Gyakran Ismételt Kérdések   E-mail
Keresés
„A félés rettentő betegség, nem fáj semmim, de remegek”

(9 éves kislány írásából)

A félelem megbetegít?

Hogyan jön létre a szorongás, a pánik?

A félelem megbetegít? Hogyan jön létre a szorongás, a pánik?Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma. Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg.

Elgondolkodtató, hogy amikor a demokrácia szabadságában élünk, akkor miért terjed ily mértékben a félelem, s miért szaporodnak a félelem okozta lelki és testi betegségek?

„Pszichológiai értelemben a szabadság azt jelenti, hogy rendelkezünk a helyzetünk értékeléséhez, megoldásához szükséges lényeges információkkal, és képesek vagyunk aktívan hozzájárulni saját helyzetünk alakításához.”

(Kopp M. – Skrabski Á. Magyar lelkiállapot)

A félelem megbetegít?

Az emberi fejlődés során az apák a fiaiknak, anyák a lányaiknak adták át az értékeket, a normákat, a helyes magatartás szabályait, a szokásrendszert. Ezen keretek között a fiatalok biztonságban érezték magukat, megtalálták a munkatársi közösséget, a lakó közösséget, a párjukat. A gyermek felnőtté válásának folyamatában, a személyiség fejlődése folyamatában létfontosságúak ezek az emberi kapcsolatok, és ez a típusú folytonosság. A gyermek ezekben a kapcsolatokban fedezi fel önmagát, itt tanulja meg, hogyan helyezze el magát a kapcsolatrendszerben (hol a helyem), megtanul azonosulni a közös értékekkel, s így fejlődik ki az identitása és az önértékelése.

Hányszor halljuk ma: „nem találom a helyemet, rossz a közérzetem”. Mit is jelent ez? Nem érzem, hogy a közösség körülölel, védelmez. Nincs meg a helyem a környezetemben, a munkatársak között, a családban.

Érdemes elgondolkodni azon, mennyi biztonságot jelentett a „régi világban” az az egyszerű tény, hogy mindenkinek megvolt a helye az asztalnál. A családfő ült a fő helyen, a háziasszony helye a konyhához legközelebb eső ülőhely volt. A gyermekek helye a születési sorrend volt. Ugye milyen logikus, egyszerű és praktikus? Vagy a nagymama kedvenc kötögetős fotelje, a nagypapa olvasó fotelje? Senkinek sem jutott eszébe (vagy csak ritkán és titokban), hogy beleüljön, hiszen az nem az ő helye.

Mindenkinek megvolt a helye, s ha úgy hozta az élet, hogy késve érkezett, biztos lehetett abban, hogy a helyén nem ül senki, s ez is növeli az ember biztonságérzetét, hogy pontosan tudja, fizikai és lelki síkon is, hogy hol a helye a családban.

De kit ültessünk ma az asztalfőre? Ki a családfő? A munkanélküli férj és apa? Hiába ül az asztalfőn, a feleség jó esetben dolgozik, nem ül senki a konyhához közeli széken. Vagy a feleség helye lesz az asztalfő? Elmúlt a biztonságérzetünk, felborultak az évszázados szerepek, s az új szereposztás még képlékeny, amorf, könnyű eltévedni benne.

A férfi génjeiben ott kiabál az erős, harcos, gondoskodó, óvni-védelmezni akaró lélek, s a modern valóság tehetetlenségre, a félelem passzív megélésére kényszeríti. Az elfogadó, befogadó, gyenge-gyengéd nő pedig a csatatérre kényszerül. Micsoda ellentmondás…

Hogyan jön létre a szorongás, a pánik?

Csoda, ha szorongunk, ha félünk? Nincs mihez idomuljunk, nincs mihez hasonlítani magunkat, s oly kevés a kapaszkodó. S hol a helye az egyedülálló anyának? Vagy a gyermeknek, akiről így beszélnek: 6 éves kora óta, amióta az apja elment, ő a családfő. Milyen teher ez egy gyermek számára? S hány ilyen gyermek növekedik közöttünk, mert szülei elgyengültek, s neki kell az erősnek lennie a családjában.

Segítünk Neked
Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.

Kattints ide »

Vagy tekintsünk rá a munkahelyen kialakult helyzetre. Alig találni olyan munkahelyet, ahol a szorongáskeltés ne lenne a munkahelyi vezető eszköztárában az egyik leghatékonyabb fegyver.

Kezdve attól, hogy a vezető behívat, majd hosszabb-rövidebb ideig várat. Te pedig fősz a saját levedben, puhulsz. A várakozás a bizonytalanra (mit akar tőlem, vajon milyen hibát vétettem) feszültséget, félelmet kelt.

