Támad az agresszió!
Az agresszív viselkedés kommunikációs megjelenési formái, és a védekezés módjai
Az emberré válás folyamatában rengeteg agresszióra volt szükségünk az életben maradáshoz. Ennek az agressziónak a nagy része azonban mára feleslegessé, és egyben nehezen kezelhetővé vált. Érdemes odafigyelni Freud felismerésére, aki azt mondta, hogy a szeretetmegvonás által kialakuló szenvedés okozza a legtöbb agressziót a homo sapiensben.
A szeretetmegvonás a bőrmeleg hiányával és a rossz álmoknak való kiszolgáltatottsággal kezdődik. Folytatódik az elutasítottság érzésével, amelyen nem segítenek az ajándékok, a „mindent megadás” anyagi eszközei. Gyermek korban és felnőtt korban is egyaránt károsan hat a szeretetet sugárzó kommunikáció hiánya. Szorongást, elutasítottságot, magányérzetet okoz.
A szeretetmegvonás eszköze az agresszív kommunikáció. Nagyon sok típusa van, Kiszely Gábor gyűjtése alapján lássuk a leggyakoribbakat.
Mindennapi agresszióink
Egymás mocskolása egyenlő az agresszív viselkedéssel
Agresszor: Az agresszió legősibb formája a másik szidalmazása, ócsárlása. A szóbeli szapulás hátránya, hogy – bár nagyon erős indulatokat ébreszt -, hamar kimerül a szidalmazó szókincs, és a felhevült indulatok következtében könnyen egymásnak esnek a felek, áttéve a verbális agressziót cselekvő agresszióba, egyszerűen szólva: összeverekednek.
Áldozat: igyekszik visszavágni, ám nem olyan gyakorlott, mint az agresszor, ezért könnyen „túlminősíti” a másikat, amitől végül ő maga érzi a legrosszabbul magát. Más esetben az agresszió áldozata hallgat, mert nem akar az agresszor színvonalára süllyedni. Ez a módszer azonban nem hatásos, hiszen mit sem ér az illemtankönyv a puskával szemben.
Védekezés: az első sértésre kemény visszautasítással kell válaszolni, anélkül, hogy a másikat minősítenénk
egymás becsmérlése helyett megoldás lehet az is, ha a jó ízlés határát sértő szavak elhangzása után elhagyjuk a helyszínt.
soroljunk tényszerű bizonyítékokat, nevezzük nevén a dolgokat. Miért ne lehetne kimondani, hogy „hűtlenül megcsaltál”, hiszen ez bizonyítható. Azt azonban mellőzzük, hogy „aljas, szemét állat”, mert ez csak sértegetésre való, a sértegetés műfajában azonban az agresszor sokkal profibb.
Az erős felindultság agresszív viselkedést okoz
Agresszor: az erős felindultságában szidalmaz, pocskondiáz, porba tiporja a másik jellemét, személyiségét, Én-jét.
Áldozat: felindult állapotában is képes megjegyezni, amit a fejéhez vagdostak, és azzal fog érvelni, hogy azok a legőszintébb szavak, amelyek kontrollálatlan állapotban, indulataink hatására csúsznak ki a szánkon. Ráadásul lehet, hogy igaza is van.
Védekezés: ne vitatkozzunk arról, hogy az elhangzottak igazak, vagy nem. Idézzük fel szó szerint, amit a másik erős felindultságában a fejünkhöz vágott. Állapítsuk meg tényszerűen, hogy „szóval te ilyennek (szó szerinti felsorolás)… látsz engem” - „Ezt visszautasítom.”
A tehetetlen düh megjelenése a kommunikációban
Agresszor: az agresszív ember igyekszik mihamarabb ebbe az állapotba juttatni vitapartnerét. A méreg, a düh ugyanis valóban tehetetlenné tesz, amikor is úgy érezzük, hogy olyan égbekiáltó dolgot tett vagy mondott a másik, ami ellen nincs védelmünk. Az agresszornak valóban ez a célja, hogy kiszolgáltatottnak, magatehetetlennek érezzük magunkat.
A tehetetlen düh leggyakoribb oka az agresszív kommunikáció
A tények letagadása
Agresszor: Igen hatásos módszer, amikor a partner, aki érzi, hogy szorul a kapca, rezzenéstelen arccal közli, hogy az ő szájából aztán a felsorolt tények közül egy sem hangzott el. Kikéri magának a gyanúsítgatást! „Pont rólam feltételezel ilyen aljas dolgot, mikor tőlem aztán a legtávolabb áll a hazudozás és a bántó szándék!”
