„Ha rákiabálunk egy élőlényre, megöljük benne a lelket. A botok és a kövek a csontjainkat törik össze, míg a szavak a szívünket…”
Robert Fulghum
Miért bántasz?
A szóbeli bántalmazás
Minden ember alapvető vágya, hogy szeretetkapcsolatban élje az életét. A szeretetkapcsolat önbizalmat ad, biztonságot jelent, az ilyen kapcsolat vágya és igénye annyira a lelkünk legmélyéről fakad, hogy gyakran nem is vagyunk képesek szavakba önteni, mit is hiányolunk a párunk magatartásában.
Az emberi kapcsolatok torzulásának egyik legfájdalmasabb formája a szóbeli bántalmazó magatartás. A szóbeli bántalmazás sokkal alattomosabb bántási forma, mint a fizikai bántalmazás.
A szóbeli bántalmazás – bár nőknél is előforduló magatartási forma -, mégis jellemzően a férfiak hatalmi harcának eszköze.
A szóbeli erőszak elképzelhetetlen mértékben pusztítja elszenvedőjének lelkét. Az áldozat életéből elszívja az életörömöt, és a vitalitást. Torzítja az áldozat által megélt valóságot, s végül az áldozat azt sem tudja, van-e még józan esze.
Mindannyian azt gondoljuk, hogy a társunk őszinte és egyenes a párkapcsolatunkban, és mindig azt mondja, amit gondol. Ha kifogásol valamit a viselkedésünkben, akkor annak oka van.
Hogyan válunk áldozattá?
Gyakori tapasztalat, hogy intelligens, tanult nők is együtt élnek szóbeli bántalmazó kedvesükkel, házastársukkal. Vajon miért? A szóbeli bántalmazás nem állandó kommunikációs formája alkalmazójának. A szóbeli bántalmazó társ időnként ajándékot vesz, megdicséri partnere külsejét, vagy kifejezi a munkája iránti elismerését. A szóbeli bántalmazó időről időre megajándékozza párját azzal, hogy valamilyen személyes problémáját megosztja vele.
Ilyen alkalmak után a nők azt érzik, hogy a társuk őszinte velük, hogy a párjuk számít rájuk, szereti őket, s mivel erre vágynak, elfelejtik a múltat, és reménykednek abban, hogy a jövőben az összhang és a kölcsönös szeretet és megbecsülés jellemzi majd a kapcsolatukat.
Hiszen az áldozat úgy érzi, megtapasztalta, hogy a férje, kedvese szereti, s ha ez így van, akkor nincs más dolga, mint úgy viselkedni, hogy ezek a meghitt pillanatok percekké, órákká, napokká, évekké váljanak.
Az áldozat a végtelenségig reménykedik, s ez a reménykedés hosszú időre benne tartja a párkapcsolatában, miközben a ritka pillanatok elmúltával a párjától induló összeütközések teljesen összezavarják. Görcsösen kapaszkodik azokba a pillanatokba, amikor úgy tűnik, hogy minden rendben van.
Mivel azonban az ilyen pillanatok ritkák, a szóbeli bántalmazó partnere önmagában kezd kételkedni. Így gondolkodik: a férjem, a kedvesem szeret engem, csak máskor is úgy kell viselkednem, hogy az neki megfeleljen. S ebben a pillanatban rácsukódik a csapda.
Hiszen az áldozat azt feltételezi, hogy a kapcsolatuk alapja a kölcsönös szeretet, tisztelet, megbecsülés, az elfogadás, a kölcsönös együttműködés. Mindenki arra vágyik, hogy a párjával kölcsönösen támogassák egymást, és empátiával viszonyuljanak egymáshoz.
Szabó Éva a Szög és kereszt című munkájában ezt írta: „Szerelem, ha egyik a másikat repülni hagyja, de ha lezuhan, fél szárnyát kölcsönadja.” S a lelkünk mélyén mindannyian ilyen kapcsolatra vágyunk.
Mit érez a bántalmazó?
Egy kölcsönösségen alapuló kapcsolatban mindkét fél önálló, egész emberként lép be. Mindkét fél tisztában van önmaga értékeivel, s arra szövetkeznek, hogy ezeket az értékeket megtartva és megbecsülve kölcsönösen tovább építsék egymást. Szeretetben, kölcsönösen elismerve és emelve a társ értékeit. Az ilyen kapcsolatban egyik félnek sem kell a hatalmát ráerőltetnie a másikra. Ez lenne az ideális.
Csakhogy az emberi kapcsolatokban minden előfordul. Vannak kreatív kapcsolatok, és vannak destruktív kapcsolatok. Hol a határ a jó szándékú, szerető, de rosszul kommunikáló társ és az egyértelműen szóbeli erőszakot alkalmazó partner között?
