Elisbeth Kübler-Ross válogatott idézetek
Reagálás Hajnal 2009-07-21 21:37:00-i Blogjára
| Hajnal (2009-07-21 21:37:00) |
| Elisbeth Kübler-Ross válogatott idézetek A leggyönyörűbb emberek azok, akik ismerik a kudarcot, a szenvedést, a harcot, a veszteséget, és megtalálják a kivezető utat a mélységből. Ezekben az emberekben megvan a kellő megbecsülés, érzékenység és megértés az élet iránt, amely eltölti őket részvéttel, kedvességgel és szeretetteljes törődéssel. A gondolataid, amelyekért felelős vagy, éppen olyan igaziak, mint a tetteid. Elkezded felismerni, hogy minden szó és minden tett hatással van az életedre, és életek ezreit is megérinti. Olyan értékek után futunk, amelyek semmivé válnak a halállal. Az életed végén senki nem kérdezi meg, hány diplomád van, mennyi házat építettél, vagy hány Rolls Royce-ot engedhettél meg magadnak. Ez az, amit a haldoklók megtanítanak neked. A haldoklásban nincs semmi, amitől félned kellene. Ez lehet életed legcsodálatosabb tapasztalata. Az egész attól függ, hogyan éltél. Ha minden napodat jól éled meg, akkor semmitől nem kell félned. Nincs öröm nehézségek nélkül. Ha nem lenne halál, hogyan tudnánk értékelni az életet? Ha nincs gyűlölet, tudnánk, hogy a végső cél a szeretet? … Ezekben a percekben vagy kitartasz a negativitás mellett és vádaskodsz, vagy a gyógyulást választod, és megmaradsz a szeretetben. Amikor megtanulod a leckéidet, a fájdalom eltűnik. Amikor letetted azokat a vizsgákat, amelyekért a földre küldtek, akkor megengedik neked, hogy lediplomázz. Megengedik, hogy levesd a tested, amely bebörtönzi a lelked. Tanulj meg kapcsolatba kerülni a benned lévő csenddel, és akkor megtudod, hogy mindennek célja van az életben. Nem fogsz növekedni, ha egy gyönyörű virágoskertben üldögélsz, de nőni fogsz, ha beteg vagy, ha fájdalmak közepette élsz, ha megtapasztalod a veszteséget, ha nem dugod homokba a fejed, hanem helyette olyan ajándékként fogadod a szenvedést, amelynek nagyon-nagyon különleges célja van. Amikor megértjük, hogy korlátozott időt tölthetünk a földön, ... elkezdjük élni a mindennapjainkat a legteljesebben, mivel csak ez az egy életünk van. A halál egyszerűen a fizikai test levedlése, mint amikor a pillangó kibújik a bábból. Ez egy átmenet a tudatosság magasabb szintjére, ahol folytatod a tapasztalást, a megértést, a nevetést, és képes leszel növekedni. Hiszem, hogy kizárólag mi vagyunk felelősek a választásainkért, és vállalnunk kell a tetteink, szavaink és gondolataink következményeit egész életünkön át. Az emberek olyanok, mint az ólomüveg ablakok. Csillognak és ragyognak, amikor a nap kisüt, de amint beáll a sötétség, igazi szépségük csak akkor mutatkozik meg, ha a fény belülről fakad. A bűntudat talán a legfájdalmasabb kísérője a halálnak. Nincsenek tévedések, nincsenek véletlen egybeesések, minden esemény áldás, amelyekből tanulunk. Nincs szükség arra, hogy Indiába menjünk vagy bárhová a békénket keresni. Meg fogod találni a szobádban, a kertedben, vagy akár a fürdőkádadban. Elisabeth Kübler-Ross »    |