Sok vezető beül az íróasztala mögé, védett helyre (pszichés értelemben is), s gondoskodik arról, hogy a „behívatott” beosztott alacsonyabb székre üljön. Miheztartás végett, nehogy elfelejtse, ki áll (ül) magasabban a hierarchiában. Kisebbnek, alacsonyabbnak lenni, máris kényelmetlen érzéseket kelt, s ha a főnök még kiabál is, a beosztott egyre kisebbre zsugorodik.

Mert a főnöknek hatalma van, s ezzel a hatalommal nem az értékteremtést szolgálja, hanem a legtöbbször a saját egóját növeli inkább, miközben gyermek szerepbe löki be a munkatársát. Később aztán számon kérhető a kolléga, hogy nem elég kreatív, s még egyszerű döntéseket sem tud meghozni.

Ha megpróbálsz kiállni az igazadért, vagy egy ügy igazáért, könnyen megkaphatod: vagy beállsz a sorba, vagy elmehetsz, százan állnak kint a kapu előtt, van kiből válogatni. Csoda, hogy dúl egyes munkahelyeken a pszichoterror?

Hogyan jön létre a szorongás, a pánik?Mindannyian ismerjük az információhiány feszültségét. Feloldhatatlan ellentmondás, hogy miközben soha nem tapasztalt információözönben élünk, egyre kevesebb az igazi információnk a saját helyzetünkről, a sorsunkat befolyásoló tényezőkről. Megmutatják, hogy melyik arckrémet használd, hogy lélegezzen a bőröd, de nem mutatják meg, hogyan simítsd ki a lelked félelemhullámait.

Mindezek – és még mennyi minden – a szorongáskeltés és az öncélú hatalom gyakorlásának az eszközei.

Rettegünk a kiszámíthatatlantól, a tehetetlenség érzése félelemmel tölt el. Ébren töltött óráink minden percében döntéseket kell hoznunk, új és új helyzeteket kell megoldanunk. A legtöbb ember nem szeret és nem is tud dönteni.

Amikor a szorongás, a félelem elhatalmasodik rajtunk, nem tudunk megfelelően gondolkodni. Életminőségünk romlik. Ilyenkor gyors segítséget szeretnénk kapni. Szerencsére sokan, sokféleképpen sietnek a segítségünkre.

Felhasznált irodalom:

R. J. Comer: A lélek betegségei Osiris Kiadó, Budapest, 2005

Kopp Mária – Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot Végeken Kiadó, 1995

Csehák Hajnalka

Jelentkezz Te is Pánik tréningre!

  • Váratlanul rád törő rosszullétektől szenvedsz?
  • Rossz a közérzeted?
  • Megmagyarázhatatlan szorongás gyötör?
  • Halálfélelmet éltél át, mert azt hitted, infarktusod van?
  • Az orvosod azt mondja: nincs szervi bajod, lelki eredetű testi tüneteid vannak…

Környezetedben azt mondják: ne nyavalyogj, az orvos is megmondta, hogy egészséges vagy, nincs semmi bajod. Bántó szavak hangzanak el, megvádolnak azzal, hogy hisztériás vagy, ki akarod húzni magad a feladatok alól, okot keresel a lustaságra, vagy álrosszullétekkel akarod kierőszakolni, hogy jobban figyeljen rád a párod.

Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?

Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?A pszichológussal vagy a pszichiáterrel történő egyéni vagy csoportos beszélgetések során a személy megtanulja a pánikrohamot megérteni és feldolgozni. A pánik leküzdéséhez elengedhetetlen a kiváltó okok megkeresése, a belső működési mechanizmusok felismerése és megértése, hiszen tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tényezők okozzák illetve súlyosbítják a pánikrohamokat. Ez a terápia kognitív, megértő része.

A terápia második része a viselkedési rész, ahol a páciens megtanulja, hogyan kell átvészelni a pánikrohamot. Átértékeli a pánikot megelőző helyzetet, megtanulja kezelni a szorongását, kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel a korai stádiumban leállíthatja a kezdődő rosszullétet.

A szenvedő ember számára mindig óriási dilemma, hogy gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli utat válasszon? Természetesen jobb, ha minél kevesebb mérgező anyag kerül a szervezetünkbe, ezért, ha nem feltétlenül szükséges, ne szedjünk gyógyszereket.

Vannak azonban helyzetek, amikor olyan nagy a szenvedés nyomás, hogy érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a szenvedő ember szorongása enyhüljön, és képes legyen egyáltalán elkezdeni azt a pszichoterápiás kezelés sorozatot, amelynek bizonyos pontján biztonsággal le lehet állítani a gyógyszereket.

Meg kell érteni, hogy a pánikroham nem valamilyen betegség jele, hanem maga a betegség.

A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez.

Munkánkat pszichológus és pszichiáter együttműködésével végezzük.

A pánikbetegség nagy mértékben rontja az életminőséget, ezért kérj mielőbb segítséget.

