Gyakran Ismételt Kérdések   E-mail
Keresés

Testbeszéd

Tér és térhasználat a non-verbális kommunikáció eleme

Testbeszéd: tér és térhasználatA tér, mint nem verbális jelzés, fontos szerepet játszik az emberi kommunikációban. Az emberi térhasználat tudományterülete a proxemika. Ha az etimológiai értelmét nézzük akkor rájöhetünk arra, hogy az alapformája a „proximus” latin eredetű szó, amely szabad értelmezésben közelebbit, közelséget jelent. A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti testtávolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Minden embert úgynevezett levegőbuborék vesz körül, amelyet más szóval zónatávolságokra osztott területeknek is nevezhetünk.

Területek és zónák

Az etológia tudománya régóta foglalkozik az állatok területjelölő és -védelmező szokásaival. Mindennapi tapasztalataink szerint az embernek is megvan a saját területe. A jelenség tudományos felderítése csak a 20. század közepén kezdődött meg, eredményei jelentősek az emberi viselkedés kutatásában, mert ha térhasználat jelentőségét megértjük, megérthetjük mások viselkedését, sőt kiszámíthatjuk az emberek reakcióit is. Edward T. Hall amerikai antropológus a elsők között tanulmányozta az ember térbeli szükségleteit, az 1960-as években. Hall megfigyelései alapján definiálta az emberi terület fogalmát. Területnek tekintendő az olyan térség vagy hely, amelyet az egyén sajátjának tart, mintha testének meghosszabbodása lenne. Mindenkinek megvan a maga személyes területe, mint pl.: az otthon, az autó belseje, a hálószoba, és Dr. Hall óta tudjuk, hogy egy jól meghatározott légtér a teste körül.

Személyes zónák

Az állatokhoz hasonlóan, az embernek is van saját, egyéni légbuboréka, amit magával hord. A személyes zóna nagysága annak a helynek a népsűrűségétől függ, ahol felnevelkedett.A személyes zónatávolságot az illető kultúrák szabják meg, így a zsúfolt (nagy népsűrűségű) Japánban sokkal kisebbek a zónatávolságok, amelyet a japán emberekkel folytatott kommunikáció során figyelembe kell venni. A megfigyelések szerint a társadalmi helyzet is befolyásolja, milyen távolságot tart az egyén másokkal szemben.

Zóna távolságok

  • Intim zóna (0-45 cm között) – az összes zónatávolság közül, vitathatatlanul ez a legfontosabb, ezt saját tulajdonunknak tekintjük és csak azoknak a közelálló barátoknak, családtagoknak adunk belépési engedélyt, akik érzelmileg közel állnak hozzánk. Ez a zónatávolság még felosztható, mivel létezik egy szoros intim zóna is, amely legfeljebb 15 cm-ig terjed az emberi testtől és ez csakis és kizárólagosan fizikai érintkezés során érhető el;
  • Személyes zóna (45-120 cm között) – körülbelül ez az a távolság, amely elválaszt minket embertársainktól a mindennapi tevékenységek ellátásában, munkahelyünkön vagy akár egy baráti összejövetelen;
  • Társadalmi zóna (120-360 cm között) – ez az a távolság, amely elválaszt bennünket idegenektől, ismeretlenektől és mindazoktól, akiket nem ismerünk elég jól.
  • Nyilvános zóna (360 cm fölött) – ez az a távolság, amely a legmegfelelőbb, ha egy embercsoporthoz/embercsoportttal beszélünk.

Zóna távolságok gyakorlati alkalmazása

Az intim zónánkba általában 2 okból szoktak behatolni:

  1. Hozzátartozó vagy barát közeledik, esetleg szexuális kezdeményezésről van szó.
  2. Ellenséges érzület vezérli a betolakodót:

    • Személyes és társadalmi zónánkba engedünk idegeneket behatolni, de az intim zónába való behatolásuk fiziológiai változásokat idéz elő.
    • Tehát: ha valaki olyat érintünk meg barátságosan, akit épp most ismertünk meg, tettünkkel negatív érzést válthatunk ki belőle!
    • Kövessük az aranyszabályt: „Tarts 3 lépés távolságot!”
    • Minél meghittebb kapcsolatba kerülünk másokkal, annál beljebb hatolhatunk zónáikba.
    • Ha ketten megcsókolják egymást, viszonyukról az árulkodik, hogy mekkora távolságban tartják csípőjüket egymástól.
    • Kivétel a távolság-bizalmasság szabály alól, amikor az egyén pozíciója követeli meg a térbeli távolságot.
    • Zsúfolt helyeken (moziban, liftben, buszon, stb.) elkerülhetetlen a befurakodás mások intim zónáiba. Ilyen helyzetekben bizonyos íratlan szabályok lépnek életbe:

