Gyakran Ismételt Kérdések   E-mail
Keresés
„Az öngyilkosság egyetlen társadalmilag elfogadott formája az, ha halálra dolgozod magad.”

Graffity

Munkamánia (workalcoholism)

A munka, mint addiktív tevékenység

Munkamánia (workalcoholism)A munkamánia, vagy ahogy manapság divatosan nevezik: a munkaalkoholizmus komoly betegség. Az ebben szenvedők számára az öröm, a siker egyedüli forrása csak és kizárólag a munka, ezért - miközben családjuk, társuk (egyelőre még) van - lelkileg elmagányosodnak.

A következmények rendkívül súlyosak: túlzott italozás, stressz, gyomorfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések. Amikor a munka már túlzottan uralja valakinek az életét, amikor élete csupán a munkája körül forog - már késő, a szerencsétlen ott vergődik a csapdában. Más pedig nemcsak az eredményért dolgozik, hanem a családi élet, baráti kapcsolatok ápolása helyett is a munka áll a fő helyen - az érzelmi elsivárosodás és teljes összeroppanás lehet az út végén.

A munkamánia tünetegyüttes

A munkamánia definíciója: olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik.

A munkamánia csak szóként újdonság, maga a jelenség nem rohanónak mondott modern korunk jellemző „terméke”. Az író, Gustav Flaubert már 1852-ben jelentetett meg figyelemre méltó adatokat kényszeresen munkába temetkező emberekről. A hazai kutatók közül Ferenczi Sándornak a múlt század elején, 1919-ben írt munkáját említhetjük meg például, amelyben a vasárnapi neurózissal foglalkozott.

Segítünk Neked
Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.

Kattints ide »

Milyen tünetei vannak a munkamániás viselkedésnek? Napi 10-12 óra munka, pihenők nélkül - ha mégis pihen, közben is csak a munkájára gondol. A kényszeresen dolgozó személy számára a munka mindennél fontosabb, ráadásul gyakran már nem is jelent örömet, legtöbbször elkeseredetten küzd a tennivalókkal. Nem bízik kollégái teljesítményében, csak a saját maga által elvégzett munkát tartja megfelelőnek, éppen ezért képtelen bármit is kiadni a kezéből.

Nem meghatározható olyan csoport, amely különösen veszélyeztetett - a munkamánia hivatástól, képzettségtől és nemektől függetlenül alakul ki. Felsővezetők éppúgy áldozatául eshetnek, mint hivatalnokok vagy akár háziasszonyok (lásd: tisztaságmánia).

A mai változó és erős alkalmazkodást követelő világban nehéz meghatározni, hogy hol a határ a túlmunka és a munkamánia között - a közép- és felsővezetők 70-80 százaléka heti 60 órát is dolgozik, többségük mégsem nevezhető munkamániásnak, mert azután élvezi is a rengeteg munka gyümölcsét. A munkamániás erre képtelen.

A munkamánia állapotának fázisai

  • Az első fázisban a munkamániás életének középpontjába mindinkább a munka kerül - kapcsolatai fokozatosan elveszítik jelentőségüket. A beteg otthon és munkaidőn kívül is dolgozik.
  • A következő fázisban már életvitelét is a munkának rendeli alá, agresszivitást vált ki belőle, ha mások akadályozzák vagy megszólják ezért.
  • Egyre többet vállal, de mind többet dolgozik céltalanul, és egyre nagyobb nehézséget okoz neki, hogy megfeleljen a feladatoknak és követelményeknek.
  • A munkamániás pszichikailag és fizikailag is kezd kimerülni, fokozatosan csökken a teljesítménye, a beteg érzi, hogy teljesítőképessége végső határára jutott. Általában ebben a fázisban fordul orvoshoz.

Pszichoszomatikus reakciók

Ha akadályozzák munkavégzésében, azonnal jelentkeznek az elvonási tünetek: nyugtalanság, izgatottság. Az idő előrehaladtával a munkamániás (workaholics) személy egyre irreálisabb célkitűzéseket próbál megvalósítani, magányos harcosként küzdve a munkahelyén. Előbb-utóbb képtelenné válik az újításra, új megküzdési módok kidolgozására, ráadásul állandóan szorong, mert fél attól, hogy a dolgok kicsúszhatnak az ellenőrzése alól.