Cselekedj, mert a szándék kevés a sikerhez!

Pánik, szorongás
Jelentkezz pánik kezelő tréningre!




Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot az Ismerkedő interjú időpont egyeztetése érdekében!

Pánik, szorongás - További információ a Pánik tünetekkel, pánik rohamokkal küzdők egyéni tréningekről »

Pánik, szorongás cikkgyűjtemény

Pánik tünetek

A pánikroham a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Lényege az időről időre előtörő, kiszámíthatatlan és elemi erejű intenzív félelem, mely testi tüneteket produkál.

Pánik tünetek »

Ne pánikolj, gyógyulj meg!

A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez, és jobb minőségű életet tud élni, amint kilép a betegség árnyékából. Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?

Ne pánikolj, gyógyulj meg! »

Spontán pánik, szorongásos pánik

A pániktünetekkel, a pánikbetegséggel folyamatosan foglalkoznak a kutatók, mert egyre több ember életét keseríti meg ez az alattomosan támadó, kiszámíthatatlanul érkező, félelmetes állapot. A kutatások a kialakulás okai szerint kétfajta pánik keletkezését különböztetik meg: a spontán kialakuló és a szorongásos pánikot.

Spontán pánik, szorongásos pánik »

Merj pánik nélkül élni! A szorongásos-kognitív pánikzavar ellenszere

Ha te is a pánik szorításában, és bizonytalan félelmében éled az életedet, gyere és tanuld meg, hogyan válj bátorrá a pánik nélküli élethez. Pánikosnak lenni nem gyávaság, de leküzdeni a pánikot, hatalmas bátorság, és óriási erőfeszítés. De megéri a befektetett időt és munkát, mert pánik nélkül élni felszabadító, boldog, egészséges állapot.

Merj pánik nélkül élni! »

Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete

Agora (aγορά) görögül teret jelent, ahol az emberek sétálva beszélgettek. A fóbia (φόβος/φοβία) pedig a valamitől való viszolygást, taszítást jelenti. Az agorafóbia szó szerint tehát a nyílt tértől való viszolygás, félelem. A ma elterjedt szóhasználat azonban többet jelent ennél. Agorafóbia az is, amikor valaki a közlekedéstől fél, vagy a boltba nem mer bemenni. A mindennapi értelmezés szerint az is agorafóbia, amit korábban még klausztrofóbia jelenségként, azaz a bezártságtól való félelemnek neveztek. Az agorafóbia tüneteiben szenved ugyanis az is, aki a közlekedéstől fél, félelmét azzal magyarázza, hogy azért nem mer felszállni egy buszra vagy vonatra, mert ott be van zárva, nem tud bármikor kiszállni, lelépni. Igen gyakori a lifttől való félelem: ebben az esetben hasonló megokolást hallunk a betegektől. Nem attól félnek, hogy a lift (repülőgép) lezuhan, hanem attól, hogy nem szállhatnak ki belőle bármikor.

Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete »

Szociális fóbia

A szociális fóbiában szenvedő beteg szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket. A szociális fóbiások a leggyakrabban a következő helyzetektől félnek:

  • bemutatkozás,
  • telefonálás,
  • látogatók fogadása,
  • mások előtt enni (enyhébb esetben csak éttermekre és más nyilvános helyekre vonatkozik, súlyosabb esetben a saját otthonukban, családjuk körében sem képesek enni),
  • mások előtt írni (ami egyes esetekben olyan súlyos lehet, hogy a beteg nem képes egy szerződést vagy egy átvételi elismervényt aláírni),
  • előadást, beszédet tartani,
  • felelni, vizsgázni.

Szociális fóbia »

Pánikbetegség előzményei

A civilizációs betegségek között külön csoportot alkotnak a lélek, a psziché megbetegedései. A depressziós, a szorongásos és az addiktív kórképek száma - nem pusztán a pontosabb felderítésnek köszönhetően - nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt évtizedekben. A megnőtt esetszám felvetette a kategóriák tisztázásának szükségességét, ezért volt fontos a pánikbetegség kategóriájának megalkotására.

Pánikbetegség előzményei »

Pánik és szorongás

A szorongás mindig valamilyen inger hatására kezdődik. Ez az inger lehet kívülről jövő, vagy keletkezhet belül is. Leggyakrabban fel sem ismerjük, hogy milyen inger indítja el a pánikrohamot. Bár a pánik nem örökölhető, mégis feltételezhetjük, hogy előfordulhat genetikai érintettség, hiszen a pánikbetegek rokonai között ötször több pánikbeteget találtak. Mégis a tudomány mai állása szerint a pánik szindróma megjelenése inkább a szocializáció számlájára írható, és tanult mintának számít. Ez azért jó hír a „pánikosoknak”, mert ha megtanultunk „pánikolni”, akkor megtanulhatjuk a „nem pánikolós” létet is.