      • Senkivel sem szabad beszélgetni, még ismerőssel sem!
      • Kerüljük a szemkontaktusok kialakulását!
      • Pókerarcot kell ölteni, kerülni kell mindenféle érzelemmegnyilvánulást!
      • Tegyünk úgy, mintha belemerülnénk valamilyen olvasmányba!
      • Minél nagyobb a tömeg, annál kevésbé mozgolódjunk!
      • A liftben figyeljünk a fejek fölött az emeletszámokra!

    • A közös célért küzdő felbőszült tömeg nem úgy reagál, mint az egyén, ha megsértik a területét: kevesebb területhez jut, amitől ellenséges lesz, így egyre jobban felbőszül. Ilyenkor a rendőrség megpróbálja szétoszlatni a tömeget, hogy minden ember visszanyerhesse személyes területét, és lecsillapodhasson.
    • A zsúfoltságnak komoly társadalmi következményei lehetnek. Megfigyelések bizonyítják, hogy a csökkenő terület stresszállapotot okoz, ami a mellékvesék túlműködéséhez vezet. A mellékvesék kihatnak a növekedésre, szaporodásra, a védekezőképességre (nagy népsűrűség - magas bűnözés)

A helyválasztás szertartása

Az emberi térhasználat szabályszerűségei megnyilvánulnak a helyválasztás során is. Amikor valaki idegenek között helyet igényel, könnyen kiszámítható módon teszi: kikeresi a 2 ülőhely közé eső legtágasabb helyet, és annak közepét szemeli ki magának. A mesterkedés célja, hogy ne bántson meg másokat, akár azzal, hogy túl közel kerül, vagy túl távol marad, tehát igyekszik megőrizni az egyetértést. Egyetlen kivétel: a nyilvános illemhelyen a fülke kiválasztása. Az esetek 90%-ban a leghátsó fülkét szemelik ki, és ha az foglalt, akkor életbe lép a félutas elv.

A zónatávolságot befolyásoló kulturális tényezők

Az intim távolság számos európainál mindössze 20-30 cm, egyes kultúrákban (pl. japán) még ennél is kevesebb. Az ellenkező nemhez tartozó egyén intim zónájába való benyomulás az érdeklődés jele, ezt általában „kikezdésnek” nevezik. Ha ezt a másik fél elutasítja, hátralépéssel őrzi a zónatávolságot. A különböző kultúrák intim zónáinak távolsága nem közismert, ennek következtében egyik kultúra helytelenül értelmezheti a másikat. Globalizálódó világunkban sok esetben tapasztalhatjuk, hogy az egyes kulturák képviselői keverednek, és ez számos esetben félreértéshez vezethet.

A vidéki zónatávok különböznek a városi zónatávoktól:

  • A gyéren lakott vidéki tájakon nevelkedett emberek nagyobb teret igényelnek.
  • Ha megfigyeljük, mekkora távolságra nyújtja ki egy ember kézfogásnál a karját, azonnal megtudjuk honnan jött.
  • A nagyvárosiaknak 45 cm-es „légbuborékuk” van, ilyen távolságba nyújtják ki a karjukat kézfogásnál, ilyenkor a két kéz semleges területen találkozhat.
  • A vidékieknek ezzel szemben 100 cm-es vagy annál is nagyobb lehet a „légbuborékuk”, így ők szilárdan megvetett lábbal, a lehető legmesszebbre hajolnak előre, míg a városi előrelépve üdvözli a másikat.
  • A távoli vagy nagyon gyéren lakott vidékről valók szívesebben intenek némi távolságból egymásnak.

Magánterület

A magánterület valakinek a saját tulajdonú vagy rendszeresen használt birtoka, pl.: az otthon, az autó, a hivatal. Mindnek van világosan megjelölt határa.

