Gyakran Ismételt Kérdések   E-mail
Keresés

Rejtett dimenziók

Edward T. Hall: Rejtett dimenziók (részlet)

Rejtett dimenziókE kötet fő témája a társadalmi és a személyes tér problémája, valamint ennek érzékelése. A tér emberi felhasználása a kultúra egyik jellegzetes megnyilvánulási formája. Az erre vonatkozó megfigyelések és elméletek összességére a proxemika kifejezést alkottam.

A könyvemben szereplő fogalmak nem tőlem erednek. Franz Boas ötvenhárom évvel ezelőtt fogalmazta meg azt a nézetet, amely szerint a kultúrának, sőt magának az életnek is a kommunikáció a lényege. Magam is ezt a nézetet vallom. Az ezt követő húsz esztendő során Boas és két másik antropológus, Edward Sapir és Leonard Bloomfield - mindhárman csak indoeurópai nyelveken beszéltek - az amerikai indiánok és az eszkimók merőben eltérő struktúrájú nyelvét tanulmányozták. A két különböző nyelvrendszer alapvető különbségéből forradalmi jelentőségű következtetéseket szűrtek le a nyelv természetére vonatkozóan. Az európai nyelvészek eladdig minden nyelv mintájának az indoeurópai nyelveket tartották. Boas és követői felfedezték, hogy valójában minden nyelvcsalád öntörvényű, zárt rendszert alkot, melynek belső logikáját a nyelvésznek előbb részletekbe menően fel kell tárnia, hogy, aztán leírhassa őket. A nyelvtudomány művelőjének lelkiismeretesen el kell kerülnie azt a csapdát, hogy a tanulmányozott idegen nyelvre ráerőszakolja a saját anyanyelvében rejlő szabályszerűségeket.

Az 1930-as években Benjamin Lee Whorf, aki vegyész és mérnök volt, a nyelvészet mezején viszont amatőrnek számított, Sapirral kezdett együtt dolgozni, és Sapirnak a hopi és savni indiánok között végzett kutatásaira alapozta tanulmányait. Ezekben forradalmi gondolatokat olvashatunk a nyelv és a gondolat, valamint a nyelv és az érzékelés viszonyáról. Whorf szerint a nyelv több, mint a gondolatközlés eszköze. A nyelv valójában fontos szerepet játszik a gondolat megformálásában. Mi több, hogy egy időszerű hasonlattal éljünk, az ember oly módon érzékeli az őt körülvevő világot, ahogyan azt anyanyelve már eleve beprogramozta számára; az emberi érzékelés tehát beprogramozott számítógéphez hasonló. Akárcsak a számítógép, az emberi agy is a megadott program szerint észleli és osztályozza a külső valóságot. És mivel gyakran megesik, hogy két nyelv különbözőképpen programozza ugyanazt az eseményt, egyetlen hitvallást vagy filozófiai rendszert sem értékelhetünk a nyelvtől függetlenül.

Whorf gondolatmenetének horderejét csak a legutóbbi években ismerték fel, akkor is csak igen kevesen. Nehezen érthető gondolatok, amelyek bizony ijesztővé válnak, ha lelkiismeretesen végiggondoljuk őket. Elevenébe vágnak a „szabad akarat” tételének, hiszen arra utalnak, hogy mindnyájan anyanyelvünk foglyai vagyunk; legalábbis addig, amíg magától értetődőnek vesszük nyelvünket.

Jelen kötetem és a The Silent Language egyaránt azt a tézist kívánják igazolni, hogy a Whorf és nyelvész kollégái által kidolgozott nyelvészeti elvek az emberi viselkedés minden más területén, minden kultúrában érvényesek. Sokáig hittük, hogy a közvetlen tapasztalás minden ember közös élménye; úgy gondoltuk, hogy ezzel áthidaljuk a nyelvi és kulturális különbségeket, és a közvetlen élményre hivatkozva elérhetjük embertársainkat. Az ember és a tapasztalás viszonyára vonatkozó implicit (és nemegyszer explicit) hiedelmünket arra a feltételezésre alapoztuk, hogy ha két emberi lény ugyanazt a tényt „tapasztalja”, gyakorlatilag azonos adatok táplálódnak be központi idegrendszerükbe, és agyuk ugyanazt a képzetet regisztrálja.

A proxemikai kutatások eredményei kétségbe vonják a fenti feltételezés helyességét; különösen, ha különböző kultúrákról van szó. A XI. és XII. fejezetben látni fogjuk, hogy a különböző kultúrákhoz tartozó emberek nemcsak különböző nyelvet beszélnek, hanem - ami még sokkal döntőbb - magát a világot is más-más módon érzékelik. Az érzéki benyomásokat mindenki szelektív módon osztályozza, bizonyos dolgokat tudatosítunk, másokat kiszűrünk, és így egy bizonyos kultúrára jellemző szelektív érzékelés merőben másként ragadja meg az érzékelhető világot, mint ami más kultúrára jellemző. Az ember teremtette építészeti-városi környezet is ennek a megszűrő-szelektáló folyamatnak a kifejeződése. Az ilyen ember alakította környezetek valójában azt bizonyítják, mennyire eltérően használják az emberek érzékeiket. A tapasztalást nem tekinthetjük tehát abszolút szilárd vonatkoztatási alapnak, mert mindig ember alakította körülmények között megy végbe.