Pánik és szorongás »

A félelem megbetegít?

Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma. Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg.

A félelem megbetegít? »

Félelmeink, szorongásaink

Hogyan jön létre a szorongás, a pánik? Mitől válunk szorongóvá, és mit kezdjünk a kialakult szorongásainkkal, az alattomosan támadó félelmeinkkel, egyre több ember számára felvetődik, és egyre több ember keresi a választ.

Félelmeink, szorongásaink »

A félelem betegsége a pánik

Tulajdonképpen ennyire egyszerű és egyben ennyire bonyolult is a pánikból meggyógyulni. Sokan panaszkodnak, hogy már mindent elolvastak a pánikról, beszedtek egy nagy kosárnyi gyógyszert, és mégsem gyógyultak meg. Érthető, hiszen egyik sem a te saját, személyes életedről szól, miközben a pánik oka a saját élettörténetedben keresendő. Ezért kérj személyre szabott segítséget!

A félelem betegsége a pánik »

Mit tehetek a szorongás és a pánik ellen?

A minket körülvevő világ az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Olyan események történtek, amelyekre a legtöbben nem számítottunk. Ezek az események jelentősen megnövelték az életünkben jelenlevő stressz mennyiségét. A szorongás nagyon kellemetlen állapot, mégis, a szorongók 85-90%-a nem tesz semmit, hogy segítsen magán. Sokan az önpusztítás útjára lépnek, és ezáltal csak még betegebbek lesznek. Ha szembe nézel a félelmeiddel, ha megismered a kiváltó okait, akkor sokat tehetsz magadért.

Mit tehetek a szorongás és a pánik ellen? »

Pánik és szorongás önértékelő teszt

Az önértékelő kérdőív segít Neked abban, hogy tájékozódjál hangulati állapotodról és a további tennivalókról. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre! A válaszadáskor az utóbbi két hét tapasztalatait vedd figyelembe.

Pánik és szorongás önértékelő teszt »

A könyvespolcra ajánljuk

Libri partner program

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.

Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) »

A könyvespolcra ajánljuk

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkalSzervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, hideg verejték csorog homlokunkon, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk – kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak – miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség ismert szakembere azt tanítja könyvében: ha megfelelő ételeket fogyasztunk, elsajátítjuk a helyes légzést, sokat mozgunk, ha idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor megbirkózhatunk pánikrohamainkkal.

Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal »

A könyvespolcra ajánljuk

Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen

Harriet Lerner

Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen„Harriet Lerner imponáló őszinteséggel, számos tanulságos esettel hozza testközelbe a félelem, a szorongás és a szégyen okait és következményeit. A szerző Sigmund Freudhoz hasonló bátorsággal mer a saját szorongásairól beszélni. Nemcsak a lelki zavarokkal küzdőknek, hanem hozzátartozóiknak, a gyermekeik neveléséért aggódó szülőknek, házaspároknak és mindazoknak ajánlom a Hívatlan vendégeinket, akik szeretnék megérteni a bennük és a környezetükben zajló, ellentmondásos lelki folyamatokat.”

(Gerevich József pszichiáter, a Nők Lapja szakértője)

„Könyvem megjelenését követően többször beszéltem arról, hogy miért félek-félünk a sikertől, de egyszer sem tudtam világosan megfogalmazni. Lernernek sikerült. Általa értettem meg igazán azt is, hogy mi a különbség a félelem és a szorongás között, hogy miért rettegek minden változástól-változtatástól, és hogy mikor, miért szégyellem magam, még akkor is, amikor nem kell.„

(Albert Györgyi, a Miért pont én? című könyv szerzője)

Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen »

A könyvespolcra ajánljuk

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)

Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)Eltűnt a nyugalom az életünkből? Mégis, mikor jellemzett minket a nyugodt élet? A pogánylázadások idején? A tatárjáráskor? A török hódoltság korszakában? Akkor, amikor kurucok és labancok ölték egymást? A 48-as szabadságharc idején? A Bach-korszakban? Az I. világháborúban? A kommün alatt? A különítményesek garázdálkodásakor? A II. világháborúban? A nyilasok uralmakor? A Rákosi-diktatúra idején? Az 56-os népfelkeléskor? A forradalmat követő időszakban? Esetleg amikor a rendszerváltás volt? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta. Nincs élet félelem nélkül. Vannak ugyanis igazi veszélyek, amelyektől a félelem megvéd minket. Élni segít. S vannak irreális félelmek is, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, holott semmi rossz nem fenyeget. Ilyenek például a fóbiák, amelyek csak nehezítik az életet. Legalább ezektől próbáljunk megszabadulni.

Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) »

A könyvespolcra ajánljuk

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.