Áldozat: a lélegzete is eláll a szemen szedett hazugságtól, a fölényességtől, ami az agresszorból árad. Még akkor is elbizonytalanodik, ha cáfolhatatlan bizonyítékok vannak a kezében. Amikor az agresszor tovább támad, mondván: „egyesek sosem figyelnek, és egyeseknek csak az a fontos, hogy kötözködhessenek", akkor az áldozat bizonygatni kényszerül, hogy „nem állt szándékában megbántani” a másikat, és bizony a kidolgozott érvrendszerét az agresszor lemossa a színről.
Védekezés: a rendíthetetlen nyugalom megőrzése.
kitartó türelemmel ismételgetni a tényeket, amíg az agresszor bele nem fárad a támadásba (törött lemez technika).
figyelmen kívül hagyni az agresszor sértéseit, melyek szerint papagájnak minősít, akivel egyébként sem érdemes vitatkozni.
megélni a morális fölényt, de nem kimondani, nem megnevezni, mert akkor biztosan újra kitör az agresszió.
A személyiség és az érvek megrágalmazása
Agresszor: ez a közönséges szófacsarás, ezt a módszert „szétcafatolási technikának” is hívják, mert a lényege az, hogy az agresszor „bebizonyítsa” nekünk, hogy az adott probléma a jellemünkből, az erkölcstelenségünkből, a korlátoltságunkból, a szokásainkból, a neveltetésünkből, és még lehetne sorolni vég nélkül, hogy miből fakad. Az agresszor ilyenkor igyekszik valamilyen érzékeny pontján eltalálni a másikat, hiszen ha nem fáj a bántás, akkor semmi értelme.
Áldozat: panaszkodik a szétszórt zoknik, ingek, lehullott mogyoróhéj, sáros cipővel összejárt szőnyeg miatt, ám válaszul a lényét rágalmazzák, és a legérzékenyebb pontjára kapja a kíméletlen támadást. S ha netalántán az áldozat éppen az önbecsülésének növelése érdekében egy Ego building csoportba jár, akkor könnyen megkaphatja, hogy „ezt tanulod a te híres csoportodban”? Ilyenkor az áldozat elkezd védekezni, magyarázkodni, s ezzel benne is van a csapdában, mert belesétált a tehetetlenség érzés állapotába.
Védekezés: Nevezzük meg, amit az agresszor tesz, egészen egyszerűen, keresetlen szavakkal, mondjuk így: „ez közönséges szófacsarás, nem veszem magamra”, vagy így: „tévesen látsz engem, én tudom magamról, hogy nem ilyen vagyok”, és békésen zárjuk le a további kommunikációt az agresszorral. Soha nem kezdjük el bizonygatni, hogy az agresszornak miért nincs igaza, mert azt magyarázkodásnak veszi a támadó, aki ráadásul nem kíváncsi az ésszerű magyarázatokra, hiszen nem tévedésből, hanem bántó szándékkal mond bántó dolgokat.
A replikázás
Agresszor: érvek helyett nekiront a másiknak, azt állítja, hogy a partnere ellentmond önmagának. „Ezt pont te mondod, aki…” Ez a típusú támadás is az erkölcsi feddhetetlenségünket (integritásunkat) kérdőjelezi meg, ráadásul többnyire igaztalanul. Igen ritka – szerintem nem is létezik – olyan ember, aki önmaga annyira hibátlan, hogy erkölcsi nagyságával embertársai fölé helyezhetné magát. Az agresszor azonban elfelejti, hogy a legtöbb szemrehányás, amivel másokat illet, neki magának is felróható.
Áldozat: a saját gyarlóságunk sebezhetővé tesz minket, és amikor megtámadnak, rögtön rajtakapottnak érezzük magunkat. Bűntudatunk van, mert a másikat jobbnak érezzük magunknál. Egészen addig a percig, míg objektíven át nem gondoljuk a dolgot, és rá nem jövünk, hogy a „másik fején is vaj van, tehát nem tanácsos napra mennie”.
Védekezés: Bátran és bűntudat nélkül vállaljuk fel, hogy nem vagyunk tökéletesek. Hibázunk, mint ahogyan mindenki más is hibázik. Még a replikázó agresszorunk is hibázik, bár szemtelenségnek éli meg, ha tükröt tartanak elé.
