Gyakran Ismételt Kérdések   E-mail
Keresés

Családon belüli erőszak

Terror a családon belül

Családon belüli erőszakA téma mindenkiben sok érzést, egyesekben indulatot kavar. Aki elszenvedi, aki végignézi, s aki csak hallomásból ismeri. S persze, aki elköveti.

De mi is az a családon belüli erőszak?

A válasz nem egyszerű, hiszen kultúránként, s koronként változó, hogy melyik társadalom mit tart erőszakos cselekedetnek.

Magyarországon is tartja magát a nézet: „az én házam az én váram, a saját otthonom falai között azt teszek, amit akarok.”

Szélsőséges példa a saját tapasztalatomból: az édesapa a lánygyermekét eleinte zaklatta, majd két éven át használta a szexuális igényei kielégítésére. Kérdésemre, hogy egyáltalán hogyan jutott eszébe ilyent tenni, azt felelte: az ember a kisszéket is azért készíti, hogy ráüljön.

Igen sokféle elképzelés tartja magát, s mint a fenti példa is mutatja, ezek egyike-másika talán szélsőségesnek tűnik. Ilyen például Andrew Klein nézete, mely szerint: „A családon belüli erőszak olyan viselkedés, melynek során törnek a csontok, és az emberek kórházba, vagy éppen a hullaházba kerülnek”.

A magam részéről családon belüli erőszaknak tartok minden kényszert, az agresszív megnyilvánulásokat, a nagyobb fizikai erővel való visszaélést, a lelki terrort, a gazdasági kiszolgáltatottsággal való visszaélést.

Családon belüli erőszak: felnőtt a felnőtt ellen

Családon belüli erőszak: felnőtt a felnőtt ellenA családon belüli erőszak egyik megnyilvánulási formája a házastársak közötti erőszak.

A közvélekedés szerint a családon belül a férfi az agresszor, a nő, a gyermek, az idős szülő pedig az áldozat. Talán abból adódik ez a nézet, hogy az erőszakos cselekedeteket – emberölést, fizikai épséget veszélyeztető támadásokat, rablásokat, betöréseket – többnyire férfiak követik el.

Segítünk Neked
Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.

Kattints ide »

Hogyan is működik az erőszak a családokban? Mit tesz egy bántalmazó, amikor zárt ajtók és hallgatag falak veszik körül őt és családját? Vajon miért teszi, amit tesz?

Nem is bonyolult a pszichológiai rajzolat: a családi hierarchiában magasabb pozíciót betöltő személy – többnyire a férfi, de látni fogjuk, hogy nem csak ő -, utasításokat ad, büntet, alárendeltjei pedig tűrnek, szenvednek, és engedelmeskednek.

A „büntetés” gyakran nincs arányban a „vétekkel”, sőt a legtöbbször összefüggésben sincs vele.

A bántalmazóban fortyog az indulat, de haragja rendszerint korábban keletkezett, és nem az a cselekmény váltotta ki, amire agresszióval reagált. A családfő szidást kapott a főnökétől, vagy elitta a fizetését, eljátszotta a játékgépen, elkártyázta, pedig tisztában van vele, hogy otthon alig várja a felesége, hogy élelmet vegyen a gyerekeknek. A – rendszerint ittas férfi már a kapuban elkezdi a nemtetszését kifejezni, és amint belép a lakásba, azonnal kötözködni kezd. Miért ez a vacsora, és miért nem az, miért hangoskodik a gyerek, vagy éppen miért azt a tv csatornát nézik, miért nem egy másikat.

Amikor a feleség óvatosan a fizetés után érdeklődik, élete párja már kellően indulatos ahhoz, hogy üssön. A férfi a kívülről magával hozott indulatát vagy a lelkiismeret furdalását leveri a feleségén, gyermekén. Hasonló esetekben a férfi a hatalmát fitogtatja, feszültségeit vezeti le a családtagjai bántalmazásával. Ezek az emberek elsősorban önmaguk előtt bizonygatják, hogy hatalmuk van a többiek felett.

A másik típusú családon belüli erőszak esetében a házastársak között valódi ellenszenv, harag, vagy gyűlölet feszül. Nem kívülről hozottak az indulatok, hanem közvetlenül és őszintén irányulnak a másik személy ellen.

Természetesen ezek az ellenséges érzések rendszerint a felszín alatt elrejtve működnek. A házaspár nem engedi a felszínre törni a probléma valódi okát, és rendszerint valami kézzel fogható, a külvilág számára is elfogadható magyarázatot keres. Gyakran a gyermek nevelése körüli viták, vagy a pénz beosztásának a kérdése szolgál indokul a bántalmazáshoz.

