Asszertív kommunikáció
A kritika
A kommunikációban a kritika kinyilvánítása az egyik fő konfliktusforrás. Mi is pontosan a kritika? A kritika egy értékelő vélemény, ítélet, bírálat.
Miért is annyira szubjektív? Mert a saját véleményünket saját, egyéni gondolkodásunk, saját értékeink alapján határozzuk meg. A saját érzelmeink szövik át, melyek különböző torzításokat okozhatnak abban, hogy egy helyzetet, vagy egy embert milyen módon ítélünk meg.
A kritika és az önértékelés
Miért is érint meg minket olyannyira mások véleménye?
Az énképünk (önmagunkról kialakított véleményünk) két dologból építkezik:
- Mi mit gondolunk magunkról?
- Mások mit gondolnak rólunk?
Annak az embernek, aki tudatos életvezetésre törekszik, rendkívül fontos tisztában lennie azzal, hogy az énkép tudatos odafigyeléssel formálható.
Ha a környezetünk felé például nyitottan, kedvesen, elfogadóan fordulunk, és mindezt hitelesen tudjuk képviselni, akkor kis idő elteltével visszajelzésként meg fogjuk kapni, hogy minket kedves, nyitott, elfogadó személynek tartanak.
A viselkedésünk hat a környezetünkre, és a környezetünk visszacsatol nekünk, tehát hat ránk.
Ugyanez a szabály vonatkozik azokra a kapcsolatainkra is, amelyek rombolóak, leépítik az önértékelésünket és az önbizalmunkat károsítják.
Ha egy (vagy több) romboló kapcsolat a mindennapjaink része, az rendkívül károsan hat önértékelésünkre.
A romboló kapcsolatok fő jellemzői:
- önbizalmunkat leépítik,
- az énképünket a negatív visszajelzésekkel károsítják,
- legtöbb esetben éles, negatív kritikák elszenvedői leszünk.
Mitől válik egy kritika negatívvá, rombolóvá?
Nem mindegy, hogy egy kritikát milyen céllal fogalmazunk meg. (Építő, vagy ártó szándékkal, jó, vagy rossz indulatból fogalmazzuk meg.)
Hogyan hat ránk? (Mint kritizált személy, hogy fogadjuk? Milyen érzelmi reakciót vált ki a belőlünk? Támadásnak vagy támogatásnak érezzük?)
Milyen formában fogalmazzuk meg? (A kritika saját értékelő véleményünk kinyilvánítása, avagy olyan ítélet kimondása, mely megkérdőjelezhetetlen minősítés. Milyen nonverbális jelzések kísérik?)
Milyen érzelmi kapcsolatban vagyunk az illetővel? Minél közelebb van hozzánk érzelmileg a másik fél, annál intenzívebben éljük meg a kritikáját.
A kritika megfogalmazása
Sok esetben előfordulhat az is, hogy egy valójában támogató kritikát támadásként élünk meg, saját önazonosságunk megélése végett. Hajlamosak vagyunk a minket körülvevő szemléletekkel, eszményekkel, közösségekkel, birtoktárgyakkal stb. azonosítani önmagukat.
Ha valaki nagyon szeret egy focicsapatot, már úgy fogalmaz: „A kedvenc focicsapatom.” Az enyém! Ha erőteljes érzelmek fűzik ahhoz a csapathoz, és azokat valaki megkritizálja, máris személyes támadásnak élheti meg az illető, hiszen a saját önazonosságának részét támadták meg.
Az emberi kommunikáció sikerességének kimenetele két ember között ugyanúgy kétszereplős játék, mint minden más, amely két ember között zajlik (párkapcsolat, baráti viszony, főnök-beosztott kapcsolat).
50%-ban rajtunk múlik, hogy a kommunikáció végkimenetele milyen lesz.
Mit is tehetünk annak érdekében, hogy kommunikációnk sikeres legyen, ha egy kritikát szeretnénk megfogalmazni a másik félnek? A mi 50%-unkból hogyan hozzuk ki a maximumot?
Hogy milyen hatást keltünk a kritikánkkal, az nagy mértékben függ attól a formától, amiben megfogalmazzuk azt. A kapcsolat szempontjából nem mindegy, hogy a kritizált személy támadásnak, vagy támogató megjegyzésnek éli meg azt a mondatot, melyet felé intézünk.
