Halottak és vallások
Reagálás Hajnal 2007-11-04 14:54:00-i Blogjára
| Hajnal (2007-11-04 14:54:00) |
| Halottak és vallások Az öt legnagyobb magyarországi vallás különféleképpen viszonyul a Mindenszentek ünnepéhez és a halottak napjához. RÓMAI KