Gyakran Ismételt Kérdések   E-mail
Keresés

A meg nem született gyermek

Gyászfeldolgozás gyermekünk elvesztésekor

A meg nem született gyermekA gyász, a szeretett személy elvesztése életünk legnagyobb krízise. A gyász egészséges, természetes folyamatként lezajló formája viszonylag jól elkülöníthető szakaszokból áll, s emiatt jól kontrollálható. A gyász legnehezebb időszaka 6-12 hónap alatt lezajlik, ennyi idő alatt a gyászolók többsége számára visszatér az élet a normális kerékvágásba. A gyász feldolgozása nem azt jelenti, hogy elfelejtettük az elhunyt szerettünket, hanem azt, hogy megtanultunk a hiányával együtt élni, emlékeinken keresztül szeretni.

A legtöbb nő, az aktív fogamzó képessége idején legalább egyszer, de van, aki többször is belekerül abba a helyzetbe, hogy magzatát művi vagy spontán abortusszal, vetéléssel vagy perinatális (28 hetes magzati kor-7 hetes csecsemő kor) időszakban bekövetkező halállal elveszítse. A magzat és az anya között szimbiotikus a kapcsolat, „össze vannak nőve” testileg-lelkileg. Különleges kapcsolat ez, különbözik minden más kapcsolattól, s talán a legszorosabbnak is nevezhetjük, hiszen a gyermek születésével egy anya is születik. És természetesen egy apa is születik, de az apa és a gyermeke közötti kapcsolat nem szimbiotikus.

Elveszett jövőkép

A meg nem született gyermekA terhesség, különösen az első terhesség adja meg a lehetőséget egy új identitás, a szülői szerep kialakulására. A magzati halál esetén a szülő szerepe sem tud megszületni, csak elindul a folyamat, majd hirtelen és váratlanul félbe szakad, ezzel a házaspár közös jövőképe sérül. Minden család életében fontos mérföldkő a gyermek várása és születése, a népnyelv úgy tartotta, hogy a házaspár akkor válik családdá, amikor gyermekük születik. A „Hány családod van?” kérdés a gyermekek számára vonatkozott.

Meg nem született gyermek szülőjének lenni rendszerint önvádaskodást, szégyenérzetet, elszigetelődést jelent. A nő, aki anya akart lenni, mégpedig a legjobb anya, egyszer csak megéli a kiüresedett állapotot, üres a méhe, és üresek a karjai, nincs ott a kisbabája, akit ölelhetne.

Minden nőnek van egy saját képe önmagáról, mint anyáról, s van egy fantáziája a magzatról, amely fantáziát színesítik az ultrahangon kapott fotók. Minden anya és apa elképzeli a gyermeke leendő személyiségét, jövőt, életet terveznek a kis család számára.

A gyermekvárás a mindenhatóság (omnipotencia) érzetét adja a szülőnek, hiszen a férfi és a nő élőlényt, új életet teremt. A szülő halála után a gyermekeiben folytatódik, így a halál jelentéktelenné, tagadhatóvá válik a számára.

Amikor sikeresen megszületik egy gyermek, a szülő önbecsülése nagyra nő, büszke a gyermekére és büszke önmagára. A gyermek számára a szülő mindenható (omnipotens), s a gyermek elvesztésével ez a mindenhatóság érzés, a halhatatlanság érzése, az anyának a saját nőiességébe vetett hite sérül. A magzat elvesztése hasonlít a saját testrész elvesztéséhez.

Elvetélt remények

Elvetélt reményekAmikor vetélés következik be, akkor egy vágyott folyamat szakad félbe. A terhesség megannyi titkot rejt a nő számára, aki ezt a titkot nap mint nap bontogatja. Minden kismama felteszi magának ezeket a kérdéseket: „Milyen lehet most a kicsinyem, akit érzek, hordozok a szívem alatt, de nem látom, nem hallom őt. Mit csinálhat ott bent a pocakomban, mit érezhet, mit gondolhat, vajon jól érzi-e magát?” Az anyává válás folyamatában a nő megtanulja, hogy lemondjon dolgokról, testével, lelkével, viselkedésével, táplálkozásával szolgálja a születendő életet. S ha bekövetkezik a vetélés, az anyává válás folyamata hirtelen megszakad, nincs idő felkészülni, döbbenetes gyorsasággal történnek az események, az anya elveszíti a gyermekét, mielőtt a karjában tarthatta volna. Nincs kapaszkodó, nincsenek, vagy alig vannak emlékek, csak az üresség érzése marad, és a „miért történt?” és a „miért velünk történt?” kérdése, amire ritkán van válasz.

