Gyakran Ismételt Kérdések   E-mail
Keresés

Beszédes szokásaink 3.

A szokás, mint testbeszéd

Szokásnak azt nevezzük, amikor egy cselekvést oly sokszor ismételünk, hogy az automatizálódik. Az agykéregre ható ingerek egységbe rendeződnek, ezáltal gépiesen, tudati ellenőrzés nélkül hajtjuk végre a cselekvést.

Szokás

A szokások, sok ismétlés által automatizálódott cselekvések, melyek valamilyen szükséglet kielégítésére alakulnak ki. A cselekvések rendszeres gyakorlásának hatására a tudatos cselekvés tudattalan készséggé alakul, ezáltal az egyén gépiesen, külön tudati ellenőrzés nélkül, képes végrehajtani a cselekvést. A szokások tehát azok az automatikussá váló cselekvések, melyekről korábban tudatos döntés született és amelyek a tudat kontrollja nélküli cselekvésekké alakultak át. A szokások rendszere meghatározza a személyiséget. A szokások segíthetik vagy gátolhatják az egyén fejlődését, attól függően, hogy azok milyen irányban befolyásolják az élet minőségét.

Szokás (Wikipédia cikk) »

Mindenkinek vannak szokásai, ezek nagyobbik része jó szokás, ami segíti, hogy jó kapcsolatokat építhessünk másokkal, hogy kellemes embernek tartsanak minket, akinek jó a társaságában lenni, akiben meg lehet bízni. Szokásrendszerünk is a testbeszédünk része, olyan dolgokat árul el rólunk, amelyeket a tudattalanunkban hordozunk.

Vannak kellemetlen, rossz szokásaink is, amelyek egy része elviselhető a környezetünk számára, más része pedig elviselhetetlen.

A rossz szokások idegesítők, vagy egészségtelenek, mégis ragaszkodunk hozzájuk, mert amikor szorongunk, vagy dühösek vagyunk, a pillanatnyi feszültségeinket oldják. Ezért is olyan nehéz leszokni róluk, hiszen a káros viselkedéseink bármilyen kellemetlenek is, segítenek oldani a belső szorongásainkat.

Étkezéssel kapcsolatos szokásaink

  • Édes ételek utáni vágyakozás

    Édes ételek utáni vágyakozásMindenki tapasztalta már, hogy egy nagy szelet krémes csokoládétortába harapva az egész élet édesebbé válik.

    A gyerekek többnyire azért kapnak édességet, mert a segítségével gyorsan elérhető a békés hangulat, a megnyugtatás. Ezért hamar megtanulják, hogy a szeretetvágyat, a megnyugtatás iránti vágyat édességgel helyettesítik.

    Az üzletekben mindenütt lehet apró csokikat vásárolni a pénztárnál. Mert mi történik, amikor az anya éppen pakol ki a kosarából? A gyermek addigra elfáradt a vásárlásban, nyűgös, kapaszkodik az anyja karjába. Adódik a gyors megoldás: egy kis kocka csoki, egy nyalóka, egy rágó a gyermek kezébe. Az anyai figyelem megváltása az édesség, hiszen a többi vásárló miatt a kosarára kell figyelnie.

    A csecsemőkorban anyánk édes teje táplál minket, miközben megéljük a melegséget és a szeretetet. Ha gyermekként nem tápláltak minket megfelelően, akkor ezt az űrt másfajta édességgel szeretnénk betömni. Folyamatosan édességre éhezünk, ez megnöveli a túlsúlyunkat, és így még kevésbé érezzük magunkat szeretetre méltónak. Fájdalmunkat még több édességgel tompítjuk, és máris benne vagyunk az ördögi körben.

    A magyar nyelv csodálatos, szemléletesen fejezi ki, hogy a szerelem „megédesíti az életünket”, akit szeretünk, azt „édesemnek” szólítjuk. Mikor figyelemre vagy kényeztetésre vágyunk, és nem kapjuk meg, akkor gyakran nyúlunk egy-egy újabb szelet csokihoz, vagy sütihez.

