Odafigyelni egymásra
Reagálás Hajnal 2009-03-14 05:47:00-i Blogjára
| Hajnal (2009-03-14 05:47:00) |
| Odafigyelni egymásra Néhány hónapra eltűnt a blogom. A technika ördöge – mely mögött hitem szerint mindig emberi kezek munkálkodnak – eltűntette. Amikor nem volt, akkor éreztem, mennyire hiányzik. De más élethelyzetben is vagyunk így ezzel, mi emberek. Amíg birtokolunk valamit, vagy valakit, talán nem is értékeljük megfelelően, talán nem is vigyázunk rá eléggé, talán nem is gondozzuk ahogy kellene, nem fordítunk rá elegendő figyelmet. Gondolkodtál már azon, miért olyan nagyon nehéz igazán odafigyelni a másikra? Pedig gyakran nem kérünk mást egymástól, csak figyelmet. Hogyan is figyelek rád? Feléd fordulok a teljes figyelmemmel és azt kérem, mesélj. S csak hallgatom, hogy a régi iskolaépületet lebontották… felbosszantott egy agresszív autós… egy kisgyermek gyöngyözően kacagott, amitől neked mosoly költözött az arcodra és melegség a szívedbe… hogy valaki, akitől elismerést vártál keresztül nézett rajtad… és azt álmodtad, hogy... És hogy lásd, hogy tényleg figyelek, elmondom, hogy mennyire aggódok érted, amikor nem vagy mellettem, hogy amikor útra kelsz, a szeretetem vigyáz rád… és elkísérlek az orvoshoz akkor is, ha nem félsz, csak azért, hogy ne legyél egyedül.. Hogy csak úgy megsímogatlak, mert tudom, hogy jól esik neked, és megkérdezem, milyen színű a hangulatod ma. Így figyelek Rád, és valami hasonló figyelmet kérek Tőled. Mert ha nincs ránk irányuló figyelem, akkor nem érezzük magunkat fontosnak, s aki nem fontos senkinek, az akár a saját életét is megkérdőjelezi. Sokan vagyunk, akiknek fontos az egymásra figyelés. Ezért köszönöm Gáspár Jánosnak, hogy lehetővé tette, hogy újra működjön a blogom. Így figyelhetünk egymásra. Én rád, s Te rám… |