A rosszul kommunikáló társ tájékoztatni (kérni, a vágyairól, a szükségleteiről szeretne tájékoztatni) és megerősíteni akarja a másikat, míg a szóbeli bántalmazó gyengíteni, megsérteni, vagy lebecsülni szeretné a partnerét.
A szóbeli bántalmazó hatalmat akar. Ha nem érzi a kezében a hatalmat, akkor azt hiszi, hogy a partnere akar hatalomra kerülni vele szemben. Az ő világképében nincs kölcsönösségen, bizalmon alapuló kapcsolat, csak hierarchia van, mindent és mindenkit az ellenőrzése alatt akar tartani, és meg akar félemlíteni. A szóbeli bántalmazó gyakran dühös, és tagadja a viselkedése bántó voltát. Dühét azzal indokolja, hogy a párja tett vagy mondott valamit, amivel őt feldühítette.
A bántalmazó csak a mások feletti hatalom keretein belül képes értékelni önmagát. A bántalmazó elutasítja partnere melegségét és nyitottságát, hiszen épp ezektől a tulajdonságoktól retteg. Az ő világképében ezek a tulajdonságok sérülékenységet, gyengeséget jelentenek. A bántalmazó soha nem ismeri el, hogy az uralkodás vágya vezérli, hiszen akkor szembesülnie kellene az érzéseivel. Nem törődik azzal a fájdalommal sem, amit partnerének okoz. Manipulálja, leszólja a partnerét, miközben azt mondja: szeretlek.
A bántalmazó férfi gyakran mond ilyeneket: „Sosem jut eszedbe, hogy akkor szeretlek a legjobban, amikor a legkevésbé gondolod.”
Ám annak, aki uralkodni akar a másikon, a szerelem egészen mást jelent, mint annak, aki egyenlőségre, kölcsönösségre vágyik a párkapcsolatában.
Párkapcsolati válságok kezelése tréning: részletes információk, jelentkezés »
Cselekedj, mert a szándék kevés a sikerhez!
Párkapcsolat válsága - További információ a párkapcsolati válságkezelő levelező tréningekről »
Párkapcsolat, párkapcsolat válsága cikkgyűjtemény
| A párkapcsolat |
| Az a fajta kapcsolat, amelyről a lányregények írnak, s amelyeken sokan felnövünk, és meseszerű álmokat szövünk a jövőnkről - nem létezik. Illetve az csak az álmainkban, vágyainkban létezik. A tökéletes kapcsolat. De be kell látnunk, hogy amint nincs tökéletes ember, úgy nem lehet tökéletes kapcsolat sem. Teljes kapcsolat, amely minden álmunkat megvalósítja, nincs. Valami mindig hibádzik. Mégsem elégszünk meg kevesebbel, mint a mindenséggel, párunkat a tökéletes partnernek érezzük. A párkapcsolatról - a kezdetektől a párkapcsolati válságig » |
| Pár(bajok) |
| Amikor szerelmesek leszünk, csodálatosan érezzük magunkat. Örökké szeretni fogjuk egymást - hisszük. Hogy a szerelem elmúlik? Másnál igen, no de nálunk? Velünk ilyen nem fordulhat elő, a mi szerelmünk örökké tart majd - gondoljuk és hirdetjük. Látjuk szüleink, barátaink, ismerőseink problémáját, de a mi szerelmünk nem olyan. A mi szerelmünk fölötte áll mindeneknek. Majd mi megmutatjuk, hogy a mi szerelmünk sosem múlik el, a mi boldogságunk örökké tart, és nálunk minden másképpen lesz, mint másoknál. Úgy érezzük, hogy ez a csodálatos érzés csak a miénk, boldogok vagyunk, hisszük, hogy a mi szerelmünk, a mi kapcsolatunk különleges, elszakíthatatlan kötelék. |
| Miért bántasz? A szóbeli bántalmazás |
| Az emberi kapcsolatok torzulásának egyik legfájdalmasabb formája a szóbeli bántalmazó magatartás. A szóbeli bántalmazás sokkal alattomosabb bántási forma, mint a fizikai bántalmazás. |
| Egyenes beszéd |
| Ez a nagy-nagy hallgatás számtalan korábbi kis hallgatásból hízott ekkorára. Most már hallgatnak - legalább nem bántják egymást. A nagy, kirobbanó veszekedések arról árulkodnak, hogy sok kisebb-nagyobb, fontos-kevésbé fontos beszélgetést engedtünk szabadjára korábban. Az elkeseredés heve mögött ezer kisebb megértés-rontás van. |
| Mire vágynak a nők? és Mire vágynak a férfiak? |
