Gyakran Ismételt Kérdések E-mail
Keresés

Pánik és szorongás önértékelő teszt

Pánik és szorongás

Tudástár: Pánik, szorongás

Az alábbi önértékelő kérdőív segít Neked abban, hogy tájékozódjál hangulati állapotodról és a további tennivalókról. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre! A válaszadáskor az utóbbi két hét tapasztalatait vedd figyelembe.

  1. Remegek vagy reszketek.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  2. Izzadok.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  3. Időnként szapora szívverésem van.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  4. Azt érzem, hogy fulladok és légszomjam van.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  5. Mellkasi fájdalmam vagy nyomás érzésem van.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  6. Hasi fájdalmam vagy hányingerem van.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  7. Szédülök, bizonytalan vagyok.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  8. Ájulásérzés kerülget.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  9. Félek attól, hogy elveszítem az önkontrollomat.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  10. Félek attól, hogy megőrülök.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  11. Halálfélelmeim vannak.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  12. Időnként ráz a hideg.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  13. Zsibbadok, vagy bizsergek.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  14. Félek egyedül elmenni otthonról.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  15. Félek, hogy tömegben kell lennem, vagy sorba kell állnom.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  16. Félek közlekedési eszközzel utazni.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  17. Próbálom elkerülni vagy korlátozni a félelmet keltő helyzeteket.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  18. Félek a repüléstől, a magasságtól, az állatoktól, az injekciótól, a vér látványától.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  19. Idegen emberek előtt félek megnyilvánulni, melyről - tudom, hogy ez a félelem túlzott vagy ésszerűtlen.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  20. Előadói teljesítményt igénylő helyzeteket lehetőleg elkerülöm, vagy csak félelemmel viselem el.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  21. A félelmet keltő helyzetek miatt keletkező szorongás jelentősen kihat a teljesítményemre.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  22. Túlzottan aggódom mindennapi eseményekkel kapcsolatban (munka, család, iskola).
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  23. Nyugtalannak érzem magam.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  24. Nehezen koncentrálok, néha úgy érzem, hogy képtelen vagyok gondolkodni.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  25. Alvásom nem kielégítő.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  26. Hajlamos vagyok arra, hogy mindent pontosan, precízen végezzek.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  27. Örökké rendet rakok, tisztogatok, pakolgatok.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  28. Akaratom ellenére előtolakodnak ostoba, alaptalan, felesleges gondolatok.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  29. Aggódom attól, hogy megbetegszem.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  30. Kényszerítő érzés van bennem, hogy többször megmossam a kezem, ismételjem a fürdést, fogmosást.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

  31. Többször ellenőrzöm az ajtózárat, gázcsapot, villanyt, vasalót, riasztót stb.
    • soha
    • néha
    • gyakran
    • mindig

Pánik, szorongás cikkgyűjtemény

Pánik tünetek

A pánikroham a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Lényege az időről időre előtörő, kiszámíthatatlan és elemi erejű intenzív félelem, mely testi tüneteket produkál.

Pánik tünetek »

Ne pánikolj, gyógyulj meg!

A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez, és jobb minőségű életet tud élni, amint kilép a betegség árnyékából. Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?

Ne pánikolj, gyógyulj meg! »

Spontán pánik, szorongásos pánik

A pániktünetekkel, a pánikbetegséggel folyamatosan foglalkoznak a kutatók, mert egyre több ember életét keseríti meg ez az alattomosan támadó, kiszámíthatatlanul érkező, félelmetes állapot. A kutatások a kialakulás okai szerint kétfajta pánik keletkezését különböztetik meg: a spontán kialakuló és a szorongásos pánikot.

Spontán pánik, szorongásos pánik »

Merj pánik nélkül élni! A szorongásos-kognitív pánikzavar ellenszere

Ha te is a pánik szorításában, és bizonytalan félelmében éled az életedet, gyere és tanuld meg, hogyan válj bátorrá a pánik nélküli élethez. Pánikosnak lenni nem gyávaság, de leküzdeni a pánikot, hatalmas bátorság, és óriási erőfeszítés. De megéri a befektetett időt és munkát, mert pánik nélkül élni felszabadító, boldog, egészséges állapot.

Merj pánik nélkül élni! »

Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete

Agora (aγορά) görögül teret jelent, ahol az emberek sétálva beszélgettek. A fóbia (φόβος/φοβία) pedig a valamitől való viszolygást, taszítást jelenti. Az agorafóbia szó szerint tehát a nyílt tértől való viszolygás, félelem. A ma elterjedt szóhasználat azonban többet jelent ennél. Agorafóbia az is, amikor valaki a közlekedéstől fél, vagy a boltba nem mer bemenni. A mindennapi értelmezés szerint az is agorafóbia, amit korábban még klausztrofóbia jelenségként, azaz a bezártságtól való félelemnek neveztek. Az agorafóbia tüneteiben szenved ugyanis az is, aki a közlekedéstől fél, félelmét azzal magyarázza, hogy azért nem mer felszállni egy buszra vagy vonatra, mert ott be van zárva, nem tud bármikor kiszállni, lelépni. Igen gyakori a lifttől való félelem: ebben az esetben hasonló megokolást hallunk a betegektől. Nem attól félnek, hogy a lift (repülőgép) lezuhan, hanem attól, hogy nem szállhatnak ki belőle bármikor.

Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete »

Szociális fóbia

A szociális fóbiában szenvedő beteg szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket. A szociális fóbiások a leggyakrabban a következő helyzetektől félnek:

  • bemutatkozás,
  • telefonálás,
  • látogatók fogadása,
  • mások előtt enni (enyhébb esetben csak éttermekre és más nyilvános helyekre vonatkozik, súlyosabb esetben a saját otthonukban, családjuk körében sem képesek enni),
  • mások előtt írni (ami egyes esetekben olyan súlyos lehet, hogy a beteg nem képes egy szerződést vagy egy átvételi elismervényt aláírni),
  • előadást, beszédet tartani,
  • felelni, vizsgázni.