  • Sós ételek utáni vágyakozás

    Sós ételek utáni vágyakozásVannak, akik meg sem kóstolják az ételt, automatikusan nyúlnak a sótartó után, s mindent megsóznak. A túlzott só fogyasztás azt jelenti, hogy több energiára van szükségünk, mert az energiáinkat szellemi tevékenységeink közben égettük el. Fokozottabb só bevitelre akkor van szükségünk, amikor intellektuális, gondolkodtató feladatokat kell megoldanunk. Férfiak által irányított világban élünk, a férfiak pedig többre értékelik a gondolkodást, mint az érzelmeket. Napjainkban sokkal több sót használunk, mint a megelőző évszázadokban.

    A történelem során a sóért háborúkat is folytattak, és mindig nagyra értékelték a sót, ételt tartósítottak sóval, használták a gyógyításban is, és a római katonák gyakran sóban kapták a fizetésüket is. A vérünk is sós.

    Tehát amikor sós ételekre vágyunk, tűz típusú energiára van szükségünk.

  • Fűszeres ételek utáni vágyakozás

    Fűszeres ételek utáni vágyakozásA fűszeres ételeket tüzes ételeknek is szoktuk nevezni. A fűszeres ételeket akkor fogyasztjuk, amikor tettre készek, kezdeményező kedvűek vagyunk.

    Érdemes átgondolni, hogyan szeretnénk ízesebbé, izgalmasabbá újszerűbbé tenni az ételeinket és az életünket is. Hiszen az ételünk az életünk. Belefáradtunk, beleszürkültünk a nyugodt, eseménytelen életvitelbe? Rutinszerű a szerelmi életünk? Fűszerezzük meg, forrósítsuk fel! Ne feledjük, hogy az erősen fűszerezett, tüzes étel nehezen emészthető, ezért ez erős fűszerek sok vizet kívánnak. Csakúgy, mint a túlfűszerezett és forró élethelyzet nehezen kipihenhető, ezért a „forrófejű” ember lehűtést kíván.

  • Fűszerezetlen ételek utáni vágyakozás

    Fűszerezetlen ételek utáni vágyakozásAkik a fűszerezetlen, ízetlen ételeket kedvelik, azok félnek a változatosságtól, az újdonságoktól, és a megszokottban érzik jól magukat. Nem akarnak új ízt és színt vinni az életükbe.

    Akik izületi gyulladásban, köszvényben szenvednek, azokat só- és fűszerszegény diétára fogják, ezzel csökkentve a szervezet savasságát. Mindkét betegség a merevséggel, a perfekcionizmussal, a kontrollal függ össze. Az ilyen betegeknek nehéz azoknak az élményeknek és ételeknek a megemésztése, amely eltér a megszokottól, vagy amely ismeretlen a számukra.

    Az emésztésükhöz az íztelenségre, a fűszerek mellőzésére van szükségük, mert ez nem terheli meg őket úgy, mint a fűszer-kavalkád. A fűszerek gyulladást okoznak a testükben az izületeik fájdalmassá válnak.

    A lábadozó betegeket is fűszermentes diétán tartják, hogy időt adjanak a szervezetüknek a gyógyulásra, a „történtek megemésztésére”.

    A „sótlan” emberek félnek az élet izgalmaitól.

  • Pépes ételek utáni vágyakozás

    Pépes ételek utáni vágyakozásEgyre többen kedvelik a pépes ételeket, a különféle zöldségpüréket, burgonyapürét, krémleveseket, kásákat.

    A pépes ételeket rendszerint úgy készítik, hogy túlfőzik azokat. A hosszas gőzölés és forralás közben nagyon sok tápanyag és energia kifő belőlük.

    Kik azok, akik a sima és könnyű ételeket kapják? A gyermekek és a súlyos betegek. Ők azok, akiknek nem kell erőfeszítéseket tenniük, számukra az élet megy magától, nem kell problémákat megoldaniuk, konfrontálódni, vagy kihívásoknak megfelelni.