„Amikor egy házaspár vitatkozik valamiről, talán azt hiszik, a pénzről, a hatalomról, a szexről vagy a gyereknevelésről van szó, amit azonban valóban mondanak egymásnak, anélkül, hogy észrevennék, ez: nem vagy elég nekem.” (Kurt Vonnegut)

Közös életük kezdetén is érzik, hogy nincs közöttük harmónia, ezért gyakran nekirugaszkodnak, hogy megbeszéljék a problémákat, de ez végül sohasem vezet eredményhez, hiszen amiről beszélnek, annak semmi köze a kettőjük között feszülő valódi gondhoz. Emiatt aztán esélyük sincs arra, hogy kilépjenek a saját maguk által felállított csapdákból, a házastársi játszmákból. A házaspár az elkövető és az áldozat szerepét cserélgeti egymás közt, egyszer az egyik fél győz, máskor a másik, de mindenki a saját alkalmasságát és a másik alkalmatlanságát akarja bebizonyítani.

Ezek a harcok aztán bizony gyakran eljutnak a fizikai erőszak alkalmazásáig. A fizikai erőszak látványos nyomokat hagy az elszenvedő testén, a lelki kínzásnak azonban számos olyan fajtája létezik, amely sohasem, vagy csak igen hosszú idő múlva gyógyuló sebeket ejt.

A lelki sérelem rendkívül nehezen definiálható. Hogy ki mit él meg lelki sérelemnek, az függ az áldozat érzékenységétől, a családban kialakult hagyományoktól, függ az adott helyzettől.

Gyakran maga az áldozat sem tuja pontosan megfogalmazni, hogy egy adott szituációban mitől szenved.

A nemtelen családon belüli erőszak

Bár egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy a fizikai bántalmazás nem kizárólag a férfiak eszköze a hatalmuk fitogtatásához, azért még mindig lényegesen kisebb számú feleség veri a férjét, mint fordítva.

A fizikai és a lelki erőszak a legtöbbször nem választható el egymástól. A lelki erőszaknak olyan széles tárháza van, hogy azt felsorolni lehetetlen vállalkozás lenne. Vizsgáljunk meg néhányat a leggyakrabban előfordulók közül.

A nemtelen erőszak fogalmán azt értem, hogy nem kötődik kizárólagosan a nemi szerepekhez, bár van nemi jellege, de mind férfiak, mind a nők körében gyakran előforduló jelenség.

A nemtelen családon belüli erőszak

A családon belüli erőszak formái: az érzelmi zsarolás

Milyen személyiség az érzelmi zsaroló?

Önmagát érzékeny embernek tartja. Emberi kapcsolatai nagyon labilisak. A kapcsolat elején kedvesnek, barátságosnak, megértőnek látszik. Talán így is van ideig-óráig, hiszen az érzelmi zsaroló szeretne közkedvelt személyiséggé válni. Miután elmélyült a kapcsolat, az érzelmi zsaroló fokozatosan zsarnokká válik. Elvárja, hogy partnerének ő és csak ő legyen a legfontosabb, és nem tud más fontos tényezőt elképzelni a partner életében önmagán kívül. Természetes, hogy ha valakit baleset ér, vagy komoly betegség gyanújával sürgősen orvoshoz kell vinni, akkor a párja otthagyva csapot-papot, rohan, hogy mellette legyen, a segítségére legyen.

De az érzelmi zsaroló elvárja, hogy ha bármilyen kellemetlenség éri, a párja mindig legyen mellette. Irodalmi művekben gyakran groteszk módon ábrázolják azokat a hölgyeket, akik a legkisebb rossz hír hallatán elájultak. Az ő követőik azok a hölgyek, akik egy-egy film, színdarab, könyv, vagy hallott történet hatására olyan érzelmi krízist élnek át, hogy nem tudják aznap már folytatni a megszokott életmódjukat, haza kell őket kísérni, és lehetőleg folyamatosan kényeztetni.

Fenti példa kicsit talán sarkított, de bizonyára mindannyiunk környezetében élnek olyan emberek, akik az élet kisebb megpróbáltatásait is hatalmas tragédiaként élik meg, s elvárják, hogy a környezetük folyamatosan és fokozottan figyeljen rájuk.

Mitől válik valaki érzelmi zsarolóvá?

Bármilyen furcsa is, a gyenge, finom lelkű, érzékeny, légiesen finom lelki zsaroló hatalomra vágyik. A pszichológia az ilyen magatartást figyelemkereső magatartásnak nevezi. Ezek körül az emberek körül mindig zajlik valamilyen dráma. Viselkedésmódja infantilis, hiszteroid. Érzelmeit túlzottan kimutatja, de a sűrűn előforduló érzelmi kirohanásai manipulativak. Célja, hogy mindig foglakozzanak vele, a környezet szimpátiáját akarja kiváltani. Szeretne mindig a társaság középpontja lenni, saját szuggesztív hatását nagyra tartja, s eszközként felhasználja.

Környezete viszonylag hamar „átlát” rajta, felismeri felszínes érzéseit. Kríziseiben felfedezik a zsarnoki szándékot, siránkozása kifejezetten idegesítővé válik. Gyakran képtelen tartós szexuális kapcsolat kiépítésére, fenntartására. Az érzelmi zsarolást elsősorban női fegyverként tartják számon.

A családon belüli erőszak más pszichológiai erőszak formái

Sértegetés és elutasítás

A sértegető és elutasító családtag célja a rombolás. Ő az, aki folyamatosan és fölényesen kritizál, válogatás nélkül, és bizony gyakran ok nélkül. A sértegető és elutasító magatartással azt üzeni: „méltatlan vagy hozzám, méltatlan vagy a szeretetemre”. Az ilyen családtag bünteti a partnerét, mindenképpen nyomatékosítani szeretné a benne dühöngő haragját.

