasszon? Természetesen jobb, ha minél kevesebb mérgező anyag kerül a szervezetünkbe, ezért, ha nem feltétlenül szükséges, ne szedjünk gyógyszereket.
Vannak azonban helyzetek, amikor olyan nagy a szenvedés nyomás, hogy érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a szenvedő ember szorongása enyhüljön, és képes legyen egyáltalán elkezdeni azt a pszichoterápiás kezelés sorozatot, amelynek bizonyos pontján biztonsággal le lehet állítani a gyógyszereket.
Meg kell érteni, hogy a pánikroham nem valamilyen betegség jele, hanem maga a betegség.
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez.
Munkánkat pszichológus és pszichiáter együttműködésével végezzük.
A pánikbetegség nagy mértékben rontja az életminőséget, ezért kérj mielőbb segítséget.
Cselekedj, mert a szándék kevés a sikerhez!
Pánik, szorongás cikkgyűjtemény
A pánikroham a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Lényege az időről időre előtörő, kiszámíthatatlan és elemi erejű intenzív félelem, mely testi tüneteket produkál.
Agora (aγορά) görögül teret jelent, ahol az emberek sétálva beszélgettek. A fóbia (φόβος/φοβία) pedig a valamitől való viszolygást, taszítást jelenti. Az agorafóbia szó szerint tehát a nyílt tértől való viszolygás, félelem. A ma elterjedt szóhasználat azonban többet jelent ennél. Agorafóbia az is, amikor valaki a közlekedéstől fél, vagy a boltba nem mer bemenni. A mindennapi értelmezés szerint az is agorafóbia, amit korábban még klausztrofóbia jelenségként, azaz a bezártságtól való félelemnek neveztek. Az agorafóbia tüneteiben szenved ugyanis az is, aki a közlekedéstől fél, félelmét azzal magyarázza, hogy azért nem mer felszállni egy buszra vagy vonatra, mert ott be van zárva, nem tud bármikor kiszállni, lelépni. Igen gyakori a lifttől való félelem: ebben az esetben hasonló megokolást hallunk a betegektől. Nem attól félnek, hogy a lift (repülőgép) lezuhan, hanem attól, hogy nem szállhatnak ki belőle bármikor.
A szociális fóbiában szenvedő beteg szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket. A szociális fóbiások a leggyakrabban a következő helyzetektől félnek:
- bemutatkozás,
- telefonálás,
- látogatók fogadása,
- mások előtt enni (enyhébb esetben csak éttermekre és más nyilvános helyekre vonatkozik, súlyosabb esetben a saját otthonukban, családjuk körében sem képesek enni),
- mások előtt írni (ami egyes esetekben olyan súlyos lehet, hogy a beteg nem képes egy szerződést vagy egy átvételi elismervényt aláírni),
- előadást, beszédet tartani,
- felelni, vizsgázni.
A civilizációs betegségek között külön csoportot alkotnak a lélek, a psziché megbetegedései. A depressziós, a szorongásos és az addiktív kórképek száma - nem pusztán a pontosabb felderítésnek köszönhetően - nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt évtizedekben. A megnőtt esetszám felvetette a kategóriák tisztázásának szükségességét, ezért volt fontos a pánikbetegség kategóriájának megalkotására.
A szorongás mindig valamilyen inger hatására kezdődik. Ez az inger lehet kívülről jövő, vagy keletkezhet belül is. Leggyakrabban fel sem ismerjük, hogy milyen inger indítja el a pánikrohamot. Bár a pánik nem örökölhető, mégis feltételezhetjük, hogy előfordulhat genetikai érintettség, hiszen a pánikbetegek rokonai között ötször több pánikbeteget találtak. Mégis a tudomány mai állása szerint a pánik szindróma megjelenése inkább a szocializáció számlájára írható, és tanult mintának számít. Ez azért jó hír a „pánikosoknak”, mert ha megtanultunk „pánikolni”, akkor megtanulhatjuk a „nem pánikolós” létet is.
Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma. Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg.
Hogyan jön létre a szorongás, a pánik? Mitől válunk szorongóvá, és mit kezdjünk a kialakult szorongásainkkal, az alattomosan támadó félelmeinkkel, egyre több ember számára felvetődik, és egyre több ember keresi a választ.
A minket körülvevő világ az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Olyan események történtek, amelyekre a legtöbben nem számítottunk. Ezek az események jelentősen megnövelték az életünkben jelenlevő stressz mennyiségét. A szorongás nagyon kellemetlen állapot, mégis, a szorongók 85-90%-a nem tesz semmit, hogy segítsen magán. Sokan az önpusztítás útjára lépnek, és ezáltal csak még betegebbek lesznek. Ha szembe nézel a félelmeiddel, ha megismered a kiváltó okait, akkor sokat tehetsz magadért.
Az önértékelő kérdőív segít Neked abban, hogy tájékozódjál hangulati állapotodról és a további tennivalókról. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre! A válaszadáskor az utóbbi két hét tapasztalatait vedd figyelembe.
A könyvespolcra ajánljuk
Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)
Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.
Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) »
Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal
Szervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, hideg verejték csorog homlokunkon, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk – kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak – miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség ismert szakembere azt tanítja könyvében: ha megfelelő ételeket fogyasztunk, elsajátítjuk a helyes légzést, sokat mozgunk, ha idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor megbirkózhatunk pánikrohamainkkal.
Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal »
Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)
Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András
Eltűnt a nyugalom az életünkből? Mégis, mikor jellemzett minket a nyugodt élet? A pogánylázadások idején? A tatárjáráskor? A török hódoltság korszakában? Akkor, amikor kurucok és labancok ölték egymást? A 48-as szabadságharc idején? A Bach-korszakban? Az I. világháborúban? A kommün alatt? A különítményesek garázdálkodásakor? A II. világháborúban? A nyilasok uralmakor? A Rákosi-diktatúra idején? Az 56-os népfelkeléskor? A forradalmat követő időszakban? Esetleg amikor a rendszerváltás volt? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta. Nincs élet félelem nélkül. Vannak ugyanis igazi veszélyek, amelyektől a félelem megvéd minket. Élni segít. S vannak irreális félelmek is, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, holott semmi rossz nem fenyeget. Ilyenek például a fóbiák, amelyek csak nehezítik az életet. Legalább ezektől próbáljunk megszabadulni.
Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) »
Szeretném figyelmedbe ajánlani a LELKI TITKAINK - hírlevelet is, amelyben folyamatosan tájékoztatunk új szolgáltatásainkról.
Ha esetleg még nem jelentkeztél volna, kérlek, kattints ide, és jelentkezz most!
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
