Kísérlet leírása a táplálék megvonás hatásairól

Bálint Péter

Egészséges embereken (önként vállalkozók!) végzett vizsgálatok alapján a következő tapasztalatok mérhetők le az éheztetéses fogyókúrákat illetően:

Mérsékelten csökkentett táplálékbevitel hatása

Adott embercsoport kalóriaszükséglete megszokott aktivitásuk alatt 12 4OO kJ/ nap (~ 31OO kcal/ nap). 5 héten keresztül 64OO-72OO kJ-t (~16OO-18OO kcal) tartalmazó, minőségi szempontból kifogástalan étrendet kaptak (szükségletük kb. 55%-a). Testsúlyuk kb. 1O%-kal csökkent. Az 5. Hét után táplálékbevitelüket 8OOO kJ-ra (~2OOO kcal) emeljük (az eredeti szükséglet kb. 65%-a) ; ezen az étrenden testsúlyuk nem csökkent tovább. Ezek az emberek nagyon fáradékonyak, és munkateljesítményük is jelentősen csökken. Megállapítható alapanyagcseréjük 3O-4O %-os csökkenésése, aminek révén kb. 24OO kJ-t (~6OO kcal) takarítanak meg ; aktivitásuk csökkenése révén kb. 2OOO kJ-t (~5OO kcal-t) energiát spórolnak. 2400 + 2000 = 4400 kJ (~1100 kcal) „megtakarítás” alapján érthető, hogy az eredeti szükségletüknek megfelelő 12 400 (~3100 kcal) helyett 8000 kJ (~2000 kcal) táplálékkal egyensúlyban tarthatók.

Jelentősen csökkentett táplálékbevitel hatása

Adott embercsoport szokásos aktivitása mellett napi 14000 kJ-t (~3500 kcal)fogyasztott. 24 héten keresztül (!) napi 6400 kJ-nyi (1600 kcal) táplálékot, ami eredeti szükségletük 46%-a (!), fogyasztottak. Testsúlyuk folyamatosan csökkent, és a 24. Hét végére a súlyveszteség az eredeti testsúly 30-40 %-ának felelt meg. A somatikus állapotot a csonttá-bőrré való lesoványosodás, a zsírpárnák teljes hiánya, hűvös és száraz bőr, a spontán mozgások nagyfokú kerülése, stb. jellemzi. Psychésen az érdeklődés teljes hiánya, depressio, asszociális magatartás, szellemi munkára való teljes képtelenség stb. figyelhető meg. Az alapanyagcsere kb. 30-40 %-kal csökkent, ami részben azzal függ össze, hogy a testsúlycsökkenés elsősorban éppen az energiafogyasztás szempontjából aktív izomszövet megfogyatkozásának következménye.

A részleges éhezéssel kapcsolatos tapasztalatok a következőkben foglalhatók össze:

1. A szükségletnél kb. 10-15%-kal kisebb táplálékbevitelt az alapanyagcsere alacsonyabb szintre való „átállása” + a testsúly és az aktivitás csökkenése nélkül kompenzálhatja.
2. Jelentősen csökkentett táplálékbevitel mellett a testsúly csökken, majd alacsonyabb szinten stabilizálódik. A kompenzációt az alapanyagcsere 30-40 %-os csökkenése és az akaratlagos, valamint spontán aktivitás kerülése biztosítja.
3. Ha a táplálékbevitel tartósan kisebb, majd a szükséglet kb. 60-65%-a, a testsúly folyamatosan csökken.
4. A teljes éhezés „kibírható” tartalma az egyén tápláltsági állapotának függvénye. A régebben divatos „koplalóművészek” szabad vízfelvétel mellett 40 nap alatt testsúlyuk kb. 25%-át vesztették el. Kutyakísérletben a rekord 117 napos éhezés, miközben az állat testsúlyának 63%-át vesztette el. Állatkísérletek tanúsága alapján normális tápláltságú emberekben a teljes éhezés maximális tartalmát 8-10 hétre becsüljük. A ma szokásos „éheztetéses fogyókúrák” kapcsán (a víz-elektrolyt- és vitaminszükséglet biztosításával) elhízott emberek 200 napon túli teljes éheztetése is szokásos.

A választás a Te kezedben van

Ne feledjük, a döntés joga mindig a kezünkben van! Figyeljünk oda jobban lelki egészségünkre és tegyünk meg mindent gyógyulásunk érdekében!

Tar Eszter

Tar Eszter vagyok, a Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió tanácsadójaként dolgozom.

Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek rejtelmei iránt. Tanulmányaim, munkám folyamán megtanultam azokat a módszereket, melyek nagymértékben elősegítették, hogy eredményre vezető, segítő szakember lehessek.

Tudom, hogy mennyi csodálatos, ugyanakkor bonyodalmas és szövevényes történetet rejt magában egy-egy sors, egy-egy élet. Véleményem szerint mindennek oka van, s erre csupán akkor jön rá valaki, ha a dolgok mélyére néz. Megtapasztaltam, milyen érzés a feltétel nélküli elfogadás.

Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem létezik egy igazság. Minden embernek megvan a saját igaza, saját érzései, melyeket joga van felvállalni, érezni, átélni.

Az ember egy fantasztikusan összetett, bonyolult lény. Szükségünk van arra, hogy szeressük önmagunkat, épp olyannyira, mint mások szeretetére. Azonban az élet mindenkinek egy nagy próbatétel, ahol problémákkal, feladatokkal kell megküzdenünk, nap mint nap.

Van, hogy jó döntéseket hozunk, de előfordul, hogy nem. Jó esetben tanulunk hibáinkból, de megesik, hogy nem. Olykor elkeseredünk, megtorpanunk, segítségre van szükségünk. S bizony bátorság kell ahhoz, hogy másokhoz forduljunk segítségért. Ez nem szégyen! Ha támogatást kérünk valakitől, az már egy lépés problémáink megoldásához, mely előbb, vagy utóbb, de célravezető lesz.