A csapatépítés csapdái

A csapatépítés, a csapatépítő tréning problémái

A csapatépítés célja, hogy valamilyen változás történjen. Az elvárások széles skálán mozognak, és nem is egyértelműek. A cégtulajdonos azt várja, hogy egy két-három napos tréning során a résztvevők képzettsége és motivációs szintje nőjön, lojalitásuk kiteljesedjen. A résztvevők azt várják, hogy szórakozzanak, kikapcsolódjanak, jól érezzék magukat. A főnök elvárása a kemény munka, a résztvevőké a jól megérdemelt pihenés.

A globalizáció korát éljük. Ellentmondásosak az érzelmeink. Egyszer félünk tőle, máskor üdvözöljük. Nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy őrületes versenyfutás a munkánk. Ebben a versenyben a fiataloknak sokszor nagyobbak az esélyeik, a mobilitási lehetőségeik, mint az idősebb generációé. A munkafolyamatok bonyolultak, az életvitel nehezen tervezhető, az események gyakran kiszámíthatatlanok.

A gazdasági életet szemlélve egyszerre vagyunk riadtak és reménykedők. Valóban megállíthatatlan a folyamat, melyben a szegények még szegényebbek lesznek, a gazdagok, pedig mesés vagyonokat halmoznak fel? S ki tartja el a munkanélkülieket és az öregeket?

Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy a tudás, az információ könnyen megszerezhető, s újra az ember válik a legfontosabb termelési tényezővé, mégpedig a munkaképességével.

Az emberi munkavégzés lényege hogy a munkaképességet bocsátjuk áruba. Ismeretrendszerek épülnek egymásra, s folyamatosan fejleszteni kell a tudást, a magatartást, a kommunikációs technikákat, a sikeres együttműködés lehetőségét, hogy versenyképesek maradhassunk a munkavállalók világában.

A munkahelyek többségükben felvállalják a dolgozóik képzését, továbbképzését, s szeretnék biztosítani a dolgozók lojalitását, motiváltságát, a teljesítmény növelés minden eszközét.

A sikeres csapatépító tréning az önfejlesztés, az önmegvalósítás eszköze

A javuló teljesítmény, a jó kommunikáció, a csapatjátékossá válás, az önfejlesztés egyik eszköze a tréning.

Maslow egy olyan rendszert épített ki, amelyben az emberi szükségletek egymásra épülnek. Ezek:

• fiziológiai szükségletek
• biztonsági szükségletek
• szeretet- és közösséghez tartozás igény
• tisztelet, elismerés, státus iránti igény
• önmegvalósítás, tudás és megértés iránti vágy.

Ezeknek a szükségleteknek a kielégítése motiválja az embereket. A valóságban ezeknek a szükségleteknek a kielégítése a mérések szerint így néz ki: az átlagos életet élő személy fiziológiai szükségletei 85%-ban, a biztonság igénye 70%-ban, a szeretet és közösséghez tartozás igénye 50%-ban, a tisztelet, elismerés iránti igénye 40%-ban, az önmegvalósítás igénye 10%-ban elégül ki.

Az önmegvalósítás vágya azt jelenti, hogy a személy azzá váljon, akivé az adottságainál fogva válhat. Ez akkor lehetséges, ha a munkavállaló megtalálja a helyét, s kihozza magából a legjobbat. Ehhez nagyfokú önismeretre, autonóm személyiségre, kreatív gondolkodásra van szükség. A csapatépítő tréningek mindezek fejlesztésére alkalmas módszerek.

Jó csapatot kiépíteni csak jó csapatépítő tréninggel lehet

Jó csapatot építeni manapság nem könnyű. A munkahelyen megszoktunk egy értékrendet, s mire megszoktuk, addigra kiderül: folyamatosan változóban van. Tegnap elég volt, hogy okosak voltunk, jól képzettek, volt szakértelmünk. Ma ezeken felül azt figyelik, hogy mennyire tudunk saját magunkkal és másokkal is bánni. Új szabályok alapján dől el, hogy kiből lesz sikeres dolgozó, és kit küldenek el, vagy kit léptetnek elő.

Ma már folyamatosan figyelik, hogy mennyi kezdeményezőkészség, empátia, meggyőzőképesség van egy-egy emberben, azaz fontossá vált az emberek érzelmi intelligenciája.

Az érzelmi intelligencia, a személyiségfejlesztés még nem tantárgy az iskolákban, egyenlőre kevés helyen fektetnek hangsúlyt erre. Ezért a legtöbb munkahely csapatépítő tréningek formájában igyekszik pótolni, fejleszteni dolgozóinak érzelmi intelligenciáját, személyiségét.

