Önismeret és önbizalom hiánya

Segít-e az önismereti, személyiségfejlesztő tréning?

Postánkból

1. levél: Tudom, hogy fontos az önismeret, hogy az ember megismerje önmagát, határait, ezért érdekelne, hogy tudnám megismerni önmagamat? Az általatok kínált önismereti személyiségfejlesztő csoport segít-e eljutnom oda, hogy céltudatos, önmagát ismerő emberré válhassak. Most az önbizalom hiányától egy nagyon kishitű, bár pozitív beállítottságú ember vagyok, akit a körülötte lévő dolgok, emberek tudnak befolyásolni, miközben érzem magamról, hogy ha nem a másoknak való megfelelés irányítana, jobban felismerhetném, mi is a célom. E miatt a hibám miatt nem tudok elszakadni olyan emberektől, akik - tudom - ártanak nekem. - keresett bennünket a közelmúltban egy 27 éves hölgy.

2. levél: Keresem a helyem a világban. Eddig sajnos nem igazán találtam. A világ is egyre könyörtelenebb (munkahelyen, emberek stb.). Úgy látom, hogy a világ rossz irányba megy. Mindenki számító, törtető, másikat semmibe vevő lesz. Azért vannak még olyan emberek, akik megmaradtak természetesnek, kedvesnek, őszintének. Őket nagyon meg kell becsülni.

A munka az egyik nagy problémám. Eddig négy év alatt négy munkahelyem volt (úgy érzem nem csak az én hibámból). Lehet, hogy előbb-utóbb én is otthagytam volna őket. Szóval nem igazán tudom, hogy mi a nekem való. A kollégákkal jól kijövök, ezzel nincs problémám. Persze a fizetés is számít. Csak ezek az anyagi dolgok ne lennének!

Az ok: az önbizalom és az önismeret hiánya

Az idézett két levélíró problémája ugyanaz: önbizalom és önismeret hiány, ami persze összefügg egymással. Nem egyszerű a feladat, hogy ismerjék meg jobban azt az egyedi, egyszeri és megismételhetetlen emberi lényt, vagyis önmagukat? Ebben segíthetnek az önismereti és személyiségfejlesztő csoport foglalkozások és egyéni tréningek, de ezekhez is szükséges az egyéni erőfeszítés.

Hogy mit tegyek ahhoz, hogy megtaláljam az utamat, és egy önmagamat minden szinten kifejezni és képviselni tudó, derűs, kiegyensúlyozott, teljes és önazonos ember legyek? - számosan teszik fel önmaguknak a kérdést. Ez olyan témát felölelő kérdés, amiről már könyvtárakat írtak.

Az egyetlen dolog, amit tehetünk, az maga a törekvés. Vagyis, fel kell ismerni, hogy mi az az érték, mi az az irányvonal, ami számunkra fontos. Önmagunk lenni? És kik vagyunk mi? Ki vagy te? Mi a te tiszta önvalód? Ki vagy te valójában? Ha lefosztjuk rólad a társadalom által szabályos pléh-polgárrá nevelt rétegeket, a szülők és tanárok évtizedes elvárásait, hamis (időnként akár beteges) berögzüléseit, az apa-anya modell viselkedésmintáit, kapcsolatmodelljét - ami persze mind kellett ahhoz, hogy az légy, aki vagy - ha szabadon, tisztán és bátran meglátnád önmagad, függetlenül a trendtől, elvárásoktól, megfelelni vágyásoktól, akkor ki lennél te?

Lehet, hogy akkor nagyon ki lennél, mert rájönnél, hogy utoljára pelenkás korodban voltál önmagad… Valahol ezért csodáljuk a gyerekeket, mert még egységben vannak. Amit tesznek, mondanak, éreznek és amilyennek látszanak, amit mutatnak, az egy és ugyanaz. Számomra a cél: visszajutni oda, ahonnan elindultam, csak nyilván, most már nem csupán ösztönös, hanem tudatos szinten is.

Az önismeret és az önbizalom megszerzése

Az önismeret egy hosszú és következetes küzdelemmel járó belső folyamat eredménye. Meg kell tanulni kapcsolatba lépni önmagunkkal! Merni kell szembenézni tulajdonságainkkal, cselekedeteinkkel! Ez rendszeres belső párbeszédet igényel. Őszinte voltál? Hű voltál önmagadhoz? Tényleg ezt akartad mondani, csinálni, vagy már megint gyáva voltál, tele megfelelési kényszerrel? Konfliktuskerülő voltál, vagy egyenes? Azt tetted, amire testeddel, lelkeddel, szellemeddel vágytál, vagy megint csak sodródtál?