A megfelelő hatáskeltés érdekében érdemes az alábbiakra figyelnünk:
Ne a személyt kritizáljuk, hanem a cselekedetét! Azzal, ha azt fogalmazzuk meg, hogy az illető mit csinált rosszul, sokkal kevésbé bántóbb, mintha azt nyilvántjuk ki, hogy ő ezért milyen ember. (Pl. „Rendetlenséget hagytál magad után.” vagy „Rendetlen vagy.”)Teljesen más hatást kelt, ha a negatívum megemlítése mellett valami pozitív észrevételt is hozzáfűzünk a másik ember viselkedéséhez, cselekedetéhez, teljesítményéhez. Ez lehet dicséret, biztatás, bátorítás, köszönet nyilvánítás, pozitív feltételezés, segítségünk felajánlása, stb.
Ha a kritika kinyilvánítása közben hangoztatjuk azt, hogy milyen pozitív érzelmek fűznek a kritizált személyhez, azzal a támadás élét elvehetjük a megfogalmazás során.
A kritika fogadása
Az, hogy hogyan fogadunk egy kritikát, hogyan éljük meg a kapott mondatot, rajtunk is múlik.
Ha a kritikára úgy tekintünk, mint támadásra, akkor fordíthatjuk a támadást magunk ellen (én vagyok hiányos valamiben), vagy a másik ellen (amikor reflex-szerűen visszaütni akarunk a másiknak) tehát életbe lép az ősi „harcolj vagy menekülj” reakciónk.
Ha erőszakmentesen akarunk kommunikálni, vizsgálhatjuk az elhangzottakat érzelmek közvetítőjeként is. Az, hogy mi hogy reagálunk a kritikára, sokat elárul magunkról, az én-állapotunkról. Ha egy kritika felkavar, bánt, rossz érzéseket okoz bennünk, az azt jelentheti, hogy „betalált”, és dolgunk van az adott témával.
Ha jelzésként fogjuk fel az elhangzott mondatot, és megvizsgáljuk, hogyan érezzük magunkat, majd megnézzük, hogy mi miatt keletkezett bennünk ez az érzés, akkor az az önismereti munkánkat is elősegíti.
Akad azonban olyan eset, amikor a kritika nem a kritizált személyről, hanem annak megfogalmazójáról szól, pontosabban annak valamilyen szükségletéről. Ezt úgy tudjuk felfedezni, ha értő figyelemmel fordulunk kommunikációs partnerünk felé, és megvizsgáljuk, hogy mondatai mögött milyen érzelmi szükségletet fogalmaz meg, majd arra reagálunk.
Az asszertív kommunikáció elősegíti azt, hogy emberi kapcsolataink hosszú távon mélyebbek, őszintébbek és békésebbek, olykor pedig tanulságosak is lehessenek.
Tar Eszter személyiségfejlesztő tréner
Asszertív kommunikáció tréning
Hogy neked is sikerüljön,
kattints ide, és jelentkezz most
Asszertivitás, asszertív kommunikáció tréningünkre!
Asszertivitás, asszertív magatartás tréning: További információ és jelentkezés »
Igény esetén kihelyezett (vállalati, zárt) tréninget is tartunk.
Milyen előnyökkel jár egy kihelyezett tréning?
A trénerek helybe mennek Önökhöz. A résztvevők által elsajátított ismeret nem lesz kevesebb, a gyakorlatok ugyan olyan hatékonyak lesznek, mint a hagyományos tréningek esetében. Ezzel szemben megspórolható a kollégák úti költsége, valamint a szállás díja.
A cég több munkatársa egyszerre vehet részt a tréningen, egy időben szerezhetnek azonos tudást. Önök spórolnak, hiszen kedvezőbb áron tudjuk kínálni a kihelyezett tréningeket, mint ha a munkatársai egyénileg vesznek részt a tréningen.
Ha az Önök cégének területén kerül megrendezésre a tréning, akkor a résztvevők alapvetően a munkahelyükön tartózkodnak, így a tréning órák előtt, vagy után el tudják látni a legfontosabb teendőiket, vagy váratlan problémák felmerülésekor segíteni tudnak.
Mivel a résztvevők egyazon cég munkatársai, a felmerülő konkrét problémákra könnyebben születnek konszenzuson alapuló megoldások. A tréning javítja a munkatársak közötti kommunikációt, az együttműködési készséget, a résztvevők megértik és megismerik a kollégáik motivációit, szempontjait, és könnyebben el tudják helyezni magukat a kollektív munkában.
További előny, hogy a tréninget az Önök által meghatározott időpontban tartjuk, így akkorra szervezhetik, amikor a sok éves tapasztalat alapján a munkában nyugalmasabb időszak várható, és nem kell alkalmazkodniuk senkihez.
