Depresszió
A depresszió a leggyakoribb hangulatzavar
A depresszió olyan tartósan fennálló, rosszkedvű, szomorú, fáradt állapot, amelyben a világ kietlennek, a nehézségek leküzdhetetlennek tűnnek. A depresszió nagy szenvedés a betegnek, és a környezetének is. Ez a hangulatzavar nagyban befolyásolja a beteg étvágyát, alvását, munkaképességét, a személyes kapcsolatait, az életről alkotott felfogását.
A hangulataink általában igen gyorsan változnak, a napi események gyorsan felvidítanak, vagy letörnek minket, de ezek az érzések gyorsan jönnek-mennek, váltakoznak, és nem okoznak maradandó változásokat az életünk ritmusában.
A hangulatzavar mindig foglalkoztatta az embereket, mert nagyon sokakat érint. Már a Bibliában is megjelenik Mózes súlyos depressziója, de sok híres ember, uralkodók, művészek szenvedtek ebben a betegségben.
Az utóbbi évtizedekben a pszichológiai kifejezések egyre inkább ismertté válnak a köznyelv számára is. Ezért gyakran előfordul, hogy amikor a szokásosnál is rosszabb a hangulatunk, rögtön „depisnek”, azaz depressziósnak nevezzük magunkat és egymást. Pedig a legtöbb esetben múló lehangoltságról van szó, amelyet túlhajszoltság, lehangoló munkahelyi vagy gyermeknevelési események, párkapcsolati viták váltanak ki, s amelyek néhány óra vagy egy-két nap múlva feledésbe merülnek. Tehát mindannyian lehetünk időnként lehangoltak, ez még nem depresszió.
A befelé forduló hangulatainknak pozitív hozadéka is van. Amikor befelé fordulva gondolkodunk magunkról, az életünkről, a problémás helyzeteinkről, vagy a számunkra fontos dolgokról, akkor fontos döntéseink születnek. Megerősödve, letisztult gondolatokkal, új elhatározásokkal tudjuk folytatni az életünket.
Klinikai depresszió: nincs jó oldala, pozitív hozadéka
A depresszió olyan tartósan fennálló, rosszkedvű, szomorú, fáradt állapot, amelyben a világ kietlennek, a nehézségek leküzdhetetlennek tűnnek. A depresszió nagy szenvedés a betegnek, és a környezetének is.
Ez a hangulatzavar nagyban befolyásolja a beteg étvágyát, alvását, munkaképességét, a személyes kapcsolatait, az életről alkotott felfogását.
A depressziós ember ürességet érez, s az örömre való képessége elveszett. Értéktelennek tartja magát, önmagát vádolja akár olyan „bűnökért” is, amelyekről nem tehet, oktalan bűntudatot érez. Gondolkodási, összpontosítási, döntési képessége csökkent, gyakran foglalkozik a halál gondolatával.
A depressziósok egy része a tünetek ellenére képes megtartani a munkahelyét, és a korábbi módon éli az életét, bár a betegség nagymértékben csökkenti a hatékonyságukat, és örömtelenné teszi az életüket.
A depresszió tünetei
A depresszió érzelmi tünetei:
intenzív bánatérzés, elutasítottnak véli magát a beteg. Gyakran hagyja el a száját: üres vagyok, megalázott, szerencsétlen. Nem talál okot az örömre, humorérzékét elveszítette, gyakran szorong, dühöng vagy idegeskedik.
A depresszióban szenvedők gyakran beszámolnak arról, hogy nem tudnak szeretetet érezni sem a családjuk, sem a barátaik iránt. Van aki irigységet él meg azok iránt, akik tudnak önfeledten nevetni, s néha az önfeledten játszó gyermek látványa is fájdalmas irigységgel tölti el. A depressziós ember úgy érzi, hogy mindenki csak akar tőle valamit, de ha neki van szüksége segítségre, magára marad.