Segítünk Neked
Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.

Kattints ide »

A gyászmunkának nincsenek fogódzói, a környezet pedig nem tud mit kezdeni a meghiúsult reményeket gyászoló anyával. Jobb híján azzal vigasztalják, hogy majd lesz másik gyermeke, de ez a vigasznak szánt bíztatás csak a fájdalmat és a meg nem értettség érzését növeli, hiszen akinek van már gyermeke, pontosan tudja, hogy minden gyermek egyedi és meg nem ismételhető ajándéka az életnek. Nem pótolható, és nem teremthető újra.

Vetéléskor a gyermeket úgy veszítjük el, hogy a legteljesebb együttlét szakad meg. A jövő titkait a kicsi magával viszi, s üresen konganak a be nem teljesült remények.

Miért olyan nehéz a magzat meggyászolása?

Miért olyan nehéz a magzat meggyászolása?A magzat elvesztése nagyban hasonlít arra, amikor valaki egy testrészét veszíti el. Valójában a magzat az anya testének egy részét képezi, hiszen a kapcsolat minden tekintetben szimbiotikus. Nagyon sok elvetélt kismama számol be arról, hogy olyan „hallucinációi” vannak, mintha még meglenne a terhessége.

A legtöbb vetélés után jellemző a nő „értéktelen vagyok” érzése, gyűlöletet és önvádat érez, és ellenséges, irigy érzések jelennek meg, ha azokra az anyákra gondol, akiknek sikerült a gyermeket világra hozni. Ehhez az érzéshez aztán szorosan társul a bűntudat, s az érzés: „rossz vagyok, rosszat gondolok, biztosan nem érdemeltem meg ezt a gyermeket, azért veszítettem el.”

Amikor egy nő a terhessége kezdetétől nagyon erősen azonosul az anyai szereppel, és azután ez az azonosulás hiába valónak bizonyul, akkor előfordulhat, hogy megjelenik a más gyermekének megszerzésére irányuló vágy. Szerencsére ez a vágy ritkán jut el a megvalósításig, viszont nem könnyíti meg a gyászolás folyamatát. Ennek a vágynak a társadalmilag elfogadott formája, amikor a rokon, vagy barátnő kisbabáját dajkálja, nevelgeti a nő, vásárolgat a kicsinek, s hangsúlyosan részt vesz a baba gondozásában. A magzatát elvesztett anya mintegy kárpótolja magát, s közvetve megkíséreli átélni az anyaságot.

A terhesség, a gyermekszülés az egyik alapvető ösztönünket, a fajfenntartás ösztönét elégíti ki. A vetélés és a perinatális halál ezért úgynevezett ösztönfrusztrációt okoz, amely könnyen depressziót és agressziót eredményez. Félbe szakadt az anyává válás folyamata, mely dupla kudarcnak számít. Egyrészt ott van a férj felé a kudarc érzés, hogy nem tudta a férjét egy egészséges gyermekkel megajándékozni, másrészt mivel nem tudott anyává válni, a saját édesanyjának sem válhatott egyenrangú partnerévé. Ez újra élesztheti a nőnek a saját anyjához fűződő megoldatlan ödipális konfliktusát.

A magzati gyász jellemzői

A vetélést, a perinatális halált követő gyász azért különösen nehéz feldolgozni, mert:

  • nincsenek a halott gyermekről konkrét emlékképek, emléktárgyak, nincsenek felidézhető történetek, események.
  • az anya önmaga iránt erőteljes szégyen- és elégedetlenség érzést érez.
  • elkeserítő inkompetencia érzéssel küszködik a gyászoló nő, alkalmatlannak érzi magát az anyaságra.
  • A magzati gyász jellemzőiextrém módon felerősödhet a harag, az önvád, a bűntudat érzése, mely érzések a normál gyász esetében is mindig jelen vannak.
  • sérül, vagy átmenetileg teljesen elveszik a szülők jövőképe, s megszűnik az éppen csak kialakulóban lévő omnipotencia és sérthetetlenség érzése is.
  • a társadalmi tabuk miatt a gyászoló szülők izolálódnak, kommunikációs zárlat veszi körül őket, a környezet nem akar sem beszélni sem hallani a történtekről.