Az egyes területeknek több alapterülete lehet, pl.: egy lakáson belül a különböző helyiségek. Ezeket a területeket általában gyakori használattal jelzik, vagy pedig oly módon, hogy valamilyen személyes tárgyat hagynak rajta vagy mellette (a Papa karosszéke). Ha a házigazda hellyel kínál egy idegent, és az véletlenül pont az ő székébe ül, az illetőt ez idegesíteni fogja, és védekezésre készteti, hogy a magánterületébe behatoltak. Ilyen esetben helyesen járunk el, ha leülés előtt megkérdezzük: „elyik az Ön széke?”

Az autó is, mint magánterület szerepel. Az autó sokszor túlzottan megnöveli a vezető személyes térségét, egyes esetekben a normális méret 10-szeresére is nagyítja a kívánt térközt pl.: amikor valaki elénk vág, fiziológiai változáson megyünk át, és dühbe jövünk. Egyes emberek védőburoknak tekintik autójukat, amelyben elrejtőzhetnek a külvilág elől.

A térhasználat csoport dimenziói

Nemcsak egyes személyeknek, hanem a csoportoknak is van térhasználatuk. Nagyon jól ismert példa Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, ahol két gyerekcsapat küzd meg a Grund használati jogáért.

Sok munkavállaló éli át azt a konfliktust, amikor munkahelyén új részlegek jelennek meg, és a korábban kizárólagosan használt épületeket, helyiségeket más csoportok képviselőivel kell megosztani.

A taszári IFOR bázis esetében a magyar és amerikai katonák között kialakult konfliktusokat, amelyek sok esetben visszavezethetőek voltak a korábban kizárólagosan birtokolt épületek (pl. tiszti klub) használati jogának elvesztésére a Pécsi Tudományegyetem kommunikációs Tanszéke vizsgálta. (Együttélés vagy egymás mellett élés (Kutatási jelentés))

Összefoglalás

A testbeszéd egyik speciális területe az emberi térhasználat, amely szabályainak az ismerete hasznos lehet a mindennapi életünkben. Általános szabály: olyan mértékben fogadnak be, vagy utasítanak el bennünket az emberek, amennyire tiszteletben tartjuk személyes területüket. Például a gondtalan embert, aki mindenkit átkarol vagy hátba vág, tulajdonképpen senki sem szereti!

Testbeszéd: tér és térhasználat

Testbeszéd - Gesztus szótár

Beszélgetés, udvarlás, munka vagy üzleti tárgyalás közben az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, vagy éreznek. Ha a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy közben mit mond a beszélgető partnerünk teste, akkor nem fordulhat elő, hogy félreértünk valamit.

A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis megtanulhatók.

Testbeszéd című DVD sorozatunk első része egy Gesztus szótár. Amikor idegen nyelvet kezdünk tanulni, először szükségünk van egy minimális szókincsre, hogy összefüggő mondatokat tudjunk alkotni. A testbeszédnek ezt az alap „szókincsét” tartalmazza a Gesztus szótár.

A Testbeszéd - Gesztus szótár DVD nem kerül a könyvesboltok ellátási rendszerébe. Kizárólagos forgalmazója: Mentalkomm Kft. 2440 Százhalombatta, Hóvirág u. 9.

Testbeszéd - Gesztus szótár

Testbeszéd - Gesztus szótár DVD
Testbeszéd - Gesztus szótár DVD megrendelése


Szállítási cím


Számlázási cím




Fizetés módja: átutalás. 1 DVD megrendelése esetén - Ár: 4 500 Ft , amely a DVD árát, a postaköltséget és az ÁFÁ-t tartalmazza. Megrendelésedről visszaigazolást küldünk, melyben a postára adás időpontját feltüntetjük.

Asszertivitás, asszertív magatartás tréning: További információ és jelentkezés »

Asszertív kommunikáció tréning
Jelentkezz asszertivitás tréningre!




Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot!