E tulajdonságok kialakulása azonban az önkéntesség, a saját akarat, az autonóm döntések következménye kellene, hogy legyen, nem, pedig kötelező gyakorlat. Többek között ezért is érzik olyan sokan kényszerként a csapatépítő tréningeken való részvételt. A részvétel kötelező volta növeli a résztvevők ellenállását, ami azután az eredmény csökkenését okozza.

Régebben egy-egy munkahely könnyen tolerálta a lobbanékony, forró temperamentumú tagját, vagy egyes dolgozóinak félénk, visszahúzódó, két szót sem szóló stílusát. Ma azonban, amikor a létszámleépítések következtében minden munkahely egyre kisebb létszámú lesz, az ott dolgozó emberek egyre „láthatóbbá” válnak. A megmérettetésük egyre könnyebb, a kényszerűen felvállalt felelősség egyre nagyobb.

Két új tulajdonság elengedhetetlenné vált: a csapatszervezés, csapatban dolgozás képessége, és a változásokhoz való alkalmazkodás.

Miért fontos, hogy a munkahelyen kontroll alatt tudjuk tartani az érzelmeinket?

A kontrollálatlan érzelmek a legokosabb embert is nagyon kellemetlen helyzetbe hozhatják.

Ma már mindenki tudja, hogy a tehetséges munka nem elég, az érzelmi intelligencia is elengedhetetlen a sikerhez. Kiemelkedő munkateljesítményt az hoz, ha képesek vagyunk felismerni mások érzelmeit, ha rá tudjuk venni ügyfeleinket, hogy a nekünk megfelelő módon reagáljanak, ha kellően empatikusak vagyunk, s ha fejlettek a szociális készségeink.

Az érzelmi intelligencia – szemben az IQ-val, amely az egész élet során nagyjából változatlan marad – egész életen át képes a fejlődésre. Ahogyan megtanuljuk érzéseinket, hangulatainkat kézben tartani, másokat meghallgatni, másokkal együtt érezni, úgy egyre felnőttebbé, egyre érettebbé válunk.

A férfiak és a nők ugyanannyira képesek fejleszteni az érzelmi intelligenciájukat. A nők empatikusabbak, a férfiak, pedig erősebbek az önszabályozásban, de a fejlődés mértéke mindkét nemnél ugyanaz, tekintet nélkül arra, hogy milyen alapokról indultak.

A sikeres és sikertelen csapatépítő tréning

A csapatépítő tréningek szerencsés esetben arra építenek, hogy legyen egy ember bármilyen félénk, feszengő, érzéketlen, önbizalom-hiányos vagy agresszív, kellő motivációval és megfelelő gyakorlatokkal fejlesztheti érzelmi képességeit.

A csapatépítő tréningeknek ezért érdemes arra irányulniuk, hogy a csapat tagjai odafigyeljenek az érzéseikre, hogy tudatában legyenek annak, hogy magatartásuk milyen hatással van más emberekre, hogy értsék a saját és mások verbális és metakommunikációját.

Mikor sikeres egy csapatépítő tréning?

• Ha összpontosít olyan kompetenciákra, amelyek az adott munka elvégzéséhez szükségesek.
• Ha fel tudja becsülni az egyén erősségeit és korlátait, és tudja fejleszteni az erősségeket, és gátolni a korlátokat.
• Ha a megfelelő jelzéseket adja a résztvevőknek, elkerüli a felkavaró visszajelzéseket, és a hangsúlyt azokra helyezi, amelyek motiválják a résztvevőt.
• Ha a tréner felismeri, hogy a csoportban a változási szándék mekkora, és ahhoz alkalmazkodik, illetve a szándékot fejleszti először.
• Ha világossá teszi minden résztvevő számára, hogy milyen személyes előnyökkel jár, ha motiváltan részt vesz a tréningen.
• Ha a tréning a résztvevőkre szabott, az a képzési program ugyanis, amelyik mindenkire illik, az nem illik valójában senkire sem.
• Ha a résztvevők számára világos a tréning célja.

Mikor sikertelen egy csapatépítő tréning?

• Ha irreális fejlődési célokat tűz ki.
• Ha régi szokások tehetetlensége a téma, nem pedig a tanulságok beépítése a jövőbe.
• Ha a trénerek visszajelzései homályosak, és nem a fejlődést szolgálják, vagy ha egyáltalán nincs visszajelzés.
• Ha nem építik ki a támogatás és bátorítás hálózatát.
• Ha nem ad pozitív modelleket, bátorítást.
• Ha a változások nem illeszkednek a szervezet elvárásaihoz.
• Ha a résztvevők nem kapnak megerősítés, kiértékelést.