A depresszió motivációs tünetei:
a legtöbbször megfigyelhető, hogy elvész az érdeklődés a külvilág dolgai iránt. AAron Beck „ az akarat bénultságaként jellemezte ezt az állapotot, amelyből hiányzik a kezdeményezőkészség, a spontaneitás, a lendület. Találkozás a barátokkal, szeretkezni a partnerrel, de néha még az evés is óriási erőfeszítés. A depressziós csak arra vágyik, hogy hagyják békén, ne foglalkozzanak vele.
Viselkedéses tünetek:
egyre többet fekszik az ágyában a depressziós beteg, szinte csak ott érzi jól magát. Rengeteg kávéval igyekeznek ébren tartani magukat, miközben egyre kevésbé produktívak a munkájukban. Egyre kevesebbet takarítanak, drámaian lelassulnak, halk, monoton hangon beszélnek, összegörnyedve járnak, tekintetüket a földre szegezik.
Kognitív tünetek:
rossz véleménnyel vannak önmagukról, kellemetlennek, alacsonyabb rendűnek, gonosznak tartják magukat, Külsejükről úgy vélik, hogy csúnyák és visszataszítóak. Minden negatív eseményért önmagukat okolják, és nem hiszik el, hogy képesek jó teljesítményt nyújtani. Mindenben a rosszat látják, mindig a legrosszabbra készülnek, negatív jövőképük van. A depressziósok beszéde néha zavarodott, elfelejtenek dolgokat, és a legkisebb dolog (pl.: zaj) is kizökkenti őket a gondolatmenetükből. Munkájukkal szinte sohasem végeznek, mindig csak abbahagyják.
Szomatikus tünetek:
gyakori a fejfájás, szédülés, emésztési zavar, székrekedés. Mellkasi szorítás is gyakran jellemzi a depressziót, ezért először mindig a szervi problémákra gondolnak, s amikor a kivizsgálás nem hoz eredményt, akkor kezdenek vizsgálódni a depresszió irányába. Gyakoriak az evési- valamint az alvászavarok. Örökös fáradtságot éreznek, bár egyre kevesebbet dolgoznak, és egyre többet pihennek, mégsem érzik soha, hogy kipihenték volna magukat.
A depresszió kezelése
Amikor a depressziós állapot szóba kerül, azonnal jelentkezik a dilemma: antidepresszánssal vagy anélkül lehet, kell kigyógyulni a depresszióból.
A klinikusok kutatásai szerint a depresszió kialakulását igen gyakran erősen stresszes időszakok előzik meg. A depresszió eredete és lefolyása erős különbözőségeket mutat, s a kutatók megkülönböztetnek reaktív (exogén) és endogén depressziót.
A reaktív depressziót konkrét kiváltó események előzik meg, az endogén depresszió nyilvánvaló külső tényezők nélkül alakul ki.
Az unipoláris depressziót okozhatják genetikai tényezők is, de vannak biológiai, pszichológiai, szociális okai is.
Mint tudjuk, a neurotranszmitterek olyan vegyületek, amelyek az információkat szállítják az idegsejtek (neuronok) között. Az unipoláris depresszió mintázatában a két legfontosabb neurotranszmitter a norepinefrin és a szerotonin, s ha ezek szintje alacsony, a depresszió nagy valószínűséggel kialakul. Marie Asberg és munkatársai kutatásaik eredményeképpen megállapították, hogy a norepinefrin depresszió minőségileg más, mint a szerotonin-depresszió. Az alacsony szerotoninszintű depressziósok sokkal fásultabbak, és többet foglalkoznak öngyilkossági gondolatokkal, többször is kísérelnek meg öngyilkosságot, és sokkal kegyetlenebb módszerekkel, mint más depressziósok.
A stresszállapotok idején a mellékvese által termelt kortizol nevű hormon (stresszhormonnak is nevezik) nagy mennyiségben jut a vérbe. A depressziós embereknek általában magas a kortizol szintjük, s ez összecseng azzal a megfigyeléssel, hogy a depresszió gyakran stresszes életszakasz után alakul ki. A depresszióval kapcsolatba hozható még a melatonin hormon, amely csak sötétben termelődik, és Drakula hormonnak is nevezik.