A gyászolás a legtöbbször családi körben is jól segíthető folyamat. Vannak azonban, akiknek a gyásza patológiássá válik. Ezért, ha bárki azt érzi, hogy megrekedt a folyamatban, hogy egyedül vagy a családja, barátai támogatása ellenére túl nehéz a fájdalmat viselnie, érdemes segítséget kérni a veszteség elviseléséhez, feldolgozásához.

Ne vidd tovább egyedül a terhet, jelentkezz most a gyászfeldolgozó csoportunkba!

Gyász és veszteségfeldolgozó tréning: További információ és jelentkezés »

Együtt a gyászban
Jelentkezz gyászfeldolgozó tréningünkre!




Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot!

Halál, gyász, gyászfeldolgozás: További információ a gyászfeldolgozó levelező tréningekről »

Gyásztanácsadó képzés

További információ a Gyásztanácsadó képzésről »

Gyásztanácsadó képzés
Jelentkezz Gyásztanácsadó képzésre!




Jelentkezésed beérkezése után megküldjük a képzés jelentkezési lapját, amelyet kitöltve vissza kell küldeni a jelentkezés megerősítéséhez!


  1. Állapotfelmérés

    Két találkozásból áll. Az első találkozáskor 2x50 perc (megismerkedünk a szülővel és a gyermekkel, és a szükséges tesztek felvétele történik meg.

    A második találkozáskor a tesztek eredményeit ismertetjük a szülővel, tanácsokat adunk, módszereket tanítunk a szülőnek az eredményesebb gyermekneveléshez, válaszolunk a felmerülő kérdésekre, kialakítjuk a személyre szabott gyermeknevelési stratégiát.

    Ára: 17 000 Ft+ÁFA

    Amennyiben írásos pszichológiai véleményt szeretne, annak külön díja van: 20 000 Ft + ÁFA

  2. Szülők felkészítése a gyermek gyászfeldolgozás segítésére

    Az állapotfelmérést követően szabadon választható, alkalmanként 45 perc. A szülők személyre szabott felkészítése, a konkrét problémák orvoslása, az élethelyzetek megnyugtató megoldása, módszerek, eszközök megtanulása a konfliktusmentes, sikeres gyermekneveléshez.

    Ára: 9 000 Ft+ÁFA/alkalom

  3. Gyermek egyéni gyászfeldolgozó terápia

    Az állapotfelmérést követően szabadon választható, alkalmanként 45 perc. A gyermekkel történő személyre szabott foglalkozások, amelyek pszichológus vezetésével történnek, de szükség szerint bevonhatunk a gyermekkel való munkába óvónőt, mentálhigiénés szakembert, szociálpedagógust, pszichiátert is.

    Ára: 9 000 Ft+ÁFA/alkalom

Helyszíne: 1036 Budapest, 3. kerület, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.térkép »

Jelentkezésed elfogadása után, az Állapotfelmérés időpontját pontosítjuk.

Biztosítunk minden Kedves Résztvevőt, hogy az egyedi igényeit az adott lehetőségeken belül messzemenően figyelembe vesszük.

Gyermek gyász: gyermekek egyéni gyászfeldolgozása
Jelentkezz gyermek gyász állapotfelmérésre!




Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot az Álapotfelmérés időpont egyeztetése érdekében!

Halál, gyász, gyászfeldolgozás: További információ a gyermek gyászfeldolgozó foglalkozásokról »

Halál, gyász, gyászfeldolgozás

Ügyetlenül küszködünk
A halál hosszú ideig tabu téma volt. Az ember néha hajlamos azt hinni, hogy amiről nem beszélünk, az nincs is. Így aztán a haldokló körül élők egyformán felkészületlenek, többnyire nem tudják, hogyan viselkedjenek a haldoklóval. Őszinte szó helyett szerepet játszanak, és így nem tudnak segíteni a szenvedő ember problémájának megoldásában.

Ügyetlenül küszködünk »


A halál, a gyász és a gyászfeldolgozás lélektana
A gyászmunka lényege és alapvető célja, hogy el tudjuk fogadni a másik halálát. Ez azt sugallja: szembe kell nézni a megváltoztathatatlannal, vagyis tudomásul kell venni, hogy soha többé nem találkozhatunk, nem láthatjuk már élve az eltávozottat. A mai civilizációban még illetlenség halálról, gyászról ilymódon beszélni. A gyász külsőségeit is sokan lebecsülik, üres formaságnak tartják, pedig a ceremóniák, rítusok segítik a feldolgozás menetét.