| A nők férfiakra vágynak A nők azt szeretnék, ha kényeztetnék, babusgatnák őket a kapcsolatukban, mert ha nem ez történik, akkor elfásulnak, és úgy érzik, túl sokat nyújtanak a párjuknak. Úgy érzik, hogy csak adnak és adnak, míg egyszer csak már nem lesz mit adniuk. A férfiak nőkre vágynak A férfiak azt szeretnék, ha folyamatosan érezhetnék, hogy szükség van rájuk. Ha azt tapasztalják, hogy a társuk bízik bennük, és méltányolja az igyekezetüket amely arra irányul, hogy a párjuk kívánságait teljesítsék, egyre erősebbek lesznek, és többet tudnak a másiknak nyújtani. A férfiakat úgy lehet ösztönözni, ha elismerik az erőfeszítéseiket. |
| Mért hazudnak a férfiak? |
| A férfi, ha meztelen nőt nézeget elakad a szava. A nőből, ha meztelen férfit nézeget, kitör a nevetés. |
| Csapdák a házasságban: A kötelesség csapdája |
| Zsuzsa (36 éves) ezt így fogalmazta meg: Hogyan is lehetnék boldog, ha a gyermekeim csonka családban élnének? Az én szüleim elváltak, és folyton azt akarták, hogy tegyek igazságot, melyikük a jobb szülő. Versenyeztek, marták egymást, én pedig sokat szenvedtem, mert mindkettőjüket szerettem. Az én gyermekeim is nagyon szeretik az apjukat. Jó ember tulajdonképpen, csak hát, amikor iszik… és most már minden nap iszik. |
| Az anyós és a meny viszonya |
| Vannak azon szerencsés kevesek, akik imádják, és van persze a többség, akik csak halkan mondják ki a nevét. Nem nehéz kitalálni, ki a toplistás fekete bárány a családokban. Aki mindent kritizál, akinek sosem jó semmi. A kezdetben mézes-mázos, majd vérszomjas anyatigrissé változó anyós. Aki így-vagy úgy, de eléri célját. Vagy mégsem? |
| Pár(bajok): Az anyós |
| Az anyós-kérdés nem csak a házasság megkötése után vetődik fel. Már a párkapcsolat legelején feltérképezhetjük: házisárkány, vagy egy szeretetreméltó második édesanya lesz az ajándékunk. |
| Csapdák a házasságban: Az anyós csapdája |
| Ugyanakkor a munkám során napi rendszerességgel tapasztalom, hogy a problémákkal küzdő páros egyik tagja úgy kezdi a mondatát: „a gondok akkor kezdődtek, amikor az anyósom….” „ha akkor az anyád…” És azután következnek a rémtörténetek, amelyekben legtöbbször az anyós a főszereplő. Az anyós, aki kezdetben örül, hogy gyermeke rendes, az ő igényeinek is megfelelő partnert választott. Aztán amikor kiderül, hogy a partnerből pár lesz, és az anya helyét minden területen elfoglalja a gyermek választottja, akkor jön a féltékenység, a kritizálás, a „csak azért mondom, mert jót akarok neked” kezdetű felvilágosító előadások, amelyekben kifinomult eszközökkel ültetik el a bogarat a szerelemtől boldog vakságban élő fiatal fülében. |
| Anyós viccek |
| Tagadhatatlan, hogy az esetek többségében az anyós az, aki megkeseríti a fiatalok életét. Az anyós az, aki mindenkinél jobban tudja, hogyan kell… Talán ezért születtek ezek az anyós viccek, amelyeket most közreadunk. - Mit keresel, drágám? - Az egyik egészségügyi könyvet. - Melyiket? - Az a címe: Hogyan éljünk 120 évig? - Azt ugyan hiába keresed, bevittem a MÉH-be. - De miért? - Mert a múltkor láttam, hogy az anyád olvasgatta. |
| Csapdák a házasságban: A féltékenység csapdája |
| A féltékenység vírusa a személyiségben és a neveltetésben rejtőzik. Aki egykeként mindig mindent megkapott, vagy nagyobb családban nevelkedett ugyan, de mindig ki tudta magának harcolni, amit akart, vagy aki naponta látott féltékenységi jeleneteket, szinte természetes, hogy saját párkapcsolatába is átcsempészi a tapasztalatokat. Sárkány születik. |
| Csapdák a házasságban: A szülői örökségek (gyökerek) csapdája |
| A jó házasság titka örök talány, amelyet még senkinek nem sikerült megfejtenie. A jó és rossz élmények mindig tetteink következményei, ám nem szabad figyelmen kívül hagynunk életünket végigkísérő szűlői örökségünket (gyökereinket) sem, amelyek olykor nagyon sok kérdésre magyarázatként szolgálhatnak. Csapdák a házasságban: A szülői örökségek (gyökerek) csapdája » |
| A válás lélektani tényezői: A párkapcsolati válságok pszchioanalitikai elemzése |