A kihelyezett tréninghez nem kell más, mint:
- Megfelelő helyiség (székekkel berendezve)
- Legalább 10 résztvevő
Javasolt témák:
Amennyiben esetleg még nem világos számodra mit is jelent az asszertív magatartás, és egyelőre nem látod tisztán, miként lenne egy asszertivitás tréning hasznos a számodra, kérjük oszd meg velünk kétségeidet, és ha lehetséges, közösen megtaláljuk a Neked megfelelő megoldást.
Csehák Hajnalka vagyok. Mint pszichológus dolgozom különböző csoportokkal. Munkám és képzéseim során a legfontosabb tapasztalat, amit felismertem, hogy az új készségek elsajátítása, megtanulása az egyik leghatékonyabb eszköz a kezünkben, mely lehetőséget biztosít arra, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. Nem is hinnéd, hogy mennyire saját gondolataink, és viselkedésünk határozza meg lelkiállapotunkat és ezáltal a másokban rólunk kialakult képet. Hogy ismereteimet átadhassam magam is többek között csoportanalitikus, autogén tréning (relaxáció), asszertív tréning és NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) csoportokban és tanfolyamokon vettem részt, majd pszichológus lettem.
Vallom, hogy jó pap holtig tanul. Ennek jegyében invitállak tréningünkre, mert hiszem, hogy soha nem késő és csak egy kis nyitottság és elszántság kell ahhoz, hogy belevágj egy izgalmas kalandba, melyben az emberi viselkedés és kommunikáció, a hatékonyabb önérvényesítés, valamint a magabiztos fellépés témájában szerezhetsz bővebb tapasztalatokat és sajátíthatsz el készségeket.
Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.
Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek és a sikeres emberi viselkedés rejtelmei iránt. Tanulmányaim folyamán megtanultam, a munkában töltött közel egy évtized alatt pedig tovább fejlesztettem azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették, hogy eredményesen segítsek a nehézségeket okozó élethelyzetek megoldásában. Három fő területre specializálódtam a munkámban. Az önismeret-személyiségfejlesztésre, az asszertív kommunikációra, és a holisztikus szemléletű táplálkozási zavarokra.
Az ember bonyolult és törékeny lény. Önismeret nélkül más embereket sem tudunk jól megismerni, s ez sok-sok csalódást jelent az emberi kapcsolatokban. Személyiségünk fejlesztése nélkül pedig nehezen birkózunk meg az életünkben rendszeresen megjelenő akadályokkal. Az asszertív kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy az életben érvényesülni tudjunk, s az elkerülhetetlen konfliktusainkat okosan és stressz-mentesen oldjuk meg.
Testbeszéd - Gesztus szótár
Beszélgetés, udvarlás, munka vagy üzleti tárgyalás közben az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, vagy éreznek. Ha a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy közben mit mond a beszélgető partnerünk teste, akkor nem fordulhat elő, hogy félreértünk valamit.
A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis megtanulhatók.
Testbeszéd című DVD sorozatunk első része egy Gesztus szótár. Amikor idegen nyelvet kezdünk tanulni, először szükségünk van egy minimális szókincsre, hogy összefüggő mondatokat tudjunk alkotni. A testbeszédnek ezt az alap „szókincsét” tartalmazza a Gesztus szótár.
A Testbeszéd - Gesztus szótár DVD nem kerül a könyvesboltok ellátási rendszerébe. Kizárólagos forgalmazója: Csehák Hajnalka pszichológus 1036 Budapest, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.
Adalékok az asszertivitás és asszertív magatartás témaköréhez
A magyar önérvényesítés és az angol assertivity kifejezés valamiféle rámenősséget sugall. Annyiban valóban rámenősségről van szó, hogy az egyén érdekeit érvényesíti. Ez azonban csak akkor valódi érdekérvényesítés, ha megfelelő önbizalom birtokában, mások és azok érdekeinek elfogadásán és tiszta kommunikáción alapszik. Nem önérvényesítés az, ha érdekeinket erőszakosan, mások feletti hatalmunk által vagy mások kijátszásával, manipulálásával érvényesítjük, mert ezek a viselkedések félelmen alapszanak. A saját képességeikben bizonytalanok nem merik nyíltan felvállalni érdekeik ütköztetését, csak felülről vagy hátulról támadva mernek érdekeikért fellépni.
Az emberek mindennapi viselkedésének sokféle mozgatórugója lehet. Vannak ezek között olyanok, amelyek a személyiség mélyéből erednek, és vannak olyanok, amelyeket a divat szül.A magatartás az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való tudatos és ösztönös alkalmazkodást együtt jelenti. Bázisa a személyiség, megnyilvánulási formáit gyerekkorunk óta tanuljuk. Konkrét, helyzethez kapcsolódó megnyilvánulásait, eseményeit viselkedésnek nevezzük. A viselkedés szintjén jelenik meg a stílus.