Az érzékelésnek ilyen értelemben vett szerepéről szólnak a IV-VII. fejezetek. Ezek a fejezetek megismertetik az olvasót azokkal a legfontosabb tényezőkkel, amelyek szerepet játszanak abban, ahogyan az ember a maga érzékelésének a világát felépíti. Az érzékelésnek ilyen szempontból való tárgyalása a hangképző mechanizmus tanulmányozásához hasonlítható, amely a beszéd folyamatainak megértéséhez nélkülözhetetlen.

Ha vizsgáljuk, hogyan használják a különböző népek érzékszerveiket az élő és élettelen környezettel való kapcsolatteremtésük során, konkrét adatokat nyerhetünk - mondjuk - az arabok és amerikaiak közötti különbségekről. Már itt, az ember és környezete közötti kölcsönhatás elemi formáinál is többféle variációt figyelhetünk meg abban, hogy mit fogadnak be, és mit szűrnek ki az érzékszervi benyomásokból az egyes emberek.

Az utóbbi öt évben végzett kutatásaim például azt mutatják, hogy az amerikaiak és az arabok más-más érzékleti világban élnek. Így többek közt mindennapi életükben más- más távolságot tartanak beszélgetőpartnereikkel való érintkezésben, s más-más érzékszerveiknek veszik hasznát eközben. Mint később látni fogjuk, az arabok az ember és ember közti érintkezés során sokkal inkább használják szaglásukat és tapintásukat, mint az amerikaiak. Másként értelmezik, másként kombinálják érzéki benyomásaikat. Az is nyilvánvaló, hogy az arabok másként élik át a test és az én viszonyát, mint mi. Azok az amerikai asszonyok, akik arab férfiakhoz mentek feleségül Amerikában, és férjük személyiségének csak a megtanult, amerikai oldalát ismerik, gyakran tapasztalják, hogy valahányszor szülőföldjére tér vissza férjük, ahol ismét arab jellegű kommunikációs környezet veszi körül, mintegy kicseréli személyiségét és más, arab percepciók kerítik hatalmukba. Más emberré válik a szó minden értelmében.

Bár a különböző kultúrák radikálisan különböző módokon szabályozzák a viselkedést, ezeknek mégiscsak mély biológiai és lélektani gyökereik vannak. Az emberi szervezet csodálatos, rendkívüli múlttal rendelkezik. Leginkább az a tény különbözteti meg a többi élőlénytől, amit én a szervezet hatóképessége kiterjesztésének nevezek. Ezáltal sokféle szervezeti működés javítására, illetve ezek specializálására vált képessé. A számítógép például nem más, mint egy bizonyos agyrészlet hatásszférájának a kiterjesztése oly módon, mint ahogy a távbeszélő a hang hatókörét terjeszti ki, a kerék a lábakét. A nyelv a tapasztalást terjeszti ki időben és térben, míg az írás valójában a nyelv hatásképességének a kiterjesztése. Az ember már olyannyira kidolgozta azokat a módokat, hogyan is kell a maga hatóképességét kiterjeszteni, hogy már- már elfelejtjük: emberi mivolta állati természetében gyökerezik. Weston la Barre antropológus kimutatta, hogy az ember az evolúciót saját testi síkjáról a hatásképessége kiterjesztésének a síkjára tette át, és ezzel hallatlanul felgyorsította az evolúciós folyamatot.

És ezért a modern kultúrák szerves részét képező proxemikus rendszerek megfigyelésére, leírására, elemzésére irányuló valamennyi próbálkozásnak számításba kell vennie az ezek alapjául szolgáló, korábbi létformákba visszanyúló viselkedési rendszereket. A II. és III. fejezet alapot és perspektívát kíván nyújtani ahhoz, hogy az embernek a térrel szemben tanúsított jóval összetettebb viselkedését az állatokéra vezethessük vissza. Az e könyvben szereplő adatok közlését és a velük kapcsolatos gondolatokat nagymértékben befolyásolták az etológusok újabban elért óriási eredményei. Az etológia az állatok viselkedését, valamint a szervezet és környezetének viszonyát tanulmányozza.