Mivel látható, hogy a depresszió biokémiai változásokat is létrehoz a szervezetben, mindenképpen orvosra, pszichiáterre, laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van a korrekt diagnózis felállításához.
Ha a depressziós állapot friss, és nem túlságosan mély, lehetséges, hogy elegendő a gyógyuláshoz a pszichoterápia. Ennek megállapítása azonban feltétlenül az orvos dolga, s a diagnózis tudatában a gyógykezelés, a terápia megtervezése is szakembert kíván, hiszen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kezeletlen depressziónak öngyilkosság lehet a vége.
A legtöbb esetben a gyógyszeres és a terápiás segítség együtt hozza meg a kívánt eredményt. A kezdeti gyógyszerszedés után a pszichoterápia előre haladtával a gyógyszerek elhagyhatóvá válhatnak, és a hangulatzavar gyógyíthatóvá válhat.
Enyhébb esetekben, vagy megelőzésképpen a gyógyszermentes csoportok rendkívül jó hatásfokkal segítenek a depressziótól veszélyeztetett személyeknek.
A választás a Te kezedben van
Sajnos napjainkban egyre több a depresszióval diagnosztizált betegek száma, akik egyetlen lehetősége és módszere sajnos csak a gyógyszerek hosszú időn (évekig tartó) keresztül való szedése. Pedig létezik, van élet, antidepresszánsok nélkül is! Van választási lehetőségünk és léteznek alternatívák.
- Vagy változunk, tanulunk és fejlődünk személyiségünkben,
- vagy a gyógyszeres kezelést válasszuk.
Ne feledjük, a döntés joga mindig a kezünkben van! Figyeljünk oda jobban lelki egészségünkre és tegyünk meg mindent gyógyulásunk érdekében!
Csehák Hajnalka
Felhasznált irodalom:
R.J. Comer: A lélek betegségei Osiris Kiadó, Budapest, 2005
DSM-IV-TR Animula, Budapest, 2000
Bálint Péter: Orvosi élettan Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1981
A lelki egészségfejlesztés gyakorlata
| A lelki egészség |
| Modern társadalmunkban igen divatossá vált az egészséges életmód, mint téma. Testünk azonban nem lehet egészséges, ha az egyik kulcsfontosságú része: a lélek nincs megfelelő állapotban. Ha lelkünket problémák, gondok gyötrik, az egy ideig tűr, s mint mikor a mérleg egyik nyelve túlterhelődik, kibillen egyensúlyából, s kileng az egyik irányban. Adott esetben, pedig ez az irány határozottan rosszat jelent, és az csupán a súly nehézségétől, tehát a problémák jellegéből és milyenségéből adódik, hogy mekkora is lesz ez a „kilengés”, vagy nevezzük inkább lelki egyensúly felborulásának. |
| Emberi kapcsolatok |
| Ápoljuk kapcsolatunkat, kedveskedjünk a másiknak, őszinte odafordulással nyilvánítsuk ki másik ember felé iránt érzett szeretetünket. Ha nincs nagy probléma családunk életében, egy kis odafigyeléssel, beszélgetéssel, őszinte odafordulással, törődéssel jobbá tehetjük önmagunk és családtagjaink életét, érzelmi életét, lelki egyensúlyát. |
| Táplálkozási zavarok |
| Különböző kutatások kimutatták, hogy azon emberek, akik étkezési zavarokkal küzdenek, családjának legalább fele nagy hangsúlyt fektetnek az esztétikus alakra, a külső megjelenésre és a diétázásra. Rendellenes családi kommunikációval erősítik az evészavarok kialakulásának lehetőségét. |
| Leggyakoribb táplálkozási zavarok |
