Gyakran Ismételt Kérdések   E-mail
Keresés

Non-verbális kommunikáció 2.

Non-verbális kommunikáció kialakulása és elemeinek rövid áttekintése

Non-verbális kommunikációKezdetben az emberek a szájukkal kommunikáltak. A múltat emlékeik alapján idézték fel, a történetek szájhagyomány útján terjedtek. Írni olvasni csak a tudósoknak, papoknak, s esetleg a királyi udvarban egyes embereknek kellett tudniuk. Ezt McLuhan a kommunikáció orális korszakának nevezte el. Ezt követően alakultak ki a kommunikáció non-verbális formái, amely formáknak napjainkban egyre nagyobb jelentősége van.

A Gutenberg galaxis

A 14-15. században kezdődő reformáció új korszakot indított el, a Gutenberg galaxis korszakát. A Bibliát nemzeti nyelvre kellett lefordítani, de nem volt mindegy, hogy milyen nyelvről és ki fordítja. A lefordított Szentírást hitelesíteni kellett, hiszen a fordító is tévedhetett, vagy a másolások során is lehetett hibázni. A másolók azonban nem tudták a hatalmas igényeket kielégíteni. Egy német nyomdász, Johannes Gutenberg feltalálta a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatást. A nyomtatással nagyobb példányszámot tudtak gyorsabban előállítani, így most már minden falusi plébánosnak tudnia kellett olvasni. A hívők még megvoltak nélküle. Ahogy terjedtek a nyomtatások száma, könyvtárak alakultak. A könyv azonban óriási érték volt.

Gutenberg galaxisA 19. század végére már a városi polgárok is megtanulnak írni, olvasni, de a földművesek változatlanul nem. Elterjednek a regények, versek, ponyvák. A városokban a szakmák egyre jobban differenciálódnak, az emberek egyre inkább egy dologra szakosodnak. Az írástudás terjedésével egyre több mindent regisztrálnak, ez például fontos volt az igazságszolgáltatásban is. Régen egy közösségen belül a „bölcs” bíró tudott dönteni, mert ismert mindenkit. Ha valaki meghalt nyilvánvaló volt, hogy ki örököl, mert ismerték a gyerekeit, nem mehetett oda más, hogy nem is ő, hanem én vagyok az örökös. Most viszont nő a népesség, a városok polgárainak száma, az emberek már nem ismerik annyira egymást, s főleg a bíró nem ismeri őket. Ez egy nagy különbség a régi és mostani bírók között, hiszen most már a bírók nem is akarják ismerni a résztvevőket. Ez csak egy csata, amit ha ártatlanul vesztek el, akár villamosszékbe is kerülhetek - szoktak ironikusan célozni egy másik kultúrára, az amerikaiakéra.

Fotográfia

A 19. század második felében a fotográfia megadta a kezdő lépést az orális elektronikus korszakhoz. A foto kiragadott egy részletet a világból, más művészetnél pedig azt a világot, amit meg akartunk formálni vagy festeni, előbb átszűrtük magunkon, s úgy alkottuk meg. Ez viszont a fotózással megszűnt. A fotózás kezdetben sok időt vett igénybe, de a technika gyors fejlődésével félórás exponálási időtől eljutottunk a pillanatfelvételig. A 19. század végére sorra alakultak a fotóműtermek. Minden kép egy-egy műalkotás volt, melyet gondosan készítettek el, retusáltak, s hátulján szignójukkal láttak el.

A közlekedés fejlődése új kommunikációs igényeket gerjeszt

Megkezdődik a közlekedés gyors fejlődése. A gőzhajó megjelenése mellett azonban még mindig nagy teret hódított a vitorláshajó. Kiépül a vasúthálózat. Ezt egyesek nem tartják óriási alkotásnak. Angliában a vasút előtt egy lovasnak kellett zászlóval mennie, figyelmeztetve az embereket a közelgő „veszedelemre”. Állatjaikat nem akarták vasúton szállítani, inkább változatlanul a terelőutakon, ami viszont nagy veszteségeket okozott, mire az állatok célhoz értek jelentősen veszítettek súlyukból. A vasút széleskörű lehetőségeit más országok felismerték, s kihasználták, hiába volt például jól kiépített postakocsirendszerük.