A kiforgatás – az ad absurdum
Agresszor: ha a partnere ésszerűen érvel. az agresszor az érvelést fantáziadúsan eltúlozza, ezzel nevetségessé teszi a másik érvelését. Bárki hallja, láthatja, hogy amit a partner állít, nem más, mint agyrém. Tovább fejlesztett változata a kiforgatásnak, amikor az erős túlzásokkal tarkított mondatot azzal zár le az agresszor: „… ahelyett, hogy elmagyaráznád a dolgot, mert szerinted én hülye vagyok, aki nem érti a szót.”
Áldozat: „Én ilyen soha nem mondtam, ezt te mondtad most!” Mire az agresszor: „Lehet, hogy nem mondtad, de gondoltad!” – akkor aztán kezdődhet a meddő vita, hiszen hogyan bizonyítsa be valaki azt, hogy nem gondolta, amivel vádolják?
Védekezés: nyugodt és határozott hangon le kell szögezni: itt most nem arról van szó, hogy ki mit gondolt, hiszen nincs gondolatrendőrség, aki kinyomozza az igazságot. Különben is gondolni még egy ilyen kapcsolatban is állampolgári jog, és ha az agresszor gondolatolvasást akar gyakorolni, akkor keressen hozzá más partnert.
A költői kérdés
Agresszor: elsődleges célja, hogy kihozza a sodrából a beszélgető partnerét. „Már ezerszer megkértelek arra, hogy… mondd hogy lehet, hogy annyi eszed sincs, mint egy tyúknak?”
Áldozat: megsértődik, és védekezni szeretne, de annyira felháborítja az agresszor megalázó hasonlata, hogy támadásba lendül. „Azt állítod rólam, hogy tyúkeszű vagyok? Hát mit képzelsz magadról, te…te…” és elkezdődik a szidalmazás, amelyben az agresszor a gyakorlottabb, így várhatóan ő lesz a nyertes.
Védekezés: ne sétáljunk bele a csapdába. Az agresszorunknak valószínűleg nem az a baja, amit megnevezett, az csak a fedő sztori. Vonuljunk félre, és engedjük meg magunknak, hogy alaposan kisírjuk magunkból a feszültséget.
A vita tárgyába való belekötés
Agresszor: „Én veled nem vitatkozom, főleg mert ez a téma eleve nem lehet vita tárgya, hiszen olyan világos, egyszerű, evidens, és már különben is ezerszer megbeszéltük.”
Áldozat: majd szétrobban a dühtől, mert az agresszor állítása szerinti „ezerszer megbeszéltük” sosem történt meg.
Védekezés: őrizzük meg e nyugalmunkat, és vegyük tudomásul a hallottakat. A helyes válasz: „Ahogy gondolod. De! Akkor te viseled a felelősséget a továbbiakért.” Az agresszor nagy valószínűséggel kijelenti, hogy őt nem lehet sem fenyegetni, sem zsarolni. Ilyenkor figyelmeztetni kell, hogy eltér a tárgytól. A tárgytól, amelyről hallani sem akart.
A bunkózás
Agresszor: többször félbeszakítja a mondandónkat mindenféle közbeszólásokkal: „Ez nem igaz!” „Ezt te csak képzeled!” „Kiforgatod a dolgokat!”
Áldozat: hazugsággal vádolták, szellemi képességeit megkérdőjelezték, és úgy érzi, hogy az igazság reagálásért kiabál. Az „Igen, de…”, a „Jól van, hagyd már abba…” nem segít lecsillapítani agresszorunkat.
Védekezés: „Felhívom a figyelmedet, hogy ha a témát vagy engem nem is tisztelsz annyira, hogy nem szakítasz félbe, legalább a kettőnk kommunikációját tisztelhetnéd.” S emelt fővel békésen és határozottan elhagyjuk a terepet.
Hibáink elismerése
Vitatott kérdés, hogy érdemes-e elismerni a jogosan szóvá tett, általunk tényleg elkövetett hibát. Érdemes-e igazat adni a másiknak, amikor az tombol?
Agresszor: gyakran vérszemet kap, ha elismerjük, hogy hibáztunk, „És még be is ismered!” felkiáltással újra és újra pocskondiázni kezd. Előrángatja a régi (fiktív) gaztetteinket és sértegeti jellemünket, egyéniségünket.