Annak fényében, amire az etológia tanít bennünket, hasznos lenne, ha az embert - hosszú távon - olyan szervezetnek tekintenénk, mely kidolgozta és specializálta a maga hatóképességének a kiterjesztését; mégpedig olyan mértékben, hogy azok egyre gyorsabb ütemben veszik át a természet szerepét. Más szóval, az ember új dimenziót teremtett: a kulturális dimenziót, amelynek csak egy része a proxemika. Az ember és a kulturális dimenzió kapcsolatából mind az ember, mind pedig a környezete kiveszi a részét: kölcsönösen alakítják egymást. Ma az ember abban a helyzetben van, hogy gyakorlatilag maga teremti a teljes világot, amelyben él; vagy az etológusok terminológiájával élve: maga teremti meg a saját biotópját. Maga teremtvén e világot, gyakorlatilag maga határozza meg, miféle szervezetté, élőlénnyé fejlődjék. És ez igencsak félelmetes gondolat, hiszen nagyon keveset tudunk az emberről. Az is benne foglaltatik, hogy - a szó legteljesebb értelmében - városaink egy más embertípust formálnak ki a nyomornegyedekben, az elmegyógyintézetekben, a börtönökben, a külvárosokban. Ezek a bonyolult kölcsönhatások a vártnál nehezebbé, problematikusabbá teszik a városok megújhodását és a kisebbségek beilleszkedését az uralkodó kultúrába. Hasonlóképpen bonyolult az úgynevezett fejlődő országok technikai fejlődésének kérdése is, mivel nem tudunk még mindent e népek és biotópjaik összefüggéseiről.

Mi történik, amikor különböző kultúrákhoz tartozó emberek kapcsolatba kerülnek egymással? A The Silent Language-ben kifejtcttem, hogy a kommunikáció egyidejűleg tudatunk több szintjén zajlik, a teljes tudatosságtól egészen a tudaton kívüli állapotig. E nézet ma már némi bővítésre szorul. Amikor emberek kommunikálnak, jóval többet tesznek, mint hogy csupán a társalgás labdáját dobálják egymásnak. Mind a magam, mind a mások kutatásai azt bizonyítják, hogy egész sereg érzékenyen szabályozott, kulturálisan kondicionált szervomechanizmus működik ilyenkor; ezek tartják egyensúlyban a társalgást; valahogy úgy, mint a robotpilóta a repülőgépet. Mindnyájan érzékenyek vagyunk a partnerünk viselkedésmódjában bekövetkező rezdülésnyi változásokra, amelyekkel szavainkra, tetteinkre reagál. Az emberek a legtöbb helyzetben - eleinte tudat alatt, később tudatosan - próbálják elkerülni, hogy a kommunikáció általam adumbratívnak vagy előrejelzőnek nevezett szakaszában az ingerültség alig-alig észrevehető jelei nyílt ellenségességgé fokozódjanak. Az állatvilágban általában dühödt küzdelmek robbannak ki, ha az előrejelző szakasz rövidzárlatos lesz, vagy teljesen kiküszöbölődik. Az emberi élet nemzetközi-kultúraközi szférájában is sok zavar okát találhatjuk meg az előrejelzések hibás vagy pontatlan értelmezésében. Ezekben az esetekben az emberek már képtelenek visszakozni, mire felismerik, mi is történik közöttük, érzelmileg mélyen érintettek.

A következő fejezetek sok példát szolgáltatnak a kommunikáció visszásságaira. Az ellentétek elsődleges oka: a felek nem ismerik fel, hogy érzékelésüket illetően két különböző világban mozognak. Partnerük viselkedésmódjának és a környezetnek a függvényében értékelik egymás szavait, és ennek többnyire az a következménye, hogy a barátságos gesztusokra csak találomra vagy egyáltalán nem adnak megfelelő megerősítő választ.

Napjainkban az etológusok - közöttük Konrad Lorenz - vallják, hogy az agresszió az élet szükségszerű velejárója; agresszió nélkül valószínűleg nem is létezhetne élet, legalábbis a jelenleg ismeretes formájában. Normális körülmények között az agresszió biztosítja az egyes állatok helyes térbeli eloszlását; agresszió hiányában túlszaporodnának, és környezetüket is, önmagukat is elpusztítanák. Ha túlságosan nagy lesz az egyedsűrűség, intenzívebbek lesznek az egyedek közötti kölcsönhatások, ami egyre fokozódó sztresszhatást vált ki. Amikor a lélektani-érzelmi sztressz fokozódik, amikor csökken az egyedek tűrőképessége, akkor finom, de nagy horderejű változások következnek be a szervezet kemizmusában. Egyre gyorsuló ütemben csökken a születések száma, növekszik a halálozási arány, mígnem bekövetkezik a populáció összeomlása néven ismert állapot. A meleg vérű gerincesek körében általában természetes folyamatnak tekintjük ezeket a hullámhegy-hullámvölgyszerű ciklusokat. Nagyon valószínű, hogy ez a jelenség az élet minden más formájában is érvényesül. Amint azt John Christian és V. C. Wynne- Edwards kimutatta, az állatok rendelkezésére álló élelem mennyiségének az ingadozása - a közhiedelemmel ellentétben - csak közvetett szerepet játszik e ciklusban.