| A táplálkozási zavar rendkívül veszélyes, sőt, mi több: életveszélyes betegség. Folyamatában lényegében az anorexiás beteg olyannyira lefogyasztja magát, míg – ha segítséget nem kap – meghal. Ezért is nagyon fontos, hogy ha az alábbi példák valamelyikét a környezetünkben élő emberen tapasztaljuk, ne késlekedjünk a segítségadásnál. |
| Táplálék megvonás hatásai |
| Adott embercsoport szokásos aktivitása mellett napi 14000 kJ-t (~3500 kcal)fogyasztott. 24 héten keresztül (!) napi 6400 kJ-nyi (1600 kcal) táplálékot, ami eredeti szükségletük 46%-a (!), fogyasztottak. Testsúlyuk folyamatosan csökkent, és a 24. Hét végére a súlyveszteség az eredeti testsúly 30-40 %-ának felelt meg. A somatikus állapotot a csonttá-bőrré való lesoványosodás, a zsírpárnák teljes hiánya, hűvös és száraz bőr, a spontán mozgások nagyfokú kerülése, stb. jellemzi. Psychésen az érdeklődés teljes hiánya, depressio, asszociális magatartás, szellemi munkára való teljes képtelenség stb. figyelhető meg. Az alapanyagcsere kb. 30-40 %-kal csökkent, ami részben azzal függ össze, hogy a testsúlycsökkenés elsősorban éppen az energiafogyasztás szempontjából aktív izomszövet megfogyatkozásának következménye. |
| A holisztikus szemlélet története és alapjai |
| A holizmus kifejezés (a görög „holos” szóból) a teljesség figyelembevételét jelenti. A holisztikus szemléletű gyógyítás az embert egésznek tekinti, feltételezi testének, szellemének és érzelmeinek egységét. A holisztikus szemlélettel gyógyító szakember nemcsak a betegséget, a megbetegedett szervet, vagy testrészt, hanem a beteget gyógyítja, egészségét kívánja helyreállítani, fenntartani. |
| Holisztikus emberkép és betegségkép |
| A holosz görög szó és egészet, teljességet jelent. Holisztikusnak nevezzük azt a szemléletet, amely az embert a maga teljességében: testi, lelki, szellemi egységében vizsgálja és írja le. A holisztikus egyensúly egyik alapvető szintje az ember egészsége. Ennek megőrzése (prevenció), megteremtése (habilitáció), fejlesztése és menedzselése (szűrővizsgálat, gondozás), valamint visszaállítása (terápia és rehabilitáció) az általános orvostan stratégiai célkitűzései. Ha a holisztikus egyensúly kibillen, betegség keletkezik. |
| A lelki egészségfejlesztés gyakorlata |
| A Lelki Egészségfejlesztés Tanácsadás eredménye mindig két emberen fog múlni: a terapeután és a páciensen. A sikeres tanácsadás folyamán megszületik a „van miért, van értelme végigcsinálni” érzése. |
| Élet antidepresszáns nélkül |
| A kezdődő depresszió megelőzésének példáján keresztül szeretném bemutatni a holisztikus lelki egészségvédelem szemléletmódját. A depresszió a lelki egészségromlások közül az egyik olyan, amely fizikai (agyi) szinten is megjelenő elváltozásokhoz vezet. |
| A depresszió a leggyakoribb hangulatzavar |
| A depresszió olyan tartósan fennálló, rosszkedvű, szomorú, fáradt állapot, amelyben a világ kietlennek, a nehézségek leküzdhetetlennek tűnnek. A depresszió nagy szenvedés a betegnek, és a környezetének is. Ez a hangulatzavar nagyban befolyásolja a beteg étvágyát, alvását, munkaképességét, a személyes kapcsolatait, az életről alkotott felfogását. |
| Téged is veszélyeztet a depresszió? |
| Az, hogy a depresszió valóságos népbetegséggé vált, nemcsak a modern élettel való elégedetlenségünk következménye - 5 kulcstényezője szinte minden nőt érint és veszélybe sodor. |
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