A halál, a gyász, a gyászfeldolgozás lélektana »


Kárpáthy Ágnes: A gyász szociológiája
A halált egyik civilizáció sem tudja sem megközelíteni, sem kikerülni, csak kerülgeti, és éppen a kerülgetés módja, e koronként változó "haláltánc" válik érdekessé a halállal és egyben az élettel foglalkozók számára. Korunk válasza a halál kérdésére, a társadalom és az egyén viszonya a halálhoz, a haldokláshoz és a gyászhoz a korábban évszázadokon át tartó lassú változásoktól eltérően, néhány évtized alatt szinte teljesen átformálódott.

Kárpáthy Ágnes: A gyász szociológiája »


Mit érez a beteg a haldoklás különböző fázisaiban?
Amikor a beteg megtudja, hogy gyógyíthatatlan a betegsége, akkor egyszerűen nem hiszi el. „Ez nem lehet igaz!” - mondja. Azonnal az jut az eszébe, hogy biztosan elcserélték a leleteit, vagy tévedtek a vizsgálatnál. A beteg ilyenkor még ereje teljében van, tudja, hogy kicsit beteg, hiszen ezért fordult orvoshoz, de annyira nincs rosszul, hogy a halálra, vagy halálos betegségre gondoljon. Még nem tudja, hogy életének talán éppen az utolsó aktív időszakát éli.

Mit érez a beteg a haldoklás különböző stádiumában? »


A halál fázisai
A haldoklónak szüksége van arra a bizonyosságra, hogy nem hagyják magára. Bár a halál olyan élmény, amit mindenki egyedül él meg, a legteljesebb lelki magányban, mégis szüksége van arra, hogy érezze egy másik ember jelenlétét, hogy valaki elérhető legyen, aki meghallgatja, akinek foghatja a kezét.

A haldoklás (halál fázisai) »


Elisabeth Kübler-Ross: A halál és a hozzávezető út
Elisabeth Kübler-Ross, mint könyve előszavában elmondja, nem tankönyvet kívánt írni, csak meg akarja ismertetni az embereket a haldoklók tapasztalataival, érzéseivel, félelmeivel. Meg akarja mutatni, hogy hogy lehet emberként kezelni a haldoklót, hogy lehet vele párbeszédet kialakítani, megkönnyítve így minden érintett számára a halál elfogadását.

Elisabeth Kübler-Ross: A halál és a hozzávezető út »


Elisabeth Kübler-Ross: Hogy többé ne féljünk a haláltól!
Elisabeth Kübler-Ross beszámolója arról, mit tanult évtizedeken keresztül a haldoklók ágyánál, és milyen következtetéseket vont le közel 20 000, tudományosan kiértékelt halálközeli élményből.

Elisabeth Kübler-Ross: Hogy többé ne féljünk a haláltól! »


Hogyan segíthetünk haldokló szerettünknek?
Aztán elérkezik a nap, amikor az orvos behívat, és azt mondja: nem tudunk többet tenni a beteg érdekében, már csak fájdalmat csillapítunk. Felteszi a kérdést: el tudják-e látni otthon a beteget?

Ekkor tudatosul bennünk, hogy itt nem betegről, hanem haldoklóról beszél az orvos. Döntési helyzetben vagyunk: mit tegyünk? Ezer szempont van, amit meg kell vizsgálnunk. Ezek közül most csak azzal foglalkozunk, ami az elköszönéshez, a gyász megéléséhez, a fájdalom elviseléséhez segít hozzá.

Hogyan segíthetünk haldokló szerettünknek? »


A búcsú
A legtöbb ember arról számol be, hogy mennyire bántja, hogy amikor még beszélhetett volna a haldoklóval, amikor még elmondhatta volna neki azt a néhány szót, ami fontos lett volna – nem tette meg.

Az élet létezik. A halál létezik. A látszat mit sem számít. Az számít csak, amit érzünk.

Hogy együtt legyünk azzal, akit szeretünk, és aki hamarosan távozni készül. Hogy megmondjuk neki. Hogy bocsánatot kérjünk. Hogy megbocsássunk neki.