Fenyegetés és vádaskodás

A fenyegetés a bántalmazás szándékának hangoztatása. Úgy is szokták nevezni: a gyűlölet kommunikációja. A fenyegető magatartás célja, hogy rettegésben tartsa a családtagot, hiszen átláthatatlan, meddig tart a fenyegető önkontrollja, akinek szavaiból és metakommunikációjából is ádáz gyűlölet sugárzik. A fenyegető, vádaskodó magatartású emberek gyakran vádolják áldozataikat jellemtelenséggel, gyengeelméjűséggel, tűrhetetlen magatartással. A fenyegetés és a vádaskodás általában úgy történik, hogy a fenyegetett személynek minél kevesebb módja legyen a védekezésre.

Lekezelés és mellőzés

A fölényes, lekezelő viselkedés, a gúnyolódás, a másik ember mellőzése, semmibe vétele arra irányul, hogy áldozata önértékelését zsugorítsa, énképét összetörje. Aki ellen a pszichológiai erőszaknak ezt a formáját alkalmazzák, annak folyamatosan kétségbe vonják a tudását, műveltségét, fizikai erejét, felkészültségét. Mivel a segítségét szinte sosem veszik igénybe, hajlamossá vélik arra, hogy feleslegesnek érezze magát, és beletörődjön, hogy mindenre alkalmatlan, és talán nem is érdemel jobb bánásmódot.

Birtoklás és büntetés

Gyakori magatartás, talán a férfiak kicsit többször esnek ebbe a hibába. Mindannyian ismerünk olyan embereket, akiknek időre otthon kell lenniük, be kell számolniuk arról, hogy hol, mikor, kivel és milyen célból voltak távol. A basáskodó családfő paranoid, gyanakvó és féltékeny.

Családon belüli erőszakA pszichológiai erőszak az áldozat önértékelését töri apró – néha összerakhatatlan darabokra. Az evolúciós pszichológia szerint a személyiség önértékelési rendszerének az a feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze a saját viselkedésünket, hogy melyek azok a megnyilvánulásaink, amelyekkel elfogadnak és elismernek minket, illetve amelyek miatt elutasítanak és kiközösítenek. Mi, emberek akkor vagyunk a legboldogabbak, amikor a számunkra fontos emberek elfogadnak és szeretnek minket. A másokhoz tartozás érzése a „túlélésünk” feltétele. Az önértékelés csökkenése a személyiség vészcsengője egyben. Ha jelez, akkor szeretetet, elfogadást, megbecsülést kell tankolnunk, és el kell kerülnünk az elutasítást. „A pszichológiai erőszak elkövetője erre az evolúciós törvényre építi stratégiáját: durva és megalázó, vagy éppen hideg és elutasító stílusával kiüríti áldozatának «önértékelési tankját» – számítva arra, hogy a lelkileg megsemmisített partner engedelmeskedik a belső késztetésnek,és mindent elkövet annak érdekében, hogy újra elfogadtassa magát.” (Ranschburg Jenő)

Hogy neked is sikerüljön kitörni ebből az ördögi körből,

jelentkezz most

önismereti, személyiségfejlesztő csoportunkba!


Belőlem csak egy van - További információ és jelentkezés »

Belőlem csak egy van
Jelentkezz önismereti, személyiségfejlesztő csoportba!




Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot az Ismerkedő interjú időpont egyeztetése érdekében!

Személyiségfejlesztés, önismeret - További információ a személyiségfejlesztő, önismereti levelező tréningekről »

Családon belüli erőszak - további írások

Gyermek elleni erőszak a családban
Napjainkban fontos kérdéssé vált, hogy lehet-e a verés a gyermeknevelés eszköze? Akik erre igennel válaszolnak, egyre kevésbé vállalhatják nyíltan az igenlésüket, hiszen ma már törvény védi a gyermekeket a családon belüli bántalmazástól is.

Gyermek elleni erőszak a családban »


Lelki terror
Különös, fojtogató atmoszférájú dráma szereplői azok az emberek, akik a lelki terror nevű játszmákban élik hétköznapjaikat. Óvatosan lehet csak közelíteni hozzá, mert időzített bombához hasonlóan sérülékeny a felülete és hatalmasat robbanhat a hozzá nem értők kezében. Kérdések garmadáját hozza felszínre: mi is az a lelki terror, mik a kritériumai, ki és hogyan döntheti el jogosultságát, hogyan és milyen alapon szankcionálható stb.? És kételyek garmadáját is: tetten érhető-e egyáltalán, nem válhat-e egy méltatlan és hazug eszközzé abban a lélektani hadviselésben, amiben az egyik fél a másikat igyekszik lehetetlenné tenni? S egyáltalán: hol van a határ az elviselhető és az elviselhetetlen, a „csak” fájdalmas és a sérülést okozó, a kellemetlen és kriminális között?

Lelki terror »


Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.