Áldozat: abban bízik, hogy az agresszor elismeri az ő jogát is a hibázásra. Ha ténylegesen hibázott, akkor az őszintesége fejében egy ki kíméletre számít.
Védekezés: mindenképpen van értelme az önkritikának, ha már elkövettünk valamit. De ha olyan agresszorunk van, akinek az a képe önmagáról, hogy ő hibátlan, sőt tökéletes, akkor először is azt kell tudnunk, akit kiskorában sokszor igazságtalanul bántottak, büntettek, elutasítottak, vagyis a szeretetmegvonás következtében az a meggyőződés alakult ki benne, hogy ő tökéletes. Nem érdemes számon kérni rajta a saját fel nem dolgozott belső sérüléseit. A türelem és a belátás lehet eredményes.
Az eszmecsere az intelligens megoldás a kommunikációban
Az érvek segítségével zajló vita a legnehezebb, mert azt feltételezi, hogy a felek elfogadják egymás érveit, és okok, indokok és szempontok kiegyensúlyozott megvitatása folyik. A kommunikáció célja az, hogy a partner önszántából lássa be, hogy nekünk van igazunk – vagy ha nem, legalább hallgasson már el.
Védekezés:
- törekvés arra, hogy hasonló erkölcsi- képzettségi –és tapasztalatbeli partnerrel történjen a vita.
- ajánlatos elkerülni a jótéteményeket taglaló vitákat.
- felesleges az érzelmek mélységéről vitatkozni, hiszen úgyis örök rejtély marad, hogy vajon ki mikor és mennyire mélyen érzett örömöt, fájdalmat, szerelmet, vagy csalódottságot.
Figyeljünk egymásra! Ma az emberek nagy százaléka csak az önös érdekeivel, vagy önnön nagyságával foglalkozik. Előbbre jutás a cél, és sok-sok pénz. Jó volna, ha nem rúgnánk fel az erőszakmentes emberi kommunikáció szabályait, ha nem dobnánk oda a szerelmeket, barátságokat. Emberek vagyunk, vigyázzunk egymásra!
Csehák Hajnalka pszichológus
Rendezvénynaptár:
Hogy neked is sikerüljön,
kattints ide, és jelentkezz most
Asszertivitás, asszertív kommunikáció tréningünkre!
Asszertivitás, asszertív magatartás tréning: További információ és jelentkezés »
Igény esetén kihelyezett (vállalati, zárt) tréninget is tartunk.
Milyen előnyökkel jár egy kihelyezett tréning?
A trénerek helybe mennek Önökhöz. A résztvevők által elsajátított ismeret nem lesz kevesebb, a gyakorlatok ugyan olyan hatékonyak lesznek, mint a hagyományos tréningek esetében. Ezzel szemben megspórolható a kollégák úti költsége, valamint a szállás díja.
A cég több munkatársa egyszerre vehet részt a tréningen, egy időben szerezhetnek azonos tudást. Önök spórolnak, hiszen kedvezőbb áron tudjuk kínálni a kihelyezett tréningeket, mint ha a munkatársai egyénileg vesznek részt a tréningen.
Ha az Önök cégének területén kerül megrendezésre a tréning, akkor a résztvevők alapvetően a munkahelyükön tartózkodnak, így a tréning órák előtt, vagy után el tudják látni a legfontosabb teendőiket, vagy váratlan problémák felmerülésekor segíteni tudnak.
Mivel a résztvevők egyazon cég munkatársai, a felmerülő konkrét problémákra könnyebben születnek konszenzuson alapuló megoldások. A tréning javítja a munkatársak közötti kommunikációt, az együttműködési készséget, a résztvevők megértik és megismerik a kollégáik motivációit, szempontjait, és könnyebben el tudják helyezni magukat a kollektív munkában.
További előny, hogy a tréninget az Önök által meghatározott időpontban tartjuk, így akkorra szervezhetik, amikor a sok éves tapasztalat alapján a munkában nyugalmasabb időszak várható, és nem kell alkalmazkodniuk senkihez.
A kihelyezett tréninghez nem kell más, mint:
- Megfelelő helyiség (székekkel berendezve)
- Legalább 10 résztvevő
Javasolt témák:
Amennyiben esetleg még nem világos számodra mit is jelent az asszertív magatartás, és egyelőre nem látod tisztán, miként lenne egy asszertivitás tréning hasznos a számodra, kérjük oszd meg velünk kétségeidet, és ha lehetséges, közösen megtaláljuk a Neked megfelelő megoldást.