A modernebb közlekedési eszközök kitágítják a bejárható távolságokat, és így felmerül a távoli országokkal és népekkel való kommunikáció igénye. Az első felfedezők és hódítók az idegen kultúrákban sok esetben csak a non-verbális kommunikáció eszközeivel boldogultak. A gyarmatosított területeken a helyi lakosság körében kialakult az anyaország nyelvének egy redukált, egyszerűsített változata pl. pindzsin angol bázisú nyelvek. A pidzsin (angol nyelven pidgin), vagy kapcsolati nyelvek olyan nyelvek, melyek több nyelv keverékéből jönnek - legtöbbször spontán módon - létre azért, hogy a két nyelv beszélői egymással kommunikálni tudjanak. A pidzsineknek általában vázlatos nyelvtana és korlátozott szókészlete van, hiszen ezek csak kapcsolati segédnyelvként használatosak. Általában nem tanulással, hanem alkalmazkodással, improvizációval keletkeznek.

A kommunikáció általában

A kommunikációval a körülöttünk zajló történéseket egy rendszer segítségével képesek vagyunk közölni egymással. Ennek a közlési rendszernek alapelemei a jelek és a jelek használatának szabályai. A jeleket eredetük alapján megkülönböztetjük, mint természetes vagy mesterséges jelek.

Ahhoz, hogy kommunikáció létrejöhessen, szükség van adóra, vevőre, egy csatornára vagy közegre, mely az adót és a vevőt összeköti, egy információra, és egy közös kódra, mely biztosítja a megértést.

A kommunikációt a folyamat irányultsága szerint elkülöníthetjük, mint egyirányú vagy kétirányú. Egyirányú, ha a vevőnek nincs módja adóvá válnia, ilyen például az olvasás, tévénézés. Kétirányú kommunikációról beszélhetünk ha mód van rá, hogy az adó és vevő szerepet cseréljen, s így beszélgetés alakulhat ki. A kommunikációt megkülönböztetjük még, hogy közvetett vagy közvetlen. Közvetlen akkor, ha az adó és vevő egyszerre vesz részt a folyamatban és térben közel vannak egymáshoz. Minden más esetben közvetett kommunikációról beszélünk. Közvetett kommunikáció az is, ha magunknak készítünk emlékeztető feljegyzést, vagy ha az információ egy harmadik személyen keresztül jut el a címzettig.

A kommunikáció több csatorna igénybevételével történik. Eszerint elkülönítünk verbális, vokális és non-verbális kommunikációt. A teljes közlésrendszer mintegy 7%-a verbális, 38%-a vokális, 55%-a non-verbális.

Az emberi kommunikáció fajtái

Verbális kommunikáció a beszéd és az írás. Ezek az emberiség története során alakultak ki, de egymástól távol eső időkben.

A vokális kommunikáció a verbális kommunikációba van kódolva, az alatt. A beszéd mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk. A hang hatékonyan jelzi az izgalmat és a szorongást. A szorongás beszédzavarhoz is vezethet, például dadogáshoz.

A non-verbális kommunikáció a nem szavakkal való közlés, a nem szándékos és nem tudatos közlésmód. A szavak az információ átadását szolgálják, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig a beszélő érzelmeit fejezik ki. Mivel minden ember érzelmi lény, és a döntéseit a legtöbbször érzelmi alapon hozza, ezért belátható, mennyire fontos, hogy felismerjük és értelmezni tudjuk a beszélgető partnerünk úgynevezett metakommunikációját (nem szóbeli közléseit).

A non-verbális kommunikáció fajtái

Non-verbális kommunikáció leggyakoribb eleme a mimika, mely az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgásával. Az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe. Ez alapján megalkották a piktografikus eljárást, mely az arcon csak három pontot vesz figyelembe, s ezek egyszerű rajzi megjelenésével ábrázolják az érzelmeket. Ez a hét érzelem az öröm, harag, félelem, undor, meglepetés, érdeklődés, figyelem. A mimika nagy része a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten jelenik meg, többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele. A mimika tudatos visszafogása meghatározó szerepet játszik bizonyos társadalmi körökben. Ilyennel találkozhatunk például a politikusoknál.