Az ember a kultúra létrehozásával mintegy háziasította önmagát, és e folyamatban új világok egész sorát teremtette meg, melyek mindegyike különbözik a többitől, mindegyik más-más érzéki jelzéskészlettel rendelkezik. Ezért aztán előfordulhat, hogy az a népsűrűség, ami egy bizonyos kultúrán belül a túlnépesedés érzetét kelti, egy másik népnek fel sem tűnik. Hasonlóképpen, egy adott cselekvésre az emberek egy része növekvő feszültséggel, esetleg nyílt agresszióval reagálhat, míg mások számára ugyanez semleges hatásúnak bizonyulhat. Mindenesetre nyilvánvaló, hogy a városainkban összezsúfolódott amerikai négerek és spanyol kultúrájú népek súlyos sztresszhatás alatt állnak. Nemcsak arról van szó, hogy nem megfelelő környezetben élnek, hanem arról is, hogy a bennük felgyülemlő feszültség meghaladta tűrőképességük határait. Az Egyesült Államoknak szembe kell néznie a ténnyel, hogy két értékes, nagy alkotókészségű nemzetisége a pusztulás útjára lépett, és megeshet, hogy - a bibliai Sámson példájára - magukra döntik a mindnyájunknak otthont adó társadalmi felépítményt. Meg kell értetni az építészekkel, a várostervezőkkel és építtetőkkel, hogy ha el akarjuk kerülni a katasztrófát, az emberben olyan lényt kell látnunk, aki állandó párbeszédben áll környezetével; azzal a környezettel, amelyet tervezőink, építészeink, építtetőink jelenleg az ember proxemikai igényeinek semmibevevésével formálnak.

Azoknak, akik megtermelik a bevételeket és a kormányt támogató adókat fizetik, csak azt mondhatom, hogy bármennyibe is kerül városaink újrafelépítése, elő kell teremteni ezt az összeget, mert ettől függ Amerika további élete. Rendkívül fontos, hogy városaink átépítési terveit az emberi szükségletek felderítését szolgáló kutatás eredményeire alapozzuk, tudomásul véve azt is, hogy az amerikai városokban élő különféle embercsoportok érzékelésüket tekintve egészen más világban élnek.

A következő fejezetekkel alapvetően az a szándékom, hogy az ember természetéről és környezetéhez való viszonyáról tájékoztassam az olvasót. Mondanivalóm magva a következő:

Nagy szükségünk van rá, hogy felülvizsgáljuk és kibővítsük az ember egzisztenciális helyzetéről alkotott nézeteinket; halaszthatatlanul fontos, hogy megértőbben, reálisabban szemléljük - nemcsak embertársainkat, de önmagunkat is. Olyan könnyedén kell olvasnunk a néma kommunikáció jeleit, mint az írott-beszélt nyelvet. Csak így remélhetjük, hogy megértjük a többi embert, éljenek bár határainkon innen vagy túl; csak így kerülhetünk közel hozzájuk, amire mindnyájunknak egyre fokozódó szüksége van.

Forrás:

Edward T. Hall, The Hidden Dimension (1966), Garden City, N.Y.: Anchor Books, 1969.
Magyar kiadás: Rejtett dimenziók, ford. Falvay Mihály, 3. kiad., Budapest: Gondolat, 1987.

Edward T. Hall

Edward T. HallE. T. Hall egy teljesen új szempontra mutat rá a kultúrák vonatkozásában. Modelljének alaptétele, hogy az emberek a másoktól érkező szóbeli, írásbeli vagy egyéb jellegű üzeneteket közös tudásuk alapján értelmezik, amelynek szerves részét alkotják a kultúra beállítódásai, értékei és gondolkodásmintái. Éppen ezen közös információs bázisra támaszkodva az üzenet környezete és körülményei gyakran kiegészítik a tényleges üzenetet, és segítik értelmezni annak tartalmát. A testbeszéd elméletekből már régóta ismert példa, hogy két ugyanolyan tartalmú és hangsúlyozású mondatnak teljesen más tartalmat adhat a hozzá fűzött gesztikuláció, arckifejezés vagy mozdulat. Hall szerint az egy kultúrához tartozó egyének kommunikációjuk során éppen ezeket a közös segítőeszközöket használják mondanivalójuk egyértelmű közléséhez és értelmezéséhez. Természetesen nem csak a testbeszéd, hanem a kommunikáció környezetében, körülményeiben rejlő minden apróság hordozhat magában hasonló információkat.