Csehák Hajnalka vagyok. Mint pszichológus dolgozom különböző csoportokkal. Munkám és képzéseim során a legfontosabb tapasztalat, amit felismertem, hogy az új készségek elsajátítása, megtanulása az egyik leghatékonyabb eszköz a kezünkben, mely lehetőséget biztosít arra, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. Nem is hinnéd, hogy mennyire saját gondolataink, és viselkedésünk határozza meg lelkiállapotunkat és ezáltal a másokban rólunk kialakult képet. Hogy ismereteimet átadhassam magam is többek között csoportanalitikus, autogén tréning (relaxáció), asszertív tréning és NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) csoportokban és tanfolyamokon vettem részt, majd pszichológus lettem.
Vallom, hogy jó pap holtig tanul. Ennek jegyében invitállak tréningünkre, mert hiszem, hogy soha nem késő és csak egy kis nyitottság és elszántság kell ahhoz, hogy belevágj egy izgalmas kalandba, melyben az emberi viselkedés és kommunikáció, a hatékonyabb önérvényesítés, valamint a magabiztos fellépés témájában szerezhetsz bővebb tapasztalatokat és sajátíthatsz el készségeket.
Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.
Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek és a sikeres emberi viselkedés rejtelmei iránt. Tanulmányaim folyamán megtanultam, a munkában töltött közel egy évtized alatt pedig tovább fejlesztettem azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették, hogy eredményesen segítsek a nehézségeket okozó élethelyzetek megoldásában. Három fő területre specializálódtam a munkámban. Az önismeret-személyiségfejlesztésre, az asszertív kommunikációra, és a holisztikus szemléletű táplálkozási zavarokra.
Az ember bonyolult és törékeny lény. Önismeret nélkül más embereket sem tudunk jól megismerni, s ez sok-sok csalódást jelent az emberi kapcsolatokban. Személyiségünk fejlesztése nélkül pedig nehezen birkózunk meg az életünkben rendszeresen megjelenő akadályokkal. Az asszertív kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy az életben érvényesülni tudjunk, s az elkerülhetetlen konfliktusainkat okosan és stressz-mentesen oldjuk meg.
Testbeszéd - Gesztus szótár
Beszélgetés, udvarlás, munka vagy üzleti tárgyalás közben az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, vagy éreznek. Ha a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy közben mit mond a beszélgető partnerünk teste, akkor nem fordulhat elő, hogy félreértünk valamit.
A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis megtanulhatók.
Testbeszéd című DVD sorozatunk első része egy Gesztus szótár. Amikor idegen nyelvet kezdünk tanulni, először szükségünk van egy minimális szókincsre, hogy összefüggő mondatokat tudjunk alkotni. A testbeszédnek ezt az alap „szókincsét” tartalmazza a Gesztus szótár.
A Testbeszéd - Gesztus szótár DVD nem kerül a könyvesboltok ellátási rendszerébe. Kizárólagos forgalmazója: Csehák Hajnalka pszichológus 1036 Budapest, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.
Adalékok az asszertivitás és asszertív magatartás témaköréhez
A magyar önérvényesítés és az angol assertivity kifejezés valamiféle rámenősséget sugall. Annyiban valóban rámenősségről van szó, hogy az egyén érdekeit érvényesíti. Ez azonban csak akkor valódi érdekérvényesítés, ha megfelelő önbizalom birtokában, mások és azok érdekeinek elfogadásán és tiszta kommunikáción alapszik. Nem önérvényesítés az, ha érdekeinket erőszakosan, mások feletti hatalmunk által vagy mások kijátszásával, manipulálásával érvényesítjük, mert ezek a viselkedések félelmen alapszanak. A saját képességeikben bizonytalanok nem merik nyíltan felvállalni érdekeik ütköztetését, csak felülről vagy hátulról támadva mernek érdekeikért fellépni.
Az emberek mindennapi viselkedésének sokféle mozgatórugója lehet. Vannak ezek között olyanok, amelyek a személyiség mélyéből erednek, és vannak olyanok, amelyeket a divat szül.A magatartás az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való tudatos és ösztönös alkalmazkodást együtt jelenti. Bázisa a személyiség, megnyilvánulási formáit gyerekkorunk óta tanuljuk. Konkrét, helyzethez kapcsolódó megnyilvánulásait, eseményeit viselkedésnek nevezzük. A viselkedés szintjén jelenik meg a stílus.