    Akik gyakran választják a pépes ételeket, azok kihagyva a harapás és rágás agresszív folyamatát, egyszerűen csak nyelni akarnak. A harapás és a rágás az agresszióhoz tartozik, és ezek az emberek nem képesek szembe nézni a saját vagy mások agressziójával. Sima, könnyű életre vágynak, ahol nem kell konfrontálódni, és gyakran inkább hallgatnak, keveset beszélnek, ezzel is csökkentik a konfliktusok lehetőségét.

Beszédes szokásaink A szokás, mint testbeszéd

Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni.

Villámtréning a rossz szokásod leküzdésére
Jelentkezz Szokj le róla! tréningre!




Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot!

Adalékok: testbeszéd és a non-verbális kommunikáció

Mi is az a testbeszéd?
A non-verbális kommunikációnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a tudatalattink üzeneteinek megértését teszik lehetővé.

A kutatások szerint a kommunikáció verbális elemei a közlések 35 %-át, míg a non-verbális kommunikáció elemei a közlések 65 %-át teszik ki.

A nem szavakkal való közlés nem szándékos és nem tudatos közlésmód. A szavak az információ átadását szolgálják, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig a beszélő érzelmeit fejezik ki. Mivel minden ember érzelmi lény, és a döntéseit a legtöbbször érzelmi alapon hozza, ezért belátható, mennyire fontos, hogy felismerjük és értelmezni tudjuk a beszélgető partnerünk úgynevezett metakommunikációját (nem szóbeli közléseit).

Ha jól ismerjük a szavak nélküli kommunikálás eszközrendszerét, és tudatosan használjuk azt, akkor sokkal egyszerűbbé, egyértelműbbé válik a kapcsolatrendszerünk, hamarabb és pontosabban fogjuk érteni egymást. Kevesebb lesz a félre értés a kapcsolatainkban, és ez nagymértékben megkönnyíti az életünket.

Mi is az a testbeszéd? »


Gesztus (testbeszéd) szótár
Amikor valakivel beszélünk vagy valakit hallgatunk, nemcsak a szavait figyeljük hanem az egész embert. Ha összhang van a szavak és a testbeszéd között, akkor az illető hitelesnek tűnik, ha nincs összhang, alakoskodónak. Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, miért is érezzük meggyőzőnek a beszélőt. Számos testi jel kíséri a kommunikációt: izzadás, pupillamozgás, apró rezdülések és látványos mozdulatok. Ezeket mind érzékeljük és megpróbáljuk értelmezni.

Gesztus (testbeszéd) szótár »


Testbeszéd, gesztus, mimika
A magatartáskutatók csak mintegy 50-60 éve kutatják a testbeszéd szerepét a társas érintkezésben, holott köztudott, hogy az emberi kommunikáció nem csak beszédből áll. Gondoljunk csak a lovagkorban játszódó regényekre, filmekre, melyeknek tanúsága szerint például a szerelmi nyelvben szabályos koreográfiája volt annak, hogy mikor mit üzen a keszkenőt, a legyezőt, a virágot tartó kéz, de különös jelentőséggel bírt az arcmimika vagy akár az öltözködés is. A testbeszéd ismerete mindannyiunk számára fontos lehet, hiszen egymás közötti kapcsolatteremtésünkben meghatározó helyet foglalnak el a gesztusok.

Testbeszéd, gesztus, mimika »


Csecsemő testbeszéd
A legtöbb kismama nagy izgalommal, sőt szorongással gondol arra, hogy vajon képes lesz-e megérteni azokat a jelzéseket, amelyeket a kisbabája üzen neki.