Edward T. Hall a Wikipédián (angol) »

Edward T. Hall oldala az Interneten (angol) »

Edward T. Hall dimenziói

  • Erős kontextusú és az alacsony kontextusú kultúrák
  • Monokróm és polikróm kultúrák

Az erős kontextusú kultúrák jellemzői:

  • Ezek a kultúrák kommunikációjukban nagyban támaszkodnak a környezet, a szituáció és a nem verbális üzenetek értelmezéséből származó jelekre, a kultúrák tagjai születésüktől fogva folyamatosan tanulják helyesen értelmezni ezeket a rejtett kódokat. Az ilyen típusú kommunikáció, mivel nagyban a kultúra tagjainak közös tudására épül, gyors, hatékony és gazdaságos. Számos ilyen nyelvben (pl. arab, japán) nagyra értékelik az indirekt üzenetekkel történő kommunikációt, és annak értelmezési képességét.
  • Az emberi kapcsolatok hosszantartóak, és mély érzelmi kötődésre épülnek.
  • A hatalomban lévő vezetők személyesen felelősek beosztottaik cselekedeteiért, így óriási hangsúlyt kap a vezető és beosztott közötti lojalitás.
  • Az üzleti megállapodások jellemzően szóban köttetnek, ahol a hangsúly a felek szándékán és nem a konkrét megállapodáson van.
  • Az írásos verziót csak az aktuális szituációban legjobb döntésként értelmezik, amely – ahogy az a tipikus japán szerződésekben egy záróklauzulában írásosan is megfogalmazásra kerül – a környezeti feltételek változásával módosításra szorulhat.
  • Nagyon erős választóvonal húzódik egy csoport tagjai és a külsősök között. Külső személynek tekintik első helyen a családhoz, majd a klánhoz, a szervezethez nem tartozó egyedeket, és a külföldieket.
  • Ilyen társadalmakban a kulturális szabályok nagyon mélyen gyökereznek az emberek gondolkodásában, ezért nagyon nehezen és lassan változnak.

A kultúrák ezen csoportjába sorolható többek között Japán, Kína, Korea, a többi ázsiai ország és a Földközi tenger partjai mentén fekvő államok, illetve a Közel-Kelet.

A gyenge kontextusú kultúrák jellemzői:

  • Ilyen kultúrákban az üzenet környezetére és a non-verbális kommunikációra nem fektetnek akkora hangsúlyt, így a verbális üzenetek sokkal direktebbek, és jóval több információt kell tartalmazniuk, hogy pótolni tudják a környezet értelmező jeleinek hiányát.
  • Az emberi kapcsolatok összehasonlításban rövidebb ideig tartanak, és kevésbé tartják fontosnak a mély érzelmi kötődést.
  • Viszont ezeknek a kultúráknak a képviselői könnyebben kötnek kapcsolatokat, és hamarabb jutnak el egy felszínes ismeretség szintjéig kollégáikkal, partnereikkel.
  • A szervezetekben a hatalom a bürokratikus rendszeren keresztül eloszlik az egyének között, így a személyes felelősséget nagyon nehéz megállapítani.
  • Szerződéseket szinte kizárólag írásban kötnek, amelyeket véglegesnek és kötelezőnek tartanak. Az írásos szerződést kötelező erővel ruházzák fel, és minden ettől való eltérést szerződésszegésnek tekintenek. Jellemzően a nézeteltérések tisztázása során is nagyobb mértékben támaszkodnak az írásos jogi rendszerekre, amelyet jól bizonyít kiterjedt igazságszolgáltatási rendszerük.
  • A csoport tagjait és a külsősöket nem különböztetik meg annyira élesen, sőt a külföldieket a csoportba (kultúrába) való beilleszkedésre ösztönzik.
  • Ilyen társadalmakban a kulturális minták összehasonlításban könnyebben és gyorsabban hajlamosak változni.

Németországot, a skandináv államokat és az Egyesült Államokat jellemzően ebbe a csoportba soroljuk.

Hall munkájában külön kihangsúlyozza, hogy a fenti elkülönítés nem egyértelmű, és nem igaz egy társadalom minden jellemzőjére mindenkor, azonban jól mutatja azok domináns viselkedését. Az országok többsége valahol a két véglet között helyezkedik el, különböző arányban keverve az egyes jellemzőket.

A monokróm és polikróm kultúrák

Hall kutatásai során arra is rámutatott, hogy egyes kultúrák időfelfogásában és az idő kihasználásában is jelentős eltérések jelentkeznek.

A monokróm kultúrák jellemzői:

  • Határozott törekvés a környezeti hatások ellenőrzésére, kontrolálására határidőnaplók, időgazdálkodás és szabályozott bürokratikus struktúrák által.
  • A monokróm kultúrák tagjai egy időpontban egy dologgal foglalkoznak.
  • Fontos a hatékonyság, az idő eredményes kihasználása, a zavaró körülmények kiküszöbölése. A pontosság abszolút követelmény.
  • A csoport tagjai szakmai és magánéletüket szigorúan elkülönítik.
  • A monokróm társadalmak jellemző életfelfogása: „Azért élünk, hogy dolgozzunk.”

A polikróm kultúrák jellemzői:

  • Az aktuális környezeti hatásokra való reakció a fontos.
  • A polikróm kultúrák tagjai általában több tevékenységet futtatnak párhuzamosan egy időben.
  • Az időfelfogás ezen társadalmakban nem olyan szigorú, a határidők, a pontosság nem olyan fontos követelmény, mint a monokróm társadalmakban.
  • A szakmai és magánélet nem különül el olyan élesen.
  • A polikróm társadalmak jellemző életfelfogása: „Azért dolgozunk, hogy éljünk.”