A csapatépítő tréningek igazi feladata: közösség építése

A tréningek kiválasztásánál nagyon fontos szempont, hogy sose tévesszük szem elől, hogy a résztvevők körülöttünk élő, lelki beállítottságuktól vezérelt emberek. Eddigi életüket élték valamilyen környezetben, viselkedésükben hordozzák a neveltetésüket, a kultúrájukat. Elhozhatjuk a legújabb külföldi ötleteket, ezek élményszerűek és érdekesek lehetnek, de fokozatosság nélkül kevésbé hatékonyak, mint az itthon kipróbált, már adoptált módszerek.

A legfontosabbnak az emberszempontú szemléletet tartom. Az érzelmi intelligenciánk teszi lehetővé, hogy emberséggel éljük le az életünket ebben a felbolydult világban. Az emberségünk segít abban, hogy versenyképesek legyünk, de úgy, hogy örömünket leljük a munkában.

Belegyömöszölhetünk embereket egy-egy vállalati image-ba, de sosem lesz őszinte annak a lojalitása, akitől elvárják, hogy mindenét alárendelje a vállalati érdeknek.

A vállalati, munkahelyi közösség mesterséges közösség, az emberek nem választják egymást, nem egymásra találnak és egy cél érdekében szövetkeznek, hanem ezt a kényszerű együttlétet kell a csapatépítés eszközeivel közösséggé tenni. S ha már ez a feladat, akkor a végrehajtása legyen emberi. Hogy az emberek, a munkatársak között épüljenek hidak.

Ezért nagyon fontos, hogy a csapatépítés ne modulokat jelentsen, hanem a csapatra szabott, a csapat igényei szerint létrehozott minél egyénibb programot. Az emberek akkor hozzák ki magukból a maximumot, ha sokat foglalkozunk velük, ha érzik, hogy fontosak. Ha érzik a törődést, ha emberségesek a körülmények, ha jó programokat szerveznek nekik, ahol lehetőségük van tudás megszerzésére, és kapcsolatok építésére.

Miért jó csapatban dolgozni?

Mindannyian tagjai vagyunk különféle csoportoknak. A családtagjaink csoportjának, amelybe beleszületünk, a baráti közösségünknek, az iskolai osztálynak, a munkahelyi kollektívának.

Hogyan lesz a csoportból csapat? Mivel több egy munkahelyi csoportnál a munkahelyi csapat?

A csapat tagjai egy meghatározott cél érdekében dolgoznak együtt, nem csak úgy együtt vannak. A csapatban dolgozás lehetőséget ad az egyes emberek fejlődésére, a társas kapcsolataik hatékony működtetésére. A csapatban mindenki azt a munkát végezheti, amely a személyiségének, tudásának legjavát hasznosítja.

A csapat összehangolja az egyes emberek erejét, így értékes munkahelyi tőke keletkezik.

Mindannyian tudjuk, hogy a munkavégzés feszültségekkel, időnként konfliktusokkal jár.

Az tehát nem kérdés, hogy létezik a munkahelyi stressz, s hogy mindannyian ki vagyunk téve neki.

A kérdés az, hogyan győzzük le a feszültségeket. Tudjuk-e, hogyan bánjunk a nem megfelelő munkahelyi körülményekkel, a rossz munkaszervezéssel, a követelőző főnökkel, a pletykákkal, a saját bizonytalanságunkkal?

A munkahelyi követelmények várhatóan növekedni fognak. Mégsem a követelmények azok, amelyek megmérgezik a hangulatunkat, hanem az apró munkahelyi konfliktusok.

Ezek az apró konfliktusok a munkáról a személyes ügyekre terelik a figyelmet, ezzel rontva a munka hatékonyságát.

Bizonyított tény, hogy a csapatmunka sokat lendíthet egy vállalt vagy vállalkozás eredményességén. A munkatársak szaktudása és felkészültsége az alap, de a hatékonyság megsokszorozódik, ha a munkavégzés egymást segítve, kreatív hangulatban történik. A jó csapatmunka elérésének a módszere a csapatépítő tréning, amely mérhetően emeli a munka hatékonyságát.

Töltsd ki az alábbi Kapcsolatfelvételi lapot, és munkatársunk néhány napon belül megoldási javaslattal fog keresni!

Fontos, hogy tudd: a kapcsolatfelvétel kötelezettség nélküli.

Kedvedre válogathatsz a professzionális alternatívák közül. Igényeidhez igazítjuk a tréningjeinket.

Csapatépítés, csapatépítő tréningek: További információ a csapatépítő tréning kínálatunkról »

Csapatépítés, csapatépítő tréning

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.