Csehák Hajnalka pszichológus, asszertivitás, asszertív magatartás kommunikációs tréningekCsehák Hajnalka vagyok. Mint pszichológus dolgozom különböző csoportokkal. Munkám és képzéseim során a legfontosabb tapasztalat, amit felismertem, hogy az új készségek elsajátítása, megtanulása az egyik leghatékonyabb eszköz a kezünkben, mely lehetőséget biztosít arra, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. Nem is hinnéd, hogy mennyire saját gondolataink, és viselkedésünk határozza meg lelkiállapotunkat és ezáltal a másokban rólunk kialakult képet. Hogy ismereteimet átadhassam magam is többek között csoportanalitikus, autogén tréning (relaxáció), asszertív tréning és NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) csoportokban és tanfolyamokon vettem részt, majd pszichológus lettem.

Vallom, hogy jó pap holtig tanul. Ennek jegyében invitállak tréningünkre, mert hiszem, hogy soha nem késő és csak egy kis nyitottság és elszántság kell ahhoz, hogy belevágj egy izgalmas kalandba, melyben az emberi viselkedés és kommunikáció, a hatékonyabb önérvényesítés, valamint a magabiztos fellépés témájában szerezhetsz bővebb tapasztalatokat és sajátíthatsz el készségeket.

Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.

Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek és a sikeres emberi viselkedés rejtelmei iránt. Tanulmányaim folyamán megtanultam, a munkában töltött közel egy évtized alatt pedig tovább fejlesztettem azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették, hogy eredményesen segítsek a nehézségeket okozó élethelyzetek megoldásában. Három fő területre specializálódtam a munkámban. Az önismeret-személyiségfejlesztésre, az asszertív kommunikációra, és a holisztikus szemléletű táplálkozási zavarokra.

Az ember bonyolult és törékeny lény. Önismeret nélkül más embereket sem tudunk jól megismerni, s ez sok-sok csalódást jelent az emberi kapcsolatokban. Személyiségünk fejlesztése nélkül pedig nehezen birkózunk meg az életünkben rendszeresen megjelenő akadályokkal. Az asszertív kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy az életben érvényesülni tudjunk, s az elkerülhetetlen konfliktusainkat okosan és stressz-mentesen oldjuk meg.

Adalékok: testbeszéd és a non-verbális kommunikáció

Mi is az a testbeszéd?
A non-verbális kommunikációnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a tudatalattink üzeneteinek megértését teszik lehetővé.

A kutatások szerint a kommunikáció verbális elemei a közlések 35 %-át, míg a non-verbális kommunikáció elemei a közlések 65 %-át teszik ki.

A nem szavakkal való közlés nem szándékos és nem tudatos közlésmód. A szavak az információ átadását szolgálják, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig a beszélő érzelmeit fejezik ki. Mivel minden ember érzelmi lény, és a döntéseit a legtöbbször érzelmi alapon hozza, ezért belátható, mennyire fontos, hogy felismerjük és értelmezni tudjuk a beszélgető partnerünk úgynevezett metakommunikációját (nem szóbeli közléseit).

Ha jól ismerjük a szavak nélküli kommunikálás eszközrendszerét, és tudatosan használjuk azt, akkor sokkal egyszerűbbé, egyértelműbbé válik a kapcsolatrendszerünk, hamarabb és pontosabban fogjuk érteni egymást. Kevesebb lesz a félre értés a kapcsolatainkban, és ez nagymértékben megkönnyíti az életünket.

Mi is az a testbeszéd? »


Gesztus (testbeszéd) szótár
Amikor valakivel beszélünk vagy valakit hallgatunk, nemcsak a szavait figyeljük hanem az egész embert. Ha összhang van a szavak és a testbeszéd között, akkor az illető hitelesnek tűnik, ha nincs összhang, alakoskodónak. Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, miért is érezzük meggyőzőnek a beszélőt. Számos testi jel kíséri a kommunikációt: izzadás, pupillamozgás, apró rezdülések és látványos mozdulatok. Ezeket mind érzékeljük és megpróbáljuk értelmezni.

Gesztus (testbeszéd) szótár »


Testbeszéd, gesztus, mimika
A magatartáskutatók csak mintegy 50-60 éve kutatják a testbeszéd szerepét a társas érintkezésben, holott köztudott, hogy az emberi kommunikáció nem csak beszédből áll. Gondoljunk csak a lovagkorban játszódó regényekre, filmekre, melyeknek tanúsága szerint például a szerelmi nyelvben szabályos koreográfiája volt annak, hogy mikor mit üzen a keszkenőt, a legyezőt, a virágot tartó kéz, de különös jelentőséggel bírt az arcmimika vagy akár az öltözködés is. A testbeszéd ismerete mindannyiunk számára fontos lehet, hiszen egymás közötti kapcsolatteremtésünkben meghatározó helyet foglalnak el a gesztusok.