A búcsú »


Polcz Alaine: Együtt a halálban és a gyászban
Amikor az ember haldoklik, félni kezd. Fél attól, hogy jön a rossz, és rémképeket fog neki mutatni. Ez azonban csak képzelgés. A Tibeti halottaskönyv szerint le kell ülnie egy olyan embernek az eltávozó mellé, aki egy vele (rokon, guru). Tudatosítani kell a haldoklóval (akár imákkal), hogy mi megy végbe most benne (elbúcsúzás az érzékszervektől...). Ha ezt a haldokló elfogadja, akkor ezáltal túllép a fantáziaképeken…

Polcz Alaine: Együtt a halálban és a gyászban »


Polcz Alaine: Az élet és halál titkai
Mit mondjunk, ha a gyermekek a halálról kérdeznek? Polcz Alaine kisgyermekeknek szóló könyvében – mely Élet és halál titkai címmel jelent meg – segítséget nyújt a tanácstalan szülőknek, és természetes, egyszerű módon ad válaszokat a gyermekekben felmerülő kérdésekre. Az alábbi levélben Polcz Alaine megszólítja a felnőtteket, elmondja, milyen volt a régebbi korok társadalmának halálhoz való viszonya, és milyen a ma élő ember haláltudata, mi a véleménye a fogyasztói társadalom mindent elárasztó agresszivitásáról. Végül bevallja, hogy ez a vékony kis könyv nagyobb nehézséget okozott számára, mint egy több száz oldalas könyv megírása, és elmondja, miért ajánlja a könyvét a szülőknek, gyermekeknek.

Polcz Alaine: Az élet és halál titkai »


Polcz Alaine: Honnan jöttünk és hová megyünk?
A halál felfogásának története az emberiség története is. Az egyes kultúrák, korok halálviszonya gondolkozásukat, életmódjukat, filozófiájukat tükrözi.

A nagy vallások mindig visszatérnek a halál kérdésére adott válaszra; s hogy ez a válasz a hétköznapi ember számára felfogható-elviselhető legyen, mitologizálták, kiszínezték, képes, szimbolikus beszédet használtak. A modern tudat sem a színezett, sem a színezetlen választ nem érti, a szimbólumokat elutasítja. Nekünk a mai tudatunkkal kell élnünk, mely nem ismeri, nem érti a mitológia nyelvét, mivel szilárd magja a ráció, a természettudományos gondolkodás.

Polcz Alaine: Honnan jöttünk és hová megyünk? »


Hogyan adj szót fájdalmadnak?
Földi létünk a fogantatással kezdődik és a halállal ér véget. A halál elkerülhetetlen, tényét megváltoztatni nem lehet, amin változtatni tudunk, az a halálhoz való viszonyunk. Tudom, ezek súlyos szavak, de még súlyosabb a fájdalom, amit hordozunk. A veszteség fájdalmát egyedül éljük meg. Ha szerencsénk van, és szerető család, barátok vesznek körül a veszteség idején, az kicsit segíthet. De az elhunyt után maradt üresség, a kínzó hiány, a magány érzését egyedül éljük át.

Hogyan adj szót fájdalmadnak? »


Engedd el!
Az élet és a halál a bot két vége: egyik nincs a másik nélkül. Azt elfogadjuk, hogy élet nélkül nincs halál, de a fordítottját már nehezebben. Pedig ha a természet körfogására, a talaj termékenységére gondolunk, máris világosabb a kép.

Szakemberek egyértelmű tanácsa: merjünk belemerülni a bánatba, és aztán lelkileg megújulva emelkedjünk ki belőle. Erőt vesz rajtunk a mélabú. Pedig a veszteség árnyékában ott az ígéret, hogy a sötétségből előlépve megláthatjuk a napvilágot, és megízlelhetjük a napfényt. Az elmúlás, megszűnés után maradó űr, szomorúság, fájdalom, esetleg harag keveréke a gyász.

Engedd el! »


Gyászreakció
A gyászreakció Engel (1970) szerint négy szakaszban zajlik. A kezdeti sokk állapotában a megrázkódtatást követő sajátos gátoltság, belső némaság érvényesül. A veszteséget az egyén sokszor nem is képes tudomásul venni. A tény azonban a második szakaszban fokozatosan tudatossá válik, a harmadik szakaszban megindul a restitúció és a negyedikben az oldódás.