Minden újszülött nagy utat tesz meg, amíg a sírástól eljut az értelmes beszédig. Talán nem is gondoljuk, hogy az éppen világra jött újszülöttnek azonnali igénye, hogy kommunikáljon velünk. Pedig a kutatások azt bizonyítják, hogy az újszülöttek rendelkeznek az érzékelés és az észlelés képességével, ezért azonnal tudnak kommunikálni a környezetükkel.

Csecsemő testbeszéd »


Bébi testbeszéd
A togyogó kisgyerek még nem beszél sokat, de számos módon képes tudatni, hogyan érez. Ha a szülő gondosan odafigyelve gyermekére rájön, mit jelent a kicsi testbeszéde, megindulhat a párbeszéd. Aki játszott már valaha Amerikából jöttünk játékot vagy az oly népszerű Activity-t, az tudja, milyen nehéz valamit másokkal közölni, ha nem használhat szavakat.

Bébi testbeszéd »


Gyermek testbeszéd
Végül a legfontosabb: legyünk tisztában a saját testbeszédünkkel. Hiszen a gyermekünk utánozni fogja a viselkedésünket, ezért ne lepődjünk meg azon, ha a saját, vagy a párunk grimaszát látjuk viszont a gyermekünk arcán.

Ne használjuk a testbeszédet a negatív érzéseink kifejezésére. Soha nem mondjuk a gyermekünknek: most pont olyan (buta, bamba, idióta, stb.) képet vágsz, mint az (elvált) apád, anyád.

A testbeszédet is dicséretre, a pozitív személyiségjegyek megerősítésére használjuk. Ezzel teszünk a legjobban gyermekünk önértékelésének.

Gyermek testbeszéd »


Gyermekkori testbeszéd
Az 5-12 éves gyerekek általános testi-lelki fejlődése során jelentőségét megőrzi a non-verbális kommunikáció, a testbeszéd is. Az általános tendenciák felismerésével a szülők segítséget kapnak abban, hogy időben felismerjék az újonnan jelentkező nevelési feladatokat.

Gyermekkori testbeszéd »


Testbeszéd és párkapcsolat
A legtöbb ember félelemmel - és persze némi izgalommal - viseltetik olyan helyzetekben, amikor társas kapcsolatot kell létesíteni teljesen idegenekkel. Vagyis ritkán vesznek fel nyitott testhelyzeteket a beszélgetés elején. De ha már belemerült a beszélgetésbe, akkor észre lehet venni, ahogy egyre jobban nyit a másik felé - abban az esetben, ha az illető szimpatikus. A másik fontos dolog: minél jobban nyitott vagy te magad, annál többet várhatsz el beszélgetőpartneredtől.

Testbeszéd és párkapcsolat »


Beszédes szokásaink - A szokás, mint testbeszéd
Szokásnak azt nevezzük, amikor egy cselekvést oly sokszor ismételünk, hogy az automatizálódik. Az agykéregre ható ingerek egységbe rendeződnek, ezáltal gépiesen, tudati ellenőrzés nélkül hajtjuk végre a cselekvést.

Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni.

Beszédes szokásaink »


Beszédes szokásaink 3. - A szokás, mint testbeszéd
Szokás mint testbeszédA rossz szokások idegesítők, vagy egészségtelenek, mégis ragaszkodunk hozzájuk, mert amikor szorongunk, vagy dühösek vagyunk, a pillanatnyi feszültségeinket oldják. Ezért is olyan nehéz leszokni róluk, hiszen a káros viselkedéseink bármilyen kellemetlenek is, segítenek oldani a belső szorongásainkat.

Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni.

Beszédes szokásaink 3. »


Beszédes szokásaink 3. - A szokás, mint testbeszéd
Szokás mint testbeszédÉrdemes átgondolni, hogyan szeretnénk ízesebbé, izgalmasabbá újszerűbbé tenni az ételeinket és az életünket is. Hiszen az ételünk az életünk. Belefáradtunk, beleszürkültünk a nyugodt, eseménytelen életvitelbe? Rutinszerű a szerelmi életünk? Fűszerezzük meg, forrósítsuk fel!

Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni.