Szociális fóbia »

Pánikbetegség előzményei

A civilizációs betegségek között külön csoportot alkotnak a lélek, a psziché megbetegedései. A depressziós, a szorongásos és az addiktív kórképek száma - nem pusztán a pontosabb felderítésnek köszönhetően - nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt évtizedekben. A megnőtt esetszám felvetette a kategóriák tisztázásának szükségességét, ezért volt fontos a pánikbetegség kategóriájának megalkotására.

Pánikbetegség előzményei »

Pánik és szorongás

A szorongás mindig valamilyen inger hatására kezdődik. Ez az inger lehet kívülről jövő, vagy keletkezhet belül is. Leggyakrabban fel sem ismerjük, hogy milyen inger indítja el a pánikrohamot. Bár a pánik nem örökölhető, mégis feltételezhetjük, hogy előfordulhat genetikai érintettség, hiszen a pánikbetegek rokonai között ötször több pánikbeteget találtak. Mégis a tudomány mai állása szerint a pánik szindróma megjelenése inkább a szocializáció számlájára írható, és tanult mintának számít. Ez azért jó hír a „pánikosoknak”, mert ha megtanultunk „pánikolni”, akkor megtanulhatjuk a „nem pánikolós” létet is.

Pánik és szorongás »

A félelem megbetegít?

Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma. Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg.

A félelem megbetegít? »

Félelmeink, szorongásaink

Hogyan jön létre a szorongás, a pánik? Mitől válunk szorongóvá, és mit kezdjünk a kialakult szorongásainkkal, az alattomosan támadó félelmeinkkel, egyre több ember számára felvetődik, és egyre több ember keresi a választ.

Félelmeink, szorongásaink »

Mit tehetek a szorongás és a pánik ellen?

A minket körülvevő világ az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Olyan események történtek, amelyekre a legtöbben nem számítottunk. Ezek az események jelentősen megnövelték az életünkben jelenlevő stressz mennyiségét. A szorongás nagyon kellemetlen állapot, mégis, a szorongók 85-90%-a nem tesz semmit, hogy segítsen magán. Sokan az önpusztítás útjára lépnek, és ezáltal csak még betegebbek lesznek. Ha szembe nézel a félelmeiddel, ha megismered a kiváltó okait, akkor sokat tehetsz magadért.

Mit tehetek a szorongás és a pánik ellen? »

Pánik és szorongás önértékelő teszt

Az önértékelő kérdőív segít Neked abban, hogy tájékozódjál hangulati állapotodról és a további tennivalókról. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre! A válaszadáskor az utóbbi két hét tapasztalatait vedd figyelembe.

Pánik és szorongás önértékelő teszt »

A könyvespolcra ajánljuk

Libri partner program

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) »

A könyvespolcra ajánljuk

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkalSzervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, hideg verejték csorog homlokunkon, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk – kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak – miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség ismert szakembere azt tanítja könyvében: ha megfelelő ételeket fogyasztunk, elsajátítjuk a helyes légzést, sokat mozgunk, ha idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor megbirkózhatunk pánikrohamainkkal.

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal »

A könyvespolcra ajánljuk

Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen

Harriet Lerner

Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen„Harriet Lerner imponáló őszinteséggel, számos tanulságos esettel hozza testközelbe a félelem, a szorongás és a szégyen okait és következményeit. A szerző Sigmund Freudhoz hasonló bátorsággal mer a saját szorongásairól beszélni. Nemcsak a lelki zavarokkal küzdőknek, hanem hozzátartozóiknak, a gyermekeik neveléséért aggódó szülőknek, házaspároknak és mindazoknak ajánlom a Hívatlan vendégeinket, akik szeretnék megérteni a bennük és a környezetükben zajló, ellentmondásos lelki folyamatokat.”

(Gerevich József pszichiáter, a Nők Lapja szakértője)

„Könyvem megjelenését követően többször beszéltem arról, hogy miért félek-félünk a sikertől, de egyszer sem tudtam világosan megfogalmazni. Lernernek sikerült. Általa értettem meg igazán azt is, hogy mi a különbség a félelem és a szorongás között, hogy miért rettegek minden változástól-változtatástól, és hogy mikor, miért szégyellem magam, még akkor is, amikor nem kell.„

(Albert Györgyi, a Miért pont én? című könyv szerzője)

Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen »

A könyvespolcra ajánljuk

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)

Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)Eltűnt a nyugalom az életünkből? Mégis, mikor jellemzett minket a nyugodt élet? A pogánylázadások idején? A tatárjáráskor? A török hódoltság korszakában? Akkor, amikor kurucok és labancok ölték egymást? A 48-as szabadságharc idején? A Bach-korszakban? Az I. világháborúban? A kommün alatt? A különítményesek garázdálkodásakor? A II. világháborúban? A nyilasok uralmakor? A Rákosi-diktatúra idején? Az 56-os népfelkeléskor? A forradalmat követő időszakban? Esetleg amikor a rendszerváltás volt? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta. Nincs élet félelem nélkül. Vannak ugyanis igazi veszélyek, amelyektől a félelem megvéd minket. Élni segít. S vannak irreális félelmek is, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, holott semmi rossz nem fenyeget. Ilyenek például a fóbiák, amelyek csak nehezítik az életet. Legalább ezektől próbáljunk megszabadulni.

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) »

A könyvespolcra ajánljuk

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.