A tekintetnek, a szemkontaktusnak a kommunikációs folyamatban szabályzó szerepe van, visszajelzést ad a megértésről, a másik személyhez való érzelmi viszonyról. A tekintet többnyire öntudatlan, de bizonyos helyzetekben igen megszabott a tartalma. A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel funkcióját is betöltheti. Ha valakihez szólni akarunk, akkor előtte a szemkontaktust teremtjük meg. Az, hogy beszélgetés közben mennyire nézzük partnerünket, az függ az illető nemétől, státusától, kapcsolatuk intimitásától, a szimpátiától. Aki szimpatikus nekünk, annak arcán hosszabb ideig áll meg tekintetünk, ha valaki számunkra ismeretlen, akkor kicsi a szemkontaktus.

Az akciós kommunikáció feltűnőbb mint a mimika, itt a mozgás az egész testre kiterjedhet.

Ilyen a gesztus, mely a fej, kéz és kar mozgása. A fej gesztusai jól értelmezhető jelek. Néhány ország kivételével, szinte az egész világon egyértelmű a fej igenlő jelzése. A kéz gesztusai sokféle jelentést hordoznak. Hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk.

Gesztus (testbeszéd) szótár
Amikor valakivel beszélünk vagy valakit hallgatunk, nemcsak a szavait figyeljük hanem az egész embert. Ha összhang van a szavak és a testbeszéd között, akkor az illető hitelesnek tűnik, ha nincs összhang, alakoskodónak. Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, miért is érezzük meggyőzőnek a beszélőt. Számos testi jel kíséri a kommunikációt: izzadás, pupillamozgás, apró rezdülések és látványos mozdulatok. Ezeket mind érzékeljük és megpróbáljuk értelmezni.

Gesztus (testbeszéd) szótár »


A poszturális kommunikáció a test beszéd közbeni mozgásával foglalkozik. Többnyire tudattalan. A testtartásból sokmindent megtudhatunk. Partnerünket érdekli-e a téma, ekkor egész testével a beszélőhöz fordul. Milyen az érzelmi állapota, ha boldog, dicséretet kapott, akkor kihúzza magát, ha szomorú, akkor összehúzza magát. Akik nagy odaadással, teljesen egymásra figyelve beszélnek, azok egy idő után felveszik egymás testhelyzetét. Ezt poszturális tükörjelenségnek nevezték el.

Testbeszéd - Gesztus szótár

Beszélgetés, udvarlás, munka vagy üzleti tárgyalás közben az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, vagy éreznek. Ha a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy közben mit mond a beszélgető partnerünk teste, akkor nem fordulhat elő, hogy félreértünk valamit.

A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis megtanulhatók.

Testbeszéd című DVD sorozatunk első része egy Gesztus szótár. Amikor idegen nyelvet kezdünk tanulni, először szükségünk van egy minimális szókincsre, hogy összefüggő mondatokat tudjunk alkotni. A testbeszédnek ezt az alap „szókincsét” tartalmazza a Gesztus szótár.

A Testbeszéd - Gesztus szótár DVD nem kerül a könyvesboltok ellátási rendszerébe. Kizárólagos forgalmazója: Mentalkomm Kft. 2440 Százhalombatta, Hóvirág u. 9.

Testbeszéd - Gesztus szótár

Testbeszéd - Gesztus szótár DVD
Testbeszéd - Gesztus szótár DVD megrendelése


Szállítási cím


Számlázási cím




Fizetés módja

1 CD megrendelése és átutalás esetén - Ár: 2350 Ft + 1050 Ft csomagolási és postaköltség (Összesen 3 400 Ft.). 1 CD megrendelése és utánvétel esetén - Ár: 2350 Ft + 1850 Ft csomagolási és postaköltség (Összesen 4 200 Ft.). 1 DVD megrendelése és utánvétel esetén - Ár: 2950 Ft + 1850 Ft csomagolási és postaköltség (Összesen 4 800 Ft.). Az ár az ÁFÁ-t tartalmazza. Megrendelésedről visszaigazolást küldünk, melyben a postára adás időpontját feltűntetjük.

Mi is az a testbeszéd?
A non-verbális kommunikációnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a tudatalattink üzeneteinek megértését teszik lehetővé.

A kutatások szerint a kommunikáció verbális elemei a közlések 35 %-át, míg a non-verbális kommunikáció elemei a közlések 65 %-át teszik ki.