Beszédes szokásaink 3. »


Állásinterjú és testbeszéd
Érdemes odafigyelni az aprócska mozdulatokra, ugyanis sokszor pótcselekvésként emeljük a kezünket az arcunkhoz, vagy tesszük keresztbe a lábunkat. Az árulkodó jelek többsége pedig általában negatív dolgokat közvetít, ritkábbak a figyelmet, vagy az érdeklődést kifejező gesztusok. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb mozdulatok jelentéseit.

Állásinterjú és testbeszéd »


Non-verbális kommunikáció 1.
A non-verbális kommunikáció közlési természetét nagyon sokáig nem ismerték fel. A kommunikáció modellje a beszéd volt, a beszédnek pedig nagyon sok jellegzetessége van. Ezeknek a jellegzetességeknek köszönhetően a non-verbális kommunikációtól eltérő. A beszédhez egyezményes jelrendszer tartozik, amelyeket meg kell tanulni. Aki nem ismeri, illetve nem sajátította el ezt a jelrendszert az sem közlésre, sem ennek a megértésére nem képes. Ehhez a beszédhez tartozik egy közlési szándék, amely összefügg az emberi akarással. Ebből következik az is, hogy a beszéd érzékelése és megértése tudatos dolog.

A non-verbális kommunikációban, tehát a verbális kommunikációval ellentétben nincs egyetemes jelrendszer. Kivétel azonban van, ezek közül a siketek jelnyelve (jelbeszéde) az ami Magyarországon is ismert, és elterjedt. A jelbeszédben a szándék szerepe hasonló, mint a szóbeli beszédben. Ezzel szemben a non-verbális kommunikációból teljesen hiányzik a tudatos szándék.

Non-verbális kommunikáció 1. »


Non-verbális kommunikáció 2.
Kezdetben az emberek a szájukkal kommunikáltak. A múltat emlékeik alapján idézték fel, a történetek szájhagyomány útján terjedtek. Írni olvasni csak a tudósoknak, papoknak, s esetleg a királyi udvarban egyes embereknek kellett tudniuk. Ezt McLuhan a kommunikáció orális korszakának nevezte el. Ezt követően alakultak ki a a kommunikáció non-verbális formái, amely formáknak napjainkban egyre nagyobb jelentősége van.

Non-verbális kommunikáció 2. »


Testbeszéd - Tér és térhasználat
A tér, mint nem verbális jelzés, fontos szerepet játszik az emberi kommunikációban. Az emberi térhasználat tudományterülete a proxemika. Ha az etimológiai értelmét nézzük akkor rájöhetünk arra, hogy az alapformája a „proximus” latin eredetű szó, amely szabad értelmezésben közelebbit, közelséget jelent. A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti testtávolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Minden embert úgynevezett levegőbuborék vesz körül, amelyet más szóval zónatávolságokra osztott területeknek is nevezhetünk.

Testbeszéd - Tér és térhasználat »


Testbeszéd - Szemhasználat
Szemhasználat: Minden emberi kommunikációs jelzés közül a szem adja a leghívebb és legpontosabb jeladásokat, mivel központi helyet foglal el a testen, és pupillái önállóan működnek.

Testbeszéd - Szemhasználat »


Rejtett dimenziók - Tér és térhasználat
Nagy szükségünk van rá, hogy felülvizsgáljuk és kibővítsük az ember egzisztenciális helyzetéről alkotott nézeteinket; halaszthatatlanul fontos, hogy megértőbben, reálisabban szemléljük - nemcsak embertársainkat, de önmagunkat is. Olyan könnyedén kell olvasnunk a néma kommunikáció jeleit, mint az írott-beszélt nyelvet. Csak így remélhetjük, hogy megértjük a többi embert, éljenek bár határainkon innen vagy túl; csak így kerülhetünk közel hozzájuk, amire mindnyájunknak egyre fokozódó szüksége van.

Rejtett dimenziók - Tér és térhasználat »


Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.