Testbeszéd, gesztus, mimika »


Csecsemő testbeszéd
A legtöbb kismama nagy izgalommal, sőt szorongással gondol arra, hogy vajon képes lesz-e megérteni azokat a jelzéseket, amelyeket a kisbabája üzen neki.

Minden újszülött nagy utat tesz meg, amíg a sírástól eljut az értelmes beszédig. Talán nem is gondoljuk, hogy az éppen világra jött újszülöttnek azonnali igénye, hogy kommunikáljon velünk. Pedig a kutatások azt bizonyítják, hogy az újszülöttek rendelkeznek az érzékelés és az észlelés képességével, ezért azonnal tudnak kommunikálni a környezetükkel.

Csecsemő testbeszéd »


Bébi testbeszéd
A togyogó kisgyerek még nem beszél sokat, de számos módon képes tudatni, hogyan érez. Ha a szülő gondosan odafigyelve gyermekére rájön, mit jelent a kicsi testbeszéde, megindulhat a párbeszéd. Aki játszott már valaha Amerikából jöttünk játékot vagy az oly népszerű Activity-t, az tudja, milyen nehéz valamit másokkal közölni, ha nem használhat szavakat.

Bébi testbeszéd »


Gyermek testbeszéd
Végül a legfontosabb: legyünk tisztában a saját testbeszédünkkel. Hiszen a gyermekünk utánozni fogja a viselkedésünket, ezért ne lepődjünk meg azon, ha a saját, vagy a párunk grimaszát látjuk viszont a gyermekünk arcán.

Ne használjuk a testbeszédet a negatív érzéseink kifejezésére. Soha nem mondjuk a gyermekünknek: most pont olyan (buta, bamba, idióta, stb.) képet vágsz, mint az (elvált) apád, anyád.

A testbeszédet is dicséretre, a pozitív személyiségjegyek megerősítésére használjuk. Ezzel teszünk a legjobban gyermekünk önértékelésének.

Gyermek testbeszéd »


Gyermekkori testbeszéd
Az 5-12 éves gyerekek általános testi-lelki fejlődése során jelentőségét megőrzi a non-verbális kommunikáció, a testbeszéd is. Az általános tendenciák felismerésével a szülők segítséget kapnak abban, hogy időben felismerjék az újonnan jelentkező nevelési feladatokat.

Gyermekkori testbeszéd »


Testbeszéd és párkapcsolat
A legtöbb ember félelemmel - és persze némi izgalommal - viseltetik olyan helyzetekben, amikor társas kapcsolatot kell létesíteni teljesen idegenekkel. Vagyis ritkán vesznek fel nyitott testhelyzeteket a beszélgetés elején. De ha már belemerült a beszélgetésbe, akkor észre lehet venni, ahogy egyre jobban nyit a másik felé - abban az esetben, ha az illető szimpatikus. A másik fontos dolog: minél jobban nyitott vagy te magad, annál többet várhatsz el beszélgetőpartneredtől.

Testbeszéd és párkapcsolat »


Beszédes szokásaink - A szokás, mint testbeszéd
Szokásnak azt nevezzük, amikor egy cselekvést oly sokszor ismételünk, hogy az automatizálódik. Az agykéregre ható ingerek egységbe rendeződnek, ezáltal gépiesen, tudati ellenőrzés nélkül hajtjuk végre a cselekvést.

Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni.

Beszédes szokásaink »


Beszédes szokásaink 3. - A szokás, mint testbeszéd
Szokás mint testbeszédA rossz szokások idegesítők, vagy egészségtelenek, mégis ragaszkodunk hozzájuk, mert amikor szorongunk, vagy dühösek vagyunk, a pillanatnyi feszültségeinket oldják. Ezért is olyan nehéz leszokni róluk, hiszen a káros viselkedéseink bármilyen kellemetlenek is, segítenek oldani a belső szorongásainkat.

Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni.