Edward T. Hall - Rejtett dimenziók

Testbeszéd - Gesztus szótár

Beszélgetés, udvarlás, munka vagy üzleti tárgyalás közben az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, vagy éreznek. Ha a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy közben mit mond a beszélgető partnerünk teste, akkor nem fordulhat elő, hogy félreértünk valamit.

A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis megtanulhatók.

Testbeszéd című DVD sorozatunk első része egy Gesztus szótár. Amikor idegen nyelvet kezdünk tanulni, először szükségünk van egy minimális szókincsre, hogy összefüggő mondatokat tudjunk alkotni. A testbeszédnek ezt az alap „szókincsét” tartalmazza a Gesztus szótár.

A Testbeszéd - Gesztus szótár DVD nem kerül a könyvesboltok ellátási rendszerébe. Kizárólagos forgalmazója: Mentalkomm Kft. 2440 Százhalombatta, Hóvirág u. 9.

Testbeszéd - Gesztus szótár

Testbeszéd - Gesztus szótár DVD
Testbeszéd - Gesztus szótár DVD megrendelése


Szállítási cím


Számlázási cím




Fizetés módja: átutalás. 1 DVD megrendelése esetén - Ár: 4 500 Ft , amely a DVD árát, a postaköltséget és az ÁFÁ-t tartalmazza. Megrendelésedről visszaigazolást küldünk, melyben a postára adás időpontját feltüntetjük.

Asszertivitás, asszertív magatartás tréning: További információ és jelentkezés »

Asszertív kommunikáció tréning
Jelentkezz asszertivitás tréningre!




Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot!

Csehák Hajnalka pszichológus, asszertivitás, asszertív magatartás kommunikációs tréningekCsehák Hajnalka vagyok. Mint pszichológus dolgozom különböző csoportokkal. Munkám és képzéseim során a legfontosabb tapasztalat, amit felismertem, hogy az új készségek elsajátítása, megtanulása az egyik leghatékonyabb eszköz a kezünkben, mely lehetőséget biztosít arra, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. Nem is hinnéd, hogy mennyire saját gondolataink, és viselkedésünk határozza meg lelkiállapotunkat és ezáltal a másokban rólunk kialakult képet. Hogy ismereteimet átadhassam magam is többek között csoportanalitikus, autogén tréning (relaxáció), asszertív tréning és NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) csoportokban és tanfolyamokon vettem részt, majd pszichológus lettem.

Vallom, hogy jó pap holtig tanul. Ennek jegyében invitállak tréningünkre, mert hiszem, hogy soha nem késő és csak egy kis nyitottság és elszántság kell ahhoz, hogy belevágj egy izgalmas kalandba, melyben az emberi viselkedés és kommunikáció, a hatékonyabb önérvényesítés, valamint a magabiztos fellépés témájában szerezhetsz bővebb tapasztalatokat és sajátíthatsz el készségeket.

Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.

Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek és a sikeres emberi viselkedés rejtelmei iránt. Tanulmányaim folyamán megtanultam, a munkában töltött közel egy évtized alatt pedig tovább fejlesztettem azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették, hogy eredményesen segítsek a nehézségeket okozó élethelyzetek megoldásában. Három fő területre specializálódtam a munkámban. Az önismeret-személyiségfejlesztésre, az asszertív kommunikációra, és a holisztikus szemléletű táplálkozási zavarokra.

Az ember bonyolult és törékeny lény. Önismeret nélkül más embereket sem tudunk jól megismerni, s ez sok-sok csalódást jelent az emberi kapcsolatokban. Személyiségünk fejlesztése nélkül pedig nehezen birkózunk meg az életünkben rendszeresen megjelenő akadályokkal. Az asszertív kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy az életben érvényesülni tudjunk, s az elkerülhetetlen konfliktusainkat okosan és stressz-mentesen oldjuk meg.

Adalékok: testbeszéd és a non-verbális kommunikáció

Mi is az a testbeszéd?
A non-verbális kommunikációnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a tudatalattink üzeneteinek megértését teszik lehetővé.

A kutatások szerint a kommunikáció verbális elemei a közlések 35 %-át, míg a non-verbális kommunikáció elemei a közlések 65 %-át teszik ki.

A nem szavakkal való közlés nem szándékos és nem tudatos közlésmód. A szavak az információ átadását szolgálják, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig a beszélő érzelmeit fejezik ki. Mivel minden ember érzelmi lény, és a döntéseit a legtöbbször érzelmi alapon hozza, ezért belátható, mennyire fontos, hogy felismerjük és értelmezni tudjuk a beszélgető partnerünk úgynevezett metakommunikációját (nem szóbeli közléseit).

Ha jól ismerjük a szavak nélküli kommunikálás eszközrendszerét, és tudatosan használjuk azt, akkor sokkal egyszerűbbé, egyértelműbbé válik a kapcsolatrendszerünk, hamarabb és pontosabban fogjuk érteni egymást. Kevesebb lesz a félre értés a kapcsolatainkban, és ez nagymértékben megkönnyíti az életünket.