A nem szavakkal való közlés nem szándékos és nem tudatos közlésmód. A szavak az információ átadását szolgálják, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig a beszélő érzelmeit fejezik ki. Mivel minden ember érzelmi lény, és a döntéseit a legtöbbször érzelmi alapon hozza, ezért belátható, mennyire fontos, hogy felismerjük és értelmezni tudjuk a beszélgető partnerünk úgynevezett metakommunikációját (nem szóbeli közléseit).

Ha jól ismerjük a szavak nélküli kommunikálás eszközrendszerét, és tudatosan használjuk azt, akkor sokkal egyszerűbbé, egyértelműbbé válik a kapcsolatrendszerünk, hamarabb és pontosabban fogjuk érteni egymást. Kevesebb lesz a félre értés a kapcsolatainkban, és ez nagymértékben megkönnyíti az életünket.

Mi is az a testbeszéd? »


Az emblémák körébe tartozik a külső megjelenés. Elsősorban a ruha, öltözködés, hajviselet, ékszerek. Többségében tudatosan választjuk őket, sokszor szándékosan, hogy befolyásoljuk vele partnerünket. Az emblémákat mindig az adott kor kultúrája határozza meg.

A tér, a térhasználat a non-verbális kommunikáció eszköze

Non-verbális kommunikáció térhasználatA tér, mint nem verbális jelzés, fontos szerepet játszik. Ez a tudományterület a proxemika. Ha az etimológiai értelmét nézzük akkor rájöhetünk arra, hogy az alapformája a „proximus” latin eredetű szó, amely szabad értelmezésben közelebbit, közelséget jelent. A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti testtávolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Minden embert úgynevezett levegőbuborék vesz körül, amelyet más szóval zónatávolságokra osztott területeknek is nevezhetünk. Ez a következőképpen vázolható fel Európa, Ausztrália és Amerika elővárosainak középosztálybeli lakóit tekintve:

  • Intim zóna (0-45 cm között) – az összes zónatávolság közül, vitathatatlanul ez a legfontosabb, ezt saját tulajdonunknak tekintjük és csak azoknak a közelálló barátoknak, családtagoknak adunk belépési engedélyt, akik érzelmileg közel állnak hozzánk. Ez a zónatávolság még felosztható, mivel létezik egy szoros intim zóna is, amely legfeljebb 15 cm-ig terjed az emberi testtől és ez csakis és kizárólagosan fizikai érintkezés során érhető el;
  • Személyes zóna (45-120 cm között) – körülbelül ez az a távolság, amely elválaszt minket embertársainktól a mindennapi tevékenységek ellátásában, munkahelyünkön vagy akár egy baráti összejövetelen;
  • Társadalmi zóna (120-360 cm között) – ez az a távolság, amely elválaszt bennünket idegenektől, ismeretlenektől és mindazoktól, akiket nem ismerünk elég jól.
  • Nyilvános zóna (360 cm fölött) – ez az a távolság, amely a legmegfelelőbb, ha egy embercsoporthoz/embercsoportttal beszélünk.
Testbeszéd - Tér és térhasználat
A tér, mint nem verbális jelzés, fontos szerepet játszik az emberi kommunikációban. Az emberi térhasználat tudományterülete a proxemika. Ha az etimológiai értelmét nézzük akkor rájöhetünk arra, hogy az alapformája a „proximus” latin eredetű szó, amely szabad értelmezésben közelebbit, közelséget jelent. A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti testtávolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Minden embert úgynevezett levegőbuborék vesz körül, amelyet más szóval zónatávolságokra osztott területeknek is nevezhetünk.

Testbeszéd - Tér és térhasználat »


Edward Hall amerikai kutató az emberek kommunikációjában a teret négy fontosabb részre különítette el, s ezeket még közeli és távoli szakaszokra osztotta.

Az intim zóna közeli szakaszában a legerősebb a fizikai kapcsolat. A szem használata erősen korlátozott, de a szaglás és a sugárzó hő érzékelése nagy. A vokális hatások alárendelt szerepet játszanak. A bizalmas távolság távoli szakaszában (15-45 cm) kezünkkel még elérhetjük partnerünket. Az arc vonásai torzulnak. Ebben a távolságban a hangnak is van már szerepe, de csak halkan, szinte suttogva beszélünk. Nyilvános érintkezés során a bizalmas távolságba való belépés erősen függ a helyzettől és az adott ország kultúrájától. Számunkra nem elfogadható, hogy egy idegen ember belépjen ebbe a zónába. Egy bizonyos tévés személyiség, a maga műsorában szándékosan ezt tette utcán leszólított riportalanyaival. Ez többféle reakciót váltott ki. Van aki reflexszerűen hátrálni kezdett, de ekkor ő ismét közelebb ment hozzá. Ezt addig folytatta, míg az üzletből a pult mögül ki nem hátrált az utcára egyik alanya. A feltett kérdésre nem válaszolt, nem is tudott vele foglalkozni. Ez a hátrálás leginkább a nőkre volt érvényes, mivel a riporter férfi volt. Talán a nők sokkal jobban érzékenyebbek erre, főleg hogyha idegen férfiról van szó, inkább csak a saját barátjukat engedik be ebbe a bizalmas távolságba. Más emberek, főleg férfiak, nem hátráltak, hanem helyben maradtak, nagy meglepődéssel, s akadozva keresték a szavakat a riporter kérdésére. Nagyon kényelmetlennek érezték ezt a helyzetet, de nevetségesen nézett volna ki, ha egy lépést hátrálnak. Érdekes lett volna ugyanezt eljátszani női riporterrel is, bizonyosan a férfi alanyok nem hátrálnának, a női alanyok pedig megoszlottak volna. De valószínű, hogy ez a riporter nem teljesen tudatosan csinálta, hanem ilyen a személyisége.

A személyes zóna közeli szakaszában (45-75 cm) a partnerek még kezükkel elérhetik egymást. Az arc vonásai már nem torzulnak. A tárgyak háromdimenziós jellege kihangsúlyozódik. A személyes távolság távoli szakaszában (75-120 cm) már nem tudjuk könnyen megérinteni partnerünket. A bőr apró részletei, ráncok, fogak jól látszódnak. A kezek mozgása jól megfigyelhető. Ilyen távolságban szoktunk beszélgetni olyan témában, amiben személyesen érdekeltek vagyunk, közel áll hozzánk.

A társadalmi zóna közeli szakaszában (120-210 cm) látjuk partnerünk fejét, vállát, felsőtestét. Együtt dolgozó emberek beszélgetnek ilyen távolságban. A társasági távolság távoli szakaszában (210-360 cm) az arc részletei már nem láthatóak, de a haj, fogak és a ruházat igen. A testszag sem érződik. A látómezőbe kényelmesen belefér a testalkat. Ilyen távolságban lévő beszélgetéseknél fontos a vizuális kapcsolat fenntartása.

A nyilvános zóna közeli szakaszában (360-750 cm) a társalgás hangereje nagyobb, a partnerek gondosabban választják meg a szavaikat. A test kezdi elveszíteni térbeliségét, a távolság növelésével egyre laposabbnak látjuk. A nyilvános távolság távoli szakaszában elvesznek a hangerő által megkülönböztetett jelentésárnyalatok és a mimika. Így a kifejezőeszközöket erősíteni kell.

Non-verbális kommunikáció - Testbeszéd

Asszertivitás, asszertív magatartás tréning: További információ és jelentkezés »

Asszertív kommunikáció tréning
Jelentkezz asszertivitás tréningre!





Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot!

Csehák Hajnalka pszichológus, asszertivitás, asszertív magatartás kommunikációs tréningekCsehák Hajnalka vagyok. Mint pszichológus dolgozom különböző csoportokkal. Munkám és képzéseim során a legfontosabb tapasztalat, amit felismertem, hogy az új készségek elsajátítása, megtanulása az egyik leghatékonyabb eszköz a kezünkben, mely lehetőséget biztosít arra, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. Nem is hinnéd, hogy mennyire saját gondolataink, és viselkedésünk határozza meg lelkiállapotunkat és ezáltal a másokban rólunk kialakult képet. Hogy ismereteimet átadhassam magam is többek között csoportanalitikus, autogén tréning (relaxáció), asszertív tréning és NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) csoportokban és tanfolyamokon vettem részt, majd pszichológus lettem.

Vallom, hogy jó pap holtig tanul. Ennek jegyében invitállak tréningünkre, mert hiszem, hogy soha nem késő és csak egy kis nyitottság és elszántság kell ahhoz, hogy belevágj egy izgalmas kalandba, melyben az emberi viselkedés és kommunikáció, a hatékonyabb önérvényesítés, valamint a magabiztos fellépés témájában szerezhetsz bővebb tapasztalatokat és sajátíthatsz el készségeket.

Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.

Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek és a sikeres emberi viselkedés rejtelmei iránt. Tanulmányaim folyamán megtanultam, a munkában töltött közel egy évtized alatt pedig tovább fejlesztettem azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették, hogy eredményesen segítsek a nehézségeket okozó élethelyzetek megoldásában. Három fő területre specializálódtam a munkámban. Az önismeret-személyiségfejlesztésre, az asszertív kommunikációra, és a holisztikus szemléletű táplálkozási zavarokra.

Az ember bonyolult és törékeny lény. Önismeret nélkül más embereket sem tudunk jól megismerni, s ez sok-sok csalódást jelent az emberi kapcsolatokban. Személyiségünk fejlesztése nélkül pedig nehezen birkózunk meg az életünkben rendszeresen megjelenő akadályokkal. Az asszertív kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy az életben érvényesülni tudjunk, s az elkerülhetetlen konfliktusainkat okosan és stressz-mentesen oldjuk meg.

Adalékok: testbeszéd és a non-verbális kommunikáció

Testbeszéd, gesztus, mimika
A magatartáskutatók csak mintegy 50-60 éve kutatják a testbeszéd szerepét a társas érintkezésben, holott köztudott, hogy az emberi kommunikáció nem csak beszédből áll. Gondoljunk csak a lovagkorban játszódó regényekre, filmekre, melyeknek tanúsága szerint például a szerelmi nyelvben szabályos koreográfiája volt annak, hogy mikor mit üzen a keszkenőt, a legyezőt, a virágot tartó kéz, de különös jelentőséggel bírt az arcmimika vagy akár az öltözködés is. A testbeszéd ismerete mindannyiunk számára fontos lehet, hiszen egymás közötti kapcsolatteremtésünkben meghatározó helyet foglalnak el a gesztusok.

Testbeszéd, gesztus, mimika »


Csecsemő testbeszéd
A legtöbb kismama nagy izgalommal, sőt szorongással gondol arra, hogy vajon képes lesz-e megérteni azokat a jelzéseket, amelyeket a kisbabája üzen neki.

Minden újszülött nagy utat tesz meg, amíg a sírástól eljut az értelmes beszédig. Talán nem is gondoljuk, hogy az éppen világra jött újszülöttnek azonnali igénye, hogy kommunikáljon velünk. Pedig a kutatások azt bizonyítják, hogy az újszülöttek rendelkeznek az érzékelés és az észlelés képességével, ezért azonnal tudnak kommunikálni a környezetükkel.

Csecsemő testbeszéd »


Bébi testbeszéd
A togyogó kisgyerek még nem beszél sokat, de számos módon képes tudatni, hogyan érez. Ha a szülő gondosan odafigyelve gyermekére rájön, mit jelent a kicsi testbeszéde, megindulhat a párbeszéd. Aki játszott már valaha Amerikából jöttünk játékot vagy az oly népszerű Activity-t, az tudja, milyen nehéz valamit másokkal közölni, ha nem használhat szavakat.

Bébi testbeszéd »


Gyermek testbeszéd
Végül a legfontosabb: legyünk tisztában a saját testbeszédünkkel. Hiszen a gyermekünk utánozni fogja a viselkedésünket, ezért ne lepődjünk meg azon, ha a saját, vagy a párunk grimaszát látjuk viszont a gyermekünk arcán.

Ne használjuk a testbeszédet a negatív érzéseink kifejezésére. Soha nem mondjuk a gyermekünknek: most pont olyan (buta, bamba, idióta, stb.) képet vágsz, mint az (elvált) apád, anyád.

A testbeszédet is dicséretre, a pozitív személyiségjegyek megerősítésére használjuk. Ezzel teszünk a legjobban gyermekünk önértékelésének.