Beszédes szokásaink 3. »


Beszédes szokásaink 3. - A szokás, mint testbeszéd
Szokás mint testbeszédÉrdemes átgondolni, hogyan szeretnénk ízesebbé, izgalmasabbá újszerűbbé tenni az ételeinket és az életünket is. Hiszen az ételünk az életünk. Belefáradtunk, beleszürkültünk a nyugodt, eseménytelen életvitelbe? Rutinszerű a szerelmi életünk? Fűszerezzük meg, forrósítsuk fel!

Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni.

Beszédes szokásaink 3. »


Állásinterjú és testbeszéd
Érdemes odafigyelni az aprócska mozdulatokra, ugyanis sokszor pótcselekvésként emeljük a kezünket az arcunkhoz, vagy tesszük keresztbe a lábunkat. Az árulkodó jelek többsége pedig általában negatív dolgokat közvetít, ritkábbak a figyelmet, vagy az érdeklődést kifejező gesztusok. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb mozdulatok jelentéseit.

Állásinterjú és testbeszéd »


Non-verbális kommunikáció 1.
A non-verbális kommunikáció közlési természetét nagyon sokáig nem ismerték fel. A kommunikáció modellje a beszéd volt, a beszédnek pedig nagyon sok jellegzetessége van. Ezeknek a jellegzetességeknek köszönhetően a non-verbális kommunikációtól eltérő. A beszédhez egyezményes jelrendszer tartozik, amelyeket meg kell tanulni. Aki nem ismeri, illetve nem sajátította el ezt a jelrendszert az sem közlésre, sem ennek a megértésére nem képes. Ehhez a beszédhez tartozik egy közlési szándék, amely összefügg az emberi akarással. Ebből következik az is, hogy a beszéd érzékelése és megértése tudatos dolog.

A non-verbális kommunikációban, tehát a verbális kommunikációval ellentétben nincs egyetemes jelrendszer. Kivétel azonban van, ezek közül a siketek jelnyelve (jelbeszéde) az ami Magyarországon is ismert, és elterjedt. A jelbeszédben a szándék szerepe hasonló, mint a szóbeli beszédben. Ezzel szemben a non-verbális kommunikációból teljesen hiányzik a tudatos szándék.

Non-verbális kommunikáció 1. »


Non-verbális kommunikáció 2.
Kezdetben az emberek a szájukkal kommunikáltak. A múltat emlékeik alapján idézték fel, a történetek szájhagyomány útján terjedtek. Írni olvasni csak a tudósoknak, papoknak, s esetleg a királyi udvarban egyes embereknek kellett tudniuk. Ezt McLuhan a kommunikáció orális korszakának nevezte el. Ezt követően alakultak ki a a kommunikáció non-verbális formái, amely formáknak napjainkban egyre nagyobb jelentősége van.

Non-verbális kommunikáció 2. »


Testbeszéd - Tér és térhasználat
A tér, mint nem verbális jelzés, fontos szerepet játszik az emberi kommunikációban. Az emberi térhasználat tudományterülete a proxemika. Ha az etimológiai értelmét nézzük akkor rájöhetünk arra, hogy az alapformája a „proximus” latin eredetű szó, amely szabad értelmezésben közelebbit, közelséget jelent. A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti testtávolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Minden embert úgynevezett levegőbuborék vesz körül, amelyet más szóval zónatávolságokra osztott területeknek is nevezhetünk.

Testbeszéd - Tér és térhasználat »


Testbeszéd - Szemhasználat
Szemhasználat: Minden emberi kommunikációs jelzés közül a szem adja a leghívebb és legpontosabb jeladásokat, mivel központi helyet foglal el a testen, és pupillái önállóan működnek.

Testbeszéd - Szemhasználat »


Rejtett dimenziók - Tér és térhasználat
Nagy szükségünk van rá, hogy felülvizsgáljuk és kibővítsük az ember egzisztenciális helyzetéről alkotott nézeteinket; halaszthatatlanul fontos, hogy megértőbben, reálisabban szemléljük - nemcsak embertársainkat, de önmagunkat is. Olyan könnyedén kell olvasnunk a néma kommunikáció jeleit, mint az írott-beszélt nyelvet. Csak így remélhetjük, hogy megértjük a többi embert, éljenek bár határainkon innen vagy túl; csak így kerülhetünk közel hozzájuk, amire mindnyájunknak egyre fokozódó szüksége van.

Rejtett dimenziók - Tér és térhasználat »


Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.