Asszertív, önérvényesítő viselkedés és kommunikáció: Minden ember vágya, hogy harmóniában éljen önmagával és másokkal. Mindannyian szeretjük, ha odafigyelnek ránk, ha vonzónak tartanak minket, ha a munkahelyünkön korrekt munkatársnak tartanak, a személyes életünkben becsületes embernek neveznek, ha az a közvélekedés, hogy van valami személyes varázsunk. Mindannyian arra törekszünk, hogy a rólunk kialakult kép pozitív legyen, mert akkor tudjuk elfogadni önmagunkat és mások is akkor fogadnak el minket.
Az asszertív kommunikáció tanult kommunikációs forma, mely magában foglalja a verbális és a non-verbális jelentések hiteles alkalmazását. És talán itt a kulcsszó: alkalmazás. Nem elég eljönni egy tréningre, meghallgatni, megérteni és két napig gyakorolni az asszertív kommunikációt. Törekedni kell arra, hogy minél többet alkalmazzuk, így ez a résztvevők számára óriási haszonnal jár majd. Gyere, és tanuld meg! Minél szabadabban tudsz kommunikálni, annál kevésbé kell félned a főnöködtől, vagy az erőszakos, kritikus ismerőseidtől.Asszertív kommunikáció, avagy hogyan reagálunk a különböző szituációkban? »
A kommunikációban a kritika kinyilvánítása az egyik fő konfliktusforrás. Mi is pontosan a kritika? A kritika egy értékelő vélemény, ítélet, bírálat.Miért is annyira szubjektív? Mert a saját véleményünket saját, egyéni gondolkodásunk, saját értékeink alapján határozzuk meg. A saját érzelmeink szövik át, melyek különböző torzításokat okozhatnak abban, hogy egy helyzetet, vagy egy embert milyen módon ítélünk meg.
A nem tárgyilagos, piszkálódó kritizálás és gúnyolódás verbális agresszió. Fogas kérdés lehet, hogy a sértegetést „tedd zsebre” és „oldalogj el vert hadseregként” vagy válaszolj te is hasonlóan bántó stílusban. Nos, ha nem akarsz sem az „örök vesztes” lenni ilyen helyzetekben, de azt sem szeretnéd, ha a másikkal való viszonyod elmérgesedne, akkor fontold meg az alábbi lépéseket!
Hangzatos kifejezés, de nem lehet egyetlen szóval kifejezni, mit is jelent az asszertivitás. Röviden egy olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és mások érdekeinek figyelembe vételét. A szándékok és célok nyílt, egyenes kifejezése, amely során nem „nyertes-vesztes” meccseket játszunk a konfliktusokban, hanem közös megoldást keresünk. Ez a fajta magatartás és kommunikáció pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresek legyünk a munkánkban és a magánéletünkben.Érvényesítsd magad: Asszertív magatartás és viselkedés technikák »
A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror olyan konfliktus sorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódás ér kollégái, és/vagy vezetői részéről. Pszichoterrorról szoros értelemben akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább féléven keresztül és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei felé irányuló bántó magatartását. Az inzultált munkatárs folyamatosan feszült, szorong, vérnyomás és alvásproblémákkal küzd, majd sorozatos megbetegedéseken esik át, végső esetben munkaképtelenné válik, vagy felmond és munkahelyet vált. További veszélyei az egyénre nézve, hogy az idő múlásával csoportban egyre kevésbé mernek megszólalni, társaságkerülőkké, az emberekkel általában véve is bizalmatlanná válnak, kritikával szemben túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lehetnek.
Az álommunkahelyből könnyen rémálom lehet: ha valaki képtelen beilleszkedni, vagy hiába próbál megfelelni a régi kollégák elvárásainak, akkor nagyon könnyen „kicsinálhatják” a többiek. A légkör azonban akkor válhat visszavonhatatlanul pokolivá, ha az új dolgozó nem veszi fel a kesztyűt. A maradandó károsodásokért viszont beperelhetjük a céget.
Az asszertíven kommunikáló ember önmagát és a környezetében lévőket egyaránt tiszteletben tartja. Magabiztos, de nem nagyképű, nincs szüksége arra, hogy másokat hibáztasson, és nem kell másokat leszólnia ahhoz, hogy értékesnek érezze magát. Olyan megoldásokra törekszik, amely megoldások mindkét tárgyaló fél érdekeit figyelembe veszik, tud küzdeni, de tudja azt is, mikor kell kompromisszumokat kötni.