Gyászreakció »


Egy gyermek hiánya
A gyász, a bánat megélése teljes valónkat követeli. Meg kell merülnünk a fájdalomban, hogy azután kiemelkedhessünk belőle. Előbb el kell gyászolnunk az eltávozottat, hogy méltóan fogadhassuk az érkezőt. Ha még tart a gyászmunka, a pocaklakónk velünk együtt gyászol. Ő már a fájdalommal megterhelve érkezik a világra, hiszen nem önmagáért születik, hanem az elvesztett gyermek pótlékaként. Ne tegyük, mert egyik gyermek sem pótolható. Minden gyermekünket önmagáért kell a világra hoznunk, és önmagáért kell szeretnünk!

Egy gyermek hiánya »


Meg nem született gyermek
Amikor vetélés következik be, akkor egy vágyott folyamat szakad félbe. A terhesség megannyi titkot rejt a nő számára, aki ezt a titkot nap mint nap bontogatja. Minden kismama felteszi magának ezeket a kérdéseket: „Milyen lehet most a kicsinyem, akit érzek, hordozok a szívem alatt, de nem látom, nem hallom őt. Mit csinálhat ott bent a pocakomban, mit érezhet, mit gondolhat, vajon jól érzi-e magát?” Az anyává válás folyamatában a nő megtanulja, hogy lemondjon dolgokról, testével, lelkével, viselkedésével, táplálkozásával szolgálja a születendő életet. S ha bekövetkezik a vetélés, az anyává válás folyamata hirtelen megszakad, nincs idő felkészülni, döbbenetes gyorsasággal történnek az események, az anya elveszíti a gyermekét, mielőtt a karjában tarthatta volna. Nincs kapaszkodó, nincsenek, vagy alig vannak emlékek, csak az üresség érzése marad, és a „miért történt?” és a „miért velünk történt?” kérdése, amire ritkán van válasz.

Meg nem született gyermek »


Gyermek, halál, gyász
A gyermeket többnyire szeretnénk megkímélni mindattól, ami a halállal összefügg. Hisszük, ha nem beszélünk róla, talán nincs is. Ha senki nem hal meg, csupán „elutazik” vagy „távoli országba költözik”, a veszteség nem is annyira pótolhatatlan. S ha nincs visszavonhatatlan veszteség, gyász sincs. S nincs fájdalom, szorongás, sem önvád.

Valójában azonban a gyermek mindig „tudja” a tényeket, még akkor is, ha nem ad hangot kételyeinek, aggodalmainak, részint azért, mert nem képes azokat szavakba önteni, részint, mert igazában nem is akar nyíltan beszélni róluk.

Gyermek, halál, gyász »


Gyermek voltam, így gyászoltam
Nagyon sok látogató jött hozzánk azokban a napokban. Mindig ott voltam a felnőttek között, átéltem a felnőttek gyászát, de bennem egyre nőtt a feszültség, amit nem engedtem felszínre törni. Mérhetetlen haragot éreztem, de nem tudtam, hogy kire haragszom. (Mostani felnőtt eszemmel visszaemlékezve az akkori érzéseimre, azt hiszem, a szüleimre haragudtam, mert elvesztettem a mindenhatóságukba vetett hitemet. Csalódtam bennük, hiszen én csak azt kértem ajándékba, hogy hozzák vissza a testvéremet. Úgy éreztem, hogy nem vigyáztak rá eléggé, és akkor rám sem tudnak vigyázni.)

Ettől kezdve, úgyemlékszem, soha többé nem bíztam meg a felnőttekben úgy, mint előtte, megéreztem, hogy ők is majdnem olyan kiszolgáltatottak, min én, a gyermek.

Úgy hiszem, az én gyermekkorom ekkor ért véget.

Gyermek voltam, így gyászoltam »


Túlvilágjárók - Élmények a halál közelében
A halálközeli élmény leggyakoribb összetevői: a halál beálltát megállapító ember szavainak hallása, békesség és fájdalommentesség érzete, a testből való kilépés élménye, a test körül zajló események látása, találkozás halott hozzátartozókkal, áthaladás egy sötét alagúton, fényhatás érzékelése, az életút áttekintése, annak az érzete, hogy vissza kell térni az életbe, az ettől való vonakodás, majd a visszatérés után az élmény kifejezésének nehézsége. Nem mindenki éli át a halálközeli élmény minden elemét, és az állandó elemek sokszor egyéni jellemzőkkel egészülnek ki.

Túlvilágjárók - Élmények a halál közelében »


Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.