| Tény, hogy majdnem minden második házasság válással végződik, és sokan boldogtalan házasságban élnek. Megígérjük, hogy „jóban-rosszban, holtomiglan-holtomiglan” kitartunk párunk mellett, és többnyire így is gondoljuk, de sokunk valahogy mégsem bírja tartani magát ehhez az eskühöz. A válás lélektani tényezői: A párkapcsolati válságok pszchioanalitikai elemzése » |
| Biegelbauer Pál: Az együttélés |
| Az együttélés kölcsönösség. Nem elég, ha csak az egyik fél akarja. Az együttélés nemcsak akkor szűnik meg, ha mindkét vagy bármelyik fél úgy dönt, hogy nem folytatja tovább, hanem akkor is, amikor bármelyik figyelmen kívül hagyja a létezés alaptörvényét, a szeretetet. Az együttélésből egymás mellet élés lesz, ha… |
| Párkapcsolati konfliktusok a horoszkópban |
| Minél egzaktabb a fényszög kapcsolat a két horoszkóp között, annál valószínűbb, hogy azonos időben érinti a két egyént a bolygók átvonulása. Az egyidejű átvonulás erősebb gyógyító hatást gyakorolhat a kapcsolatra, mintha a két embert különböző időben érné. Így ez az időszak alkalmat a két embernek, hogy átmenjenek a bolygó jelképiségének megfelelő önátalakítás folyamatán és azonos irányban haladjanak a fejlődés útján. |
| Weöres Sándor: A nő |
| A nő: tetőtől talpig élet. A férfi: nagyképű kísértet. A nőé: mind, mely élő és halott, úgy, amint két-kézzel megfogadhatod; a férfié; minderről egy csomó kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó. |
| Weöres Sándor: Nő és férfi |
| A teljesség megbomlásának fő-formája, hogy nő és hím lesz belőle. A nőség vagy hímség felé még csak közeledő kisgyermek ép úgy teljes, mint az egyéni különlét fölé emelkedő lény, aki a nőséget és hímséget egyesíti, a változatlanba oldja. |
Adalékok a szóbeli bántalmazás és szóbeli erőszak témaköréhez
| A szóbeli bántalmazás – Az áldozattá válás útján |
| Kérlek, vizsgáld meg az alábbi állításokat, hogy meg tudd határozni, előfordul-e a párkapcsolatodban a szóbeli erőszak. Jelöld meg azokat az állításokat, amelyek igazak a Te esetedben! Ha a válaszaid arra döbbentenek rá, hogy szóbeli erőszak áldozata vagy, keress segítséget, mert a maradék önbecsülésed is felőrlődik a párkapcsolatodban! |
| Párkapcsolati problémák |
| Kisírt szemekkel, kétségbeesetten, világvége hangulatban keseregve kérnek segítséget a klienseink, amikor azzal keresnek föl, hogy el akarja őket a hagyni a partnerük, válságba került a kapcsolatuk, s mindez teljesen váratlanul érte őket. Valójában ez azt jelenti, hogy a már egy ideje fennálló problémákról nem veszünk tudomást, ha tudjuk, nem beszélünk róla, próbáljuk hárítani, a másiktól várjuk a megoldást. Olyan hibákat követünk el, amelyek felhalmozódva, gyakran már orvosolhatatlan szakadékot képeznek a kapcsolatban. Mindez elkerülhető lenne, ha időben feltennénk magunknak a kérdést: Hogyan lehet saját, illetve kapcsolatunk hasznára fordítani a párkapcsolati krízist? Miért várjuk meg, hogy komoly válság alakuljon ki? |
| Lelki terror |
| Különös, fojtogató atmoszférájú dráma szereplői azok az emberek, akik a lelki terror nevű játszmákban élik hétköznapjaikat. Óvatosan lehet csak közelíteni hozzá, mert időzített bombához hasonlóan sérülékeny a felülete és hatalmasat robbanhat a hozzá nem értők kezében. Kérdések garmadáját hozza felszínre: mi is az a lelki terror, mik a kritériumai, ki és hogyan döntheti el jogosultságát, hogyan és milyen alapon szankcionálható stb.? És kételyek garmadáját is: tetten érhető-e egyáltalán, nem válhat-e egy méltatlan és hazug eszközzé abban a lélektani hadviselésben, amiben az egyik fél a másikat igyekszik lehetetlenné tenni? S egyáltalán: hol van a határ az elviselhető és az elviselhetetlen, a „csak” fájdalmas és a sérülést okozó, a kellemetlen és kriminális között? |
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