Mi is az a testbeszéd? »


Gesztus (testbeszéd) szótár
Amikor valakivel beszélünk vagy valakit hallgatunk, nemcsak a szavait figyeljük hanem az egész embert. Ha összhang van a szavak és a testbeszéd között, akkor az illető hitelesnek tűnik, ha nincs összhang, alakoskodónak. Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, miért is érezzük meggyőzőnek a beszélőt. Számos testi jel kíséri a kommunikációt: izzadás, pupillamozgás, apró rezdülések és látványos mozdulatok. Ezeket mind érzékeljük és megpróbáljuk értelmezni.

Gesztus (testbeszéd) szótár »


Testbeszéd, gesztus, mimika
A magatartáskutatók csak mintegy 50-60 éve kutatják a testbeszéd szerepét a társas érintkezésben, holott köztudott, hogy az emberi kommunikáció nem csak beszédből áll. Gondoljunk csak a lovagkorban játszódó regényekre, filmekre, melyeknek tanúsága szerint például a szerelmi nyelvben szabályos koreográfiája volt annak, hogy mikor mit üzen a keszkenőt, a legyezőt, a virágot tartó kéz, de különös jelentőséggel bírt az arcmimika vagy akár az öltözködés is. A testbeszéd ismerete mindannyiunk számára fontos lehet, hiszen egymás közötti kapcsolatteremtésünkben meghatározó helyet foglalnak el a gesztusok.

Testbeszéd, gesztus, mimika »


Csecsemő testbeszéd
A legtöbb kismama nagy izgalommal, sőt szorongással gondol arra, hogy vajon képes lesz-e megérteni azokat a jelzéseket, amelyeket a kisbabája üzen neki.

Minden újszülött nagy utat tesz meg, amíg a sírástól eljut az értelmes beszédig. Talán nem is gondoljuk, hogy az éppen világra jött újszülöttnek azonnali igénye, hogy kommunikáljon velünk. Pedig a kutatások azt bizonyítják, hogy az újszülöttek rendelkeznek az érzékelés és az észlelés képességével, ezért azonnal tudnak kommunikálni a környezetükkel.

Csecsemő testbeszéd »


Bébi testbeszéd
A togyogó kisgyerek még nem beszél sokat, de számos módon képes tudatni, hogyan érez. Ha a szülő gondosan odafigyelve gyermekére rájön, mit jelent a kicsi testbeszéde, megindulhat a párbeszéd. Aki játszott már valaha Amerikából jöttünk játékot vagy az oly népszerű Activity-t, az tudja, milyen nehéz valamit másokkal közölni, ha nem használhat szavakat.

Bébi testbeszéd »


Gyermek testbeszéd
Végül a legfontosabb: legyünk tisztában a saját testbeszédünkkel. Hiszen a gyermekünk utánozni fogja a viselkedésünket, ezért ne lepődjünk meg azon, ha a saját, vagy a párunk grimaszát látjuk viszont a gyermekünk arcán.

Ne használjuk a testbeszédet a negatív érzéseink kifejezésére. Soha nem mondjuk a gyermekünknek: most pont olyan (buta, bamba, idióta, stb.) képet vágsz, mint az (elvált) apád, anyád.

A testbeszédet is dicséretre, a pozitív személyiségjegyek megerősítésére használjuk. Ezzel teszünk a legjobban gyermekünk önértékelésének.

Gyermek testbeszéd »


Gyermekkori testbeszéd
Az 5-12 éves gyerekek általános testi-lelki fejlődése során jelentőségét megőrzi a non-verbális kommunikáció, a testbeszéd is. Az általános tendenciák felismerésével a szülők segítséget kapnak abban, hogy időben felismerjék az újonnan jelentkező nevelési feladatokat.

Gyermekkori testbeszéd »


Testbeszéd és párkapcsolat
A legtöbb ember félelemmel - és persze némi izgalommal - viseltetik olyan helyzetekben, amikor társas kapcsolatot kell létesíteni teljesen idegenekkel. Vagyis ritkán vesznek fel nyitott testhelyzeteket a beszélgetés elején. De ha már belemerült a beszélgetésbe, akkor észre lehet venni, ahogy egyre jobban nyit a másik felé - abban az esetben, ha az illető szimpatikus. A másik fontos dolog: minél jobban nyitott vagy te magad, annál többet várhatsz el beszélgetőpartneredtől.

Testbeszéd és párkapcsolat »


Beszédes szokásaink - A szokás, mint testbeszéd
Szokásnak azt nevezzük, amikor egy cselekvést oly sokszor ismételünk, hogy az automatizálódik. Az agykéregre ható ingerek egységbe rendeződnek, ezáltal gépiesen, tudati ellenőrzés nélkül hajtjuk végre a cselekvést.

Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni.