A munkaterhelés fokozatos növekedése a szociális kapcsolatok beszűküléséhez vezet, beleértve a közvetlen családi kapcsolatokat is. A „munkafüggő” szabadidejét sem tudja úgy eltölteni, ahogyan szeretné - nemcsak mert kevés szabadideje van, hanem mert ezt a keveset sem tudja értékesen felhasználni, végül pedig nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is teljes kimerültség lesz rajta úrrá.

A munkamánia tünetei

SzerviekViselkedésbeliek
fejfájás indulatkitörések
fáradtságnyugtalanság
allergiákálmatlanság
emésztési zavarkikapcsolódási képtelenség
hasfájáshiperaktivitás
fekély irritábilitástürelmetlenség
mellkasi fájdalomfeledékenység
légszomjkoncentrációs nehézség
ticunalom
szédüléshasfájáshangulatváltozás


Munkamánia és koffein függőség

Miért veszélyeztetettebbek a férfiak?

A nők között is szép számmal akadnak munkamániások, ez a betegség mégis inkább a férfiakat fenyegeti. Ugyanis hagyományos szerepük szerint az ő dolguk eltartani a családot. Ez a nyomás pedig olykor annyira erős, az elvárás maga oly mértékben egyoldalú, hogy egyes férfiak elérve a megfelelő teljesítményt, úgy gondolják, ezenkívül semmi más dolguk nincs a világon: sem mással, sem magukkal szemben. Eszükbe sem jut, hogy az emberi kapcsolatokba is energiát és időt kell belefektetni.

A munkamániás típusok

  • A grandiózus: munkájával a hatalom, a siker, az elismerés kivívása a célja. Többnyire túlértékeli saját, s alulértékeli mások teljesítményét. Nem tud csapatban dolgozni, s nem is kedvelik őt.
  • A könyvelő: legnagyobb erénye a rendtartás. Minden apró részlétre ügyel, mindent beszabályoz, s nem szereti az új ötleteket. Mindent az ellenőrzése alá szeretne vonni.
  • A skizoid: aki vágyik mások társaságára, de egyúttal fél is attól. A megoldás számára, hogy beletemetkezik a munkájába.
  • A gyetyaégetők: akik könnyen unatkoznak, s mindig új feladatot keresnek, hogy két végén égethessék a gyertyát. Céljuk az elismerés és a csodálat. De tevékenységük gyakran káoszba torkollik.
  • A nyuszik: akiknek mindig szükségük van valakire, hogy megmondja, mit csináljanak. Nagyon félnek a kudarctól, ezért azt gondolják, sok munkával elkerülhetik azt.

A munkamánia kezelése

A munkamániások leggyakrabban álmatlansággal, fejfájással, gyomorpanaszokkal, magas vérnyomással, szívritmuszavarokkal, állandó pánikérzéssel és depresszióval fordulnak orvoshoz. A pszihikai-fizikai jeleket érzékelik magukon, azok okát azonban legtöbbször sem megállapítani, sem kezelni nem képesek egyedül.

Ha felismerted magadon a munkamánia tüneteit, még mielőtt bármit is lépnél, tudnod kell, hogy nem könnyű kitörni az ördögi körből - és ha nem megy elsőre, akkor se add fel! Meg kell tanulni lassítani, nemet mondani feladatokra és persze a túlzott elvárásokra - még akkor is, ha ez azzal jár, hogy lustának gondolnak.

Gyakran előfordul, hogy sikerül kigyógyulni a munkaszenvedélyből, de a korábbi munkamániás átvált egy másik szenvedélyre - például kényszeres sportoló lesz belőle. Ezzel még semmit sem oldott meg, csak felcserélte szenvedélye tárgyát. Ha egyedül nem tud megbirkózni a problémával, nyugodtan kérje szakember segítségét!