Asszertív, önérvényesítő viselkedés és kommunikáció: Minden ember vágya, hogy harmóniában éljen önmagával és másokkal. Mindannyian szeretjük, ha odafigyelnek ránk, ha vonzónak tartanak minket, ha a munkahelyünkön korrekt munkatársnak tartanak, a személyes életünkben becsületes embernek neveznek, ha az a közvélekedés, hogy van valami személyes varázsunk. Mindannyian arra törekszünk, hogy a rólunk kialakult kép pozitív legyen, mert akkor tudjuk elfogadni önmagunkat és mások is akkor fogadnak el minket.
Az asszertív kommunikáció tanult kommunikációs forma, mely magában foglalja a verbális és a non-verbális jelentések hiteles alkalmazását. És talán itt a kulcsszó: alkalmazás. Nem elég eljönni egy tréningre, meghallgatni, megérteni és két napig gyakorolni az asszertív kommunikációt. Törekedni kell arra, hogy minél többet alkalmazzuk, így ez a résztvevők számára óriási haszonnal jár majd. Gyere, és tanuld meg! Minél szabadabban tudsz kommunikálni, annál kevésbé kell félned a főnöködtől, vagy az erőszakos, kritikus ismerőseidtől.Asszertív kommunikáció, avagy hogyan reagálunk a különböző szituációkban? »
A kommunikációban a kritika kinyilvánítása az egyik fő konfliktusforrás. Mi is pontosan a kritika? A kritika egy értékelő vélemény, ítélet, bírálat.Miért is annyira szubjektív? Mert a saját véleményünket saját, egyéni gondolkodásunk, saját értékeink alapján határozzuk meg. A saját érzelmeink szövik át, melyek különböző torzításokat okozhatnak abban, hogy egy helyzetet, vagy egy embert milyen módon ítélünk meg.
A nem tárgyilagos, piszkálódó kritizálás és gúnyolódás verbális agresszió. Fogas kérdés lehet, hogy a sértegetést „tedd zsebre” és „oldalogj el vert hadseregként” vagy válaszolj te is hasonlóan bántó stílusban. Nos, ha nem akarsz sem az „örök vesztes” lenni ilyen helyzetekben, de azt sem szeretnéd, ha a másikkal való viszonyod elmérgesedne, akkor fontold meg az alábbi lépéseket!
Hangzatos kifejezés, de nem lehet egyetlen szóval kifejezni, mit is jelent az asszertivitás. Röviden egy olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és mások érdekeinek figyelembe vételét. A szándékok és célok nyílt, egyenes kifejezése, amely során nem „nyertes-vesztes” meccseket játszunk a konfliktusokban, hanem közös megoldást keresünk. Ez a fajta magatartás és kommunikáció pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresek legyünk a munkánkban és a magánéletünkben.Érvényesítsd magad: Asszertív magatartás és viselkedés technikák »
A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror olyan konfliktus sorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódás ér kollégái, és/vagy vezetői részéről. Pszichoterrorról szoros értelemben akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább féléven keresztül és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei felé irányuló bántó magatartását. Az inzultált munkatárs folyamatosan feszült, szorong, vérnyomás és alvásproblémákkal küzd, majd sorozatos megbetegedéseken esik át, végső esetben munkaképtelenné válik, vagy felmond és munkahelyet vált. További veszélyei az egyénre nézve, hogy az idő múlásával csoportban egyre kevésbé mernek megszólalni, társaságkerülőkké, az emberekkel általában véve is bizalmatlanná válnak, kritikával szemben túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lehetnek.
Az álommunkahelyből könnyen rémálom lehet: ha valaki képtelen beilleszkedni, vagy hiába próbál megfelelni a régi kollégák elvárásainak, akkor nagyon könnyen „kicsinálhatják” a többiek. A légkör azonban akkor válhat visszavonhatatlanul pokolivá, ha az új dolgozó nem veszi fel a kesztyűt. A maradandó károsodásokért viszont beperelhetjük a céget.
Az asszertíven kommunikáló ember önmagát és a környezetében lévőket egyaránt tiszteletben tartja. Magabiztos, de nem nagyképű, nincs szüksége arra, hogy másokat hibáztasson, és nem kell másokat leszólnia ahhoz, hogy értékesnek érezze magát. Olyan megoldásokra törekszik, amely megoldások mindkét tárgyaló fél érdekeit figyelembe veszik, tud küzdeni, de tudja azt is, mikor kell kompromisszumokat kötni.