Gyermek testbeszéd »


Gyermekkori testbeszéd
Az 5-12 éves gyerekek általános testi-lelki fejlődése során jelentőségét megőrzi a non-verbális kommunikáció, a testbeszéd is. Az általános tendenciák felismerésével a szülők segítséget kapnak abban, hogy időben felismerjék az újonnan jelentkező nevelési feladatokat.

Gyermekkori testbeszéd »


Testbeszéd és párkapcsolat
A legtöbb ember félelemmel - és persze némi izgalommal - viseltetik olyan helyzetekben, amikor társas kapcsolatot kell létesíteni teljesen idegenekkel. Vagyis ritkán vesznek fel nyitott testhelyzeteket a beszélgetés elején. De ha már belemerült a beszélgetésbe, akkor észre lehet venni, ahogy egyre jobban nyit a másik felé - abban az esetben, ha az illető szimpatikus. A másik fontos dolog: minél jobban nyitott vagy te magad, annál többet várhatsz el beszélgetőpartneredtől.

Testbeszéd és párkapcsolat »


Állásinterjú és testbeszéd
Érdemes odafigyelni az aprócska mozdulatokra, ugyanis sokszor pótcselekvésként emeljük a kezünket az arcunkhoz, vagy tesszük keresztbe a lábunkat. Az árulkodó jelek többsége pedig általában negatív dolgokat közvetít, ritkábbak a figyelmet, vagy az érdeklődést kifejező gesztusok. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb mozdulatok jelentéseit.

Állásinterjú és testbeszéd »


Non-verbális kommunikáció 1.
A non-verbális kommunikáció közlési természetét nagyon sokáig nem ismerték fel. A kommunikáció modellje a beszéd volt, a beszédnek pedig nagyon sok jellegzetessége van. Ezeknek a jellegzetességeknek köszönhetően a non-verbális kommunikációtól eltérő. A beszédhez egyezményes jelrendszer tartozik, amelyeket meg kell tanulni. Aki nem ismeri, illetve nem sajátította el ezt a jelrendszert az sem közlésre, sem ennek a megértésére nem képes. Ehhez a beszédhez tartozik egy közlési szándék, amely összefügg az emberi akarással. Ebből következik az is, hogy a beszéd érzékelése és megértése tudatos dolog.

A non-verbális kommunikációban, tehát a verbális kommunikációval ellentétben nincs egyetemes jelrendszer. Kivétel azonban van, ezek közül a siketek jelnyelve (jelbeszéde) az ami Magyarországon is ismert, és elterjedt. A jelbeszédben a szándék szerepe hasonló, mint a szóbeli beszédben. Ezzel szemben a non-verbális kommunikációból teljesen hiányzik a tudatos szándék.

Non-verbális kommunikáció 1. »


Non-verbális kommunikáció 2.
Kezdetben az emberek a szájukkal kommunikáltak. A múltat emlékeik alapján idézték fel, a történetek szájhagyomány útján terjedtek. Írni olvasni csak a tudósoknak, papoknak, s esetleg a királyi udvarban egyes embereknek kellett tudniuk. Ezt McLuhan a kommunikáció orális korszakának nevezte el. Ezt követően alakultak ki a a kommunikáció non-verbális formái, amely formáknak napjainkban egyre nagyobb jelentősége van.

Non-verbális kommunikáció 2. »


Testbeszéd - Szemhasználat
Szemhasználat: Minden emberi kommunikációs jelzés közül a szem adja a leghívebb és legpontosabb jeladásokat, mivel központi helyet foglal el a testen, és pupillái önállóan működnek.

Testbeszéd - Szemhasználat »


Rejtett dimenziók - Tér és térhasználat
Nagy szükségünk van rá, hogy felülvizsgáljuk és kibővítsük az ember egzisztenciális helyzetéről alkotott nézeteinket; halaszthatatlanul fontos, hogy megértőbben, reálisabban szemléljük - nemcsak embertársainkat, de önmagunkat is. Olyan könnyedén kell olvasnunk a néma kommunikáció jeleit, mint az írott-beszélt nyelvet. Csak így remélhetjük, hogy megértjük a többi embert, éljenek bár határainkon innen vagy túl; csak így kerülhetünk közel hozzájuk, amire mindnyájunknak egyre fokozódó szüksége van.

Rejtett dimenziók - Tér és térhasználat »


Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.