Elismerjük, hogy nem könnyű a körből kilépni - végtelen a cégek „motivációs” eszközeinek sora, amellyel munkafüggővé tehetik, az átlagon felüli jövedelemtől a csoportkényszerig, de higgye el, nem éri meg. Csak keveseknek sikerül egészségesen és teli zsebbel visszavonulni harmincévesen …

Az amerikai Workaholics Anonymous szervezet szerint igen egyszerű eszközökkel tudunk fellépni a függőség ellen. Ezek a következők:

  • Sorrend felállítása: az elvégzendő feladatok között sorrendet kell felállítani. Néha ez azt is jelentheti, nem kell tennünk semmit. Rugalmasnak kell maradni, hiszen a fontossági sorrendet is meg kell néha változtatni. A véletleneket és akadályokat növekedési lehetőségnek kell tekinteni.
  • Helyettesítés: új tevékenységet csak úgy végezhetünk, ha egy ugyanannyi energiát és időt követelő, régi tevékenységet elhagyunk.
  • Koncentráció: egyszerre csak egy dolgot szabad csinálni.
  • Ütemezés: a munka tempóját számunkra megfelelően kell meghatározni. Mielőtt egy új munkafázisba kezdünk, ellenőrizzük le, elegendő energiánk van-e az elvégzésére.
  • Elfogadás: a munka minden eredményét el kell fogadni. A türelmetlenség, rohanás és a tökéletes munka hajszolása hátráltatják a felgyógyulást.

Munkamánia

Kiégés (burnout) megelőzése: További információ a professzionális segítők részére szervezett tréning lehetőségeinkről »

Csapatépítés, csapatépítő tréningek: További információ a csapatépítő tréning lehetőségeinkről »

Önismeret, személyiségfejlesztés: További információ az önismereti, személyiségfejlesztő csoportokról »

Kiégés (burnout) teszt: Teszteld magad, mennyire veszélyeztett a kiégés (burnout) szindróma »


Belőlem csak egy van - További információ és jelentkezés »

Belőlem csak egy van
Jelentkezz önismereti, személyiségfejlesztő csoportba!




Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot az Ismerkedő interjú időpont egyeztetése érdekében!


Személyiségfejlesztés, önismeret - További információ a személyiségfejlesztő, önismereti levelező tréningekről »

Munkamánia (workalcoholism) cikkgyűjtenény

Munkamánia
A munkamánia definíciója: olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik.

A munkamánia, vagy ahogy manapság divatosan nevezik: a munkaalkoholizmus komoly betegség. Az ebben szenvedők számára az öröm, a siker egyedüli forrása csak és kizárólag a munka, ezért - miközben családjuk, társuk (egyelőre még) van - lelkileg elmagányosodnak.

Munkamánia »


Workalcoholism (munkamánia)
Temetkezz a munkába! – így hangzik a mindig okos barátnők legbölcsebbikének tartott tanácsa, ha felejteni szeretnénk, vagy ha valami lelki bajunk van. Olykor érdemes megfogadni. Ám sokszor éppen a túlzásba vitt munka, a nagy hajtás a súlyos problémák forrása.

Workalcoholism (munkamánia) »


Szenvedélyek rabságában - Akiket a munkaláz eléget
Hogy van az, hogy folyton rohanok, és mégsem érek oda soha sehova? Aki gyakran kérdezi ezt magától, az kezdhet gyanakodni. Van ugyanis egy szenvedély, amely nemcsak hogy elfogadott, de még vállon is veregetnek érte a főnökök. Úgy hívják, munkamánia. Tönkreteheti az életet.

Az öngyilkosság egyetlen társadalmilag megengedett formája, hogy halálra dolgozod magad - tartja a mondás. Azt az állapotot, amikor valaki 12-16 órát robotol, s még hétvégére is visz haza néhány dossziét, az angol elnevezése után „munkaholizmusnak” hívják. Az áldozatok nem a söntés pultját támasztják, hanem kifogástalan öltönyben száguldoznak az irodák folyosóin vagy épp ellentmondást nem tűrő utasításokat adnak.

Szenvedélyek rabságában - Akiket a munkaláz eléget »


Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.