Az asszertív viselkedés az őszinte és nyílt kommunikáció alapja. Sok ember számára nagy nehézséget jelent e viselkedés – mely félúton helyezkedik el az agresszivitás és a passzivitás között – elsajátítása. Nem elég azonban azt részletezni, hogy mit is értünk pontosan asszertivitás alatt, de szükséges a nem asszertív viselkedésformák megismerése.
Az agresszív viselkedés kommunikációs megjelenési formái, és a védekezés módjai: Az emberré válás folyamatában rengeteg agresszióra volt szükségünk az életben maradáshoz. Ennek az agressziónak a nagy része azonban mára feleslegessé, és egyben nehezen kezelhetővé vált. Jó volna, ha nem rúgnánk fel az erőszakmentes emberi kommunikáció szabályait, ha nem dobnánk oda a szerelmeket, barátságokat. Emberek vagyunk, vigyázzunk egymásra!A könyvespolcra ajánljuk
Konrad Lorenz: Az agresszió
„Konrad Lorenz ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világába az ötvenes években. Témája az agresszió, az állatok legfontosabb viselkedés-szabályozó mechanizmusa, melynek működése révén az állatcsoportokban kialakul a rangsor, és lehetővé válik az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb harcok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe Lorenz a legkülönbözőbb fajok: halak, madarak, emlősök vizsgálatával, sőt az utolsó oldalakon szó esik arról az emberről, mint az állatfajok egyikéről, akiben szintén működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Ezt a felismerést nehezen emésztették meg a társadalomtudományok; Lorenz ironikusan meg is jegyezte, hogy a könyvével kapcsolatos reakciók is szépen bizonyítják az emberi agresszió létét és kíméletlenségét.”
(Csányi Vilmos)
Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről
Az ismert pszichológus szerint az agresszivitás Isten adta tulajdonságunk, mint az étvágyunk vagy a vérmérsékletünk. Önmagában se nem jó, se nem rossz, attól függően, milyen motivációból, milyen céllal és milyen módon használjuk. Az életerő és az agresszió voltaképp ugyanaz: energia, véli a szerző - jól kellene használni ezt az energiakészletet. A könyv beszél az agressziót kiváltó okokról, hangsúlyozza az önismeretet, az önnevelést és öngyógyítást.
A könyv második része néhány ismert sikeremberről szól, Mike Tyson ökölvívóról, Lady Diana hercegnőről és Avilai Terézről, a szent apácáról.
Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről »
Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás - Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?
Unod már az olyan önfejlesztő könyveket, amelyek tele vannak érthetetlen szakkifejezésekkel, és a gyakorlatban tulajdonképpen használhatatlanok? A Scolar Kiadó új könyvsorozatának első kötetében csak egyetlen idegen szót kell megismerned: Asszertivitás. Ez az érdekeid érvényesítését jelenti oly módon, hogy mások igényeit is figyelembe veszed. A több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező szerzőpáros nagy sikerű könyvében közérthetően fejti ki a témát, és konkrét élethelyzeteket mutat be, melyek segítségével Te is megtanulhatsz asszertív lenni önmagad, valamint családod, barátaid, szűkebb és tágabb környezeted érdekében.
Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás »
Sue Bishop: Asszertivitás
„Miért tesszük fel a kérdést annyiszor: hogyan kommunikáljunk? Miért szeretnénk rajta változtatni? Hiszen ha csendben maradunk, nem mondjuk ki a véleményünket, az kényelmes és mentes minden felelősségtől. Miért és hogyan legyünk asszertívek, ha többnyire agresszív viselkedéssel is elérhetjük, amit akarunk? A szerző, Sue Bishop választ ad a fenti kérdésekre. Egyben arra biztat bennünket, ismerjük meg önmagunkat: erősségeinket és gyengeségeinket. Egyszerű technikákat ajánl, hétköznapi helyzeteket ír le. A könyv gyakorlatait és feladatait elvégezve, a dialógusokat gyakorolva képesek leszünk elérni céljainkat, növelni önbecsülésünket. Ha szükségét érezzük, merjünk kérni, vagy nemet mondani. Így még a nehéz emberekkel is szót érhetünk, és a nehéz helyzetekben sem sérülünk, miközben javulnak az emberi kapcsolataink, és győztes - győztes helyzeteket hozhatunk létre.”
Miatovics Márta - coach, senior tréner
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