Az asszertív viselkedés az őszinte és nyílt kommunikáció alapja. Sok ember számára nagy nehézséget jelent e viselkedés – mely félúton helyezkedik el az agresszivitás és a passzivitás között – elsajátítása. Nem elég azonban azt részletezni, hogy mit is értünk pontosan asszertivitás alatt, de szükséges a nem asszertív viselkedésformák megismerése.Az agresszív viselkedés kommunikációs megjelenési formái, és a védekezés módjai: Az emberré válás folyamatában rengeteg agresszióra volt szükségünk az életben maradáshoz. Ennek az agressziónak a nagy része azonban mára feleslegessé, és egyben nehezen kezelhetővé vált. Jó volna, ha nem rúgnánk fel az erőszakmentes emberi kommunikáció szabályait, ha nem dobnánk oda a szerelmeket, barátságokat. Emberek vagyunk, vigyázzunk egymásra!A könyvespolcra ajánljuk
Konrad Lorenz: Az agresszió
„Konrad Lorenz ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világába az ötvenes években. Témája az agresszió, az állatok legfontosabb viselkedés-szabályozó mechanizmusa, melynek működése révén az állatcsoportokban kialakul a rangsor, és lehetővé válik az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb harcok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe Lorenz a legkülönbözőbb fajok: halak, madarak, emlősök vizsgálatával, sőt az utolsó oldalakon szó esik arról az emberről, mint az állatfajok egyikéről, akiben szintén működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Ezt a felismerést nehezen emésztették meg a társadalomtudományok; Lorenz ironikusan meg is jegyezte, hogy a könyvével kapcsolatos reakciók is szépen bizonyítják az emberi agresszió létét és kíméletlenségét.”
(Csányi Vilmos)
Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről
Az ismert pszichológus szerint az agresszivitás Isten adta tulajdonságunk, mint az étvágyunk vagy a vérmérsékletünk. Önmagában se nem jó, se nem rossz, attól függően, milyen motivációból, milyen céllal és milyen módon használjuk. Az életerő és az agresszió voltaképp ugyanaz: energia, véli a szerző - jól kellene használni ezt az energiakészletet. A könyv beszél az agressziót kiváltó okokról, hangsúlyozza az önismeretet, az önnevelést és öngyógyítást.
A könyv második része néhány ismert sikeremberről szól, Mike Tyson ökölvívóról, Lady Diana hercegnőről és Avilai Terézről, a szent apácáról.
Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről »
Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás - Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?
Unod már az olyan önfejlesztő könyveket, amelyek tele vannak érthetetlen szakkifejezésekkel, és a gyakorlatban tulajdonképpen használhatatlanok? A Scolar Kiadó új könyvsorozatának első kötetében csak egyetlen idegen szót kell megismerned: Asszertivitás. Ez az érdekeid érvényesítését jelenti oly módon, hogy mások igényeit is figyelembe veszed. A több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező szerzőpáros nagy sikerű könyvében közérthetően fejti ki a témát, és konkrét élethelyzeteket mutat be, melyek segítségével Te is megtanulhatsz asszertív lenni önmagad, valamint családod, barátaid, szűkebb és tágabb környezeted érdekében.
Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás »
Sue Bishop: Asszertivitás
„Miért tesszük fel a kérdést annyiszor: hogyan kommunikáljunk? Miért szeretnénk rajta változtatni? Hiszen ha csendben maradunk, nem mondjuk ki a véleményünket, az kényelmes és mentes minden felelősségtől. Miért és hogyan legyünk asszertívek, ha többnyire agresszív viselkedéssel is elérhetjük, amit akarunk? A szerző, Sue Bishop választ ad a fenti kérdésekre. Egyben arra biztat bennünket, ismerjük meg önmagunkat: erősségeinket és gyengeségeinket. Egyszerű technikákat ajánl, hétköznapi helyzeteket ír le. A könyv gyakorlatait és feladatait elvégezve, a dialógusokat gyakorolva képesek leszünk elérni céljainkat, növelni önbecsülésünket. Ha szükségét érezzük, merjünk kérni, vagy nemet mondani. Így még a nehéz emberekkel is szót érhetünk, és a nehéz helyzetekben sem sérülünk, miközben javulnak az emberi kapcsolataink, és győztes - győztes helyzeteket hozhatunk létre.”
Miatovics Márta - coach, senior tréner
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.