A legtöbb, amit tehetünk: a törekvés maga. Persze, rengeteg hibát követünk el, de ez nagyszerű, hiszen ezek jellemzik pillanatnyi fejlődési állomásunkat, ráadásul ezekből tanulhatunk. Ne cipeljük magunkkal hosszan az önvádaskodást, a megbánás és felismerés után bocsássunk meg magunknak, különben a saját energiáinkat faljuk föl, amiket sokkal jobb dolgokra is használhatunk! Mindenesetre fontos elszámolni magunkkal!

Nagyon izgalmas korban élünk, ahol előtérbe került az önismeret. Szüleink, nagyszüleink megadott séma szerint éltek, a társadalom keskeny mezsgyébe szorította az elvárásokat, milyennek kell, illik lennie egy rendes férfinak, nőnek, férjnek, feleségnek, s milyen legyen az ő viszonyuk. Igen leegyszerűsített kapcsolatminta volt ez. Bizonyos szempontból ez nagyon kényelmes is volt, nem kellett filózni azon, hogy „ki is vagyok én valójában?”, hiszen meg volt adva, beléjük volt nevelve, hogy ilyennek kell lenni. Aki nem ezt követte, az deviáns volt, kívülálló, aki az egész társadalmi renddel szemben állt.

Mára ezek a férfi-, nő- és kapcsolatmodellek lejártak, széthullóban vannak. Ez a kor elhozta nekünk azokat a tudásokat, melyek segítenek felismerni nekünk, hogy kik is vagyunk valójában. Még nem is olyan régen, 150 éve ez csak a papoknak, és a legmagasabb szellemi szinten élőknek adatott meg.

Egyre inkább terjed a holisztikus gondolkodás, miszerint az „ép testben ép lélek” oda-vissza igaz: ép lélek ad ép testet. Vagyis a betegségeink - nagy többségében - lelkünk üzenetei. Az alvó ember nem érti, mért pont neki lett daganata, mandulagyulladása, mért aktiválta a családi hajlamként hozott övsömört vagy cukorbajt? A felébredt ember ilyenkor önvizsgálatot tart: min kell változtatnom?

Az önismeret elmélyítésére, az önbizalom megszerzésére, önmagunk alapos megismerésére millió nagyszerű módszer van (pszichodráma, jóga, meditáció, stb …), és ha valaki nyitott és éber, úgyis megtalálja, sőt, bevonzza a neki megfelelőt. A lényeg megint csak a törekvés, a keresés.

Dolgozz azon, hogy meglásd saját értékeidet, hiszen minden emberben rengeteg érték van. Szeresd, tiszteld magad ezért! Töltődj azzal, ami erőt ad! Merd kényeztetni magad! Szakítsd ki magadnak azt az időt, amikor magaddal vagy! Légy önző, hogy aztán adhass! Légy bátor, hogy ne akarjál megfelelni, mert valójában csak egyfajta hűség létezik: az önmagadhoz való hűség, hiszen minden más hűség csak ebből fakadhat! Merd élvezni az életedet, mert aki görcsös és keserű, az se önmagának, se másnak nem tud adni! Olvass, barátkozz, villanyozd föl a szexuális életedet! Bocsáss meg magadnak a tévedéseidért, de számolj is el magaddal, leszűrve a tapasztalatokat! Tarts önvizsgálatot, tanulj meg egyedül lenni, elmélyülni, elhallgatni! Merd meglátni a vágyaidat, és elindulni a megvalósítás útján, ami nyilván majd rengeteg próbatétel elé fog állítani! Ne akarj megfelelni, hidd el, így is nagyszerű vagy! És legfőképpen: légy őszinte! Tudom, ez is nagy éberséget igényel, hiszen érezni kell, meddig tart a tapintatosság. Hiszen a tapintatosság bizonyos helyzetekben arról is szól, hogy félsz attól, a másik nem tudja feldolgozni az igazságot! Dehát ő is ettől fejlődik! Buddha is megmondta: küzdelem és szenvedés nélkül nincs fejlődés!

Bízz magadban! Kívánok önbizalmat, és sok-sok erőt, bátorságot, éberséget, hogy tudd élvezni azt, aki vagy!

Ha úgy érzed, hogy ez egyedül nem megy, hogy neked is sikerüljön,

kattints ide, és jelentkezz most

önismereti, személyiségfejlesztő csoportunkba!

Belőlem csak egy van - További információ és jelentkezés »

Személyiségfejlesztés, önismeret - További információ a személyiségfejlesztő, önismereti levelező tréningekről »

Adalékok az önismeret és személyiségfejlesztés témaköréhez