Beszédes szokásaink »


Beszédes szokásaink 3. - A szokás, mint testbeszéd
Szokás mint testbeszédA rossz szokások idegesítők, vagy egészségtelenek, mégis ragaszkodunk hozzájuk, mert amikor szorongunk, vagy dühösek vagyunk, a pillanatnyi feszültségeinket oldják. Ezért is olyan nehéz leszokni róluk, hiszen a káros viselkedéseink bármilyen kellemetlenek is, segítenek oldani a belső szorongásainkat.

Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni.

Beszédes szokásaink 3. »


Beszédes szokásaink 3. - A szokás, mint testbeszéd
Szokás mint testbeszédÉrdemes átgondolni, hogyan szeretnénk ízesebbé, izgalmasabbá újszerűbbé tenni az ételeinket és az életünket is. Hiszen az ételünk az életünk. Belefáradtunk, beleszürkültünk a nyugodt, eseménytelen életvitelbe? Rutinszerű a szerelmi életünk? Fűszerezzük meg, forrósítsuk fel!

Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni.

Beszédes szokásaink 3. »


Állásinterjú és testbeszéd
Érdemes odafigyelni az aprócska mozdulatokra, ugyanis sokszor pótcselekvésként emeljük a kezünket az arcunkhoz, vagy tesszük keresztbe a lábunkat. Az árulkodó jelek többsége pedig általában negatív dolgokat közvetít, ritkábbak a figyelmet, vagy az érdeklődést kifejező gesztusok. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb mozdulatok jelentéseit.

Állásinterjú és testbeszéd »


Non-verbális kommunikáció 1.
A non-verbális kommunikáció közlési természetét nagyon sokáig nem ismerték fel. A kommunikáció modellje a beszéd volt, a beszédnek pedig nagyon sok jellegzetessége van. Ezeknek a jellegzetességeknek köszönhetően a non-verbális kommunikációtól eltérő. A beszédhez egyezményes jelrendszer tartozik, amelyeket meg kell tanulni. Aki nem ismeri, illetve nem sajátította el ezt a jelrendszert az sem közlésre, sem ennek a megértésére nem képes. Ehhez a beszédhez tartozik egy közlési szándék, amely összefügg az emberi akarással. Ebből következik az is, hogy a beszéd érzékelése és megértése tudatos dolog.

A non-verbális kommunikációban, tehát a verbális kommunikációval ellentétben nincs egyetemes jelrendszer. Kivétel azonban van, ezek közül a siketek jelnyelve (jelbeszéde) az ami Magyarországon is ismert, és elterjedt. A jelbeszédben a szándék szerepe hasonló, mint a szóbeli beszédben. Ezzel szemben a non-verbális kommunikációból teljesen hiányzik a tudatos szándék.

Non-verbális kommunikáció 1. »


Non-verbális kommunikáció 2.
Kezdetben az emberek a szájukkal kommunikáltak. A múltat emlékeik alapján idézték fel, a történetek szájhagyomány útján terjedtek. Írni olvasni csak a tudósoknak, papoknak, s esetleg a királyi udvarban egyes embereknek kellett tudniuk. Ezt McLuhan a kommunikáció orális korszakának nevezte el. Ezt követően alakultak ki a a kommunikáció non-verbális formái, amely formáknak napjainkban egyre nagyobb jelentősége van.

Non-verbális kommunikáció 2. »


Testbeszéd - Tér és térhasználat
A tér, mint nem verbális jelzés, fontos szerepet játszik az emberi kommunikációban. Az emberi térhasználat tudományterülete a proxemika. Ha az etimológiai értelmét nézzük akkor rájöhetünk arra, hogy az alapformája a „proximus” latin eredetű szó, amely szabad értelmezésben közelebbit, közelséget jelent. A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti testtávolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Minden embert úgynevezett levegőbuborék vesz körül, amelyet más szóval zónatávolságokra osztott területeknek is nevezhetünk.

Testbeszéd - Tér és térhasználat »


Testbeszéd - Szemhasználat
Szemhasználat: Minden emberi kommunikációs jelzés közül a szem adja a leghívebb és legpontosabb jeladásokat, mivel központi helyet foglal el a testen, és pupillái önállóan működnek.

Testbeszéd - Szemhasználat »


Rejtett dimenziók - Tér és térhasználat
Nagy szükségünk van rá, hogy felülvizsgáljuk és kibővítsük az ember egzisztenciális helyzetéről alkotott nézeteinket; halaszthatatlanul fontos, hogy megértőbben, reálisabban szemléljük - nemcsak embertársainkat, de önmagunkat is. Olyan könnyedén kell olvasnunk a néma kommunikáció jeleit, mint az írott-beszélt nyelvet. Csak így remélhetjük, hogy megértjük a többi embert, éljenek bár határainkon innen vagy túl; csak így kerülhetünk közel hozzájuk, amire mindnyájunknak egyre fokozódó szüksége van.

Rejtett dimenziók - Tér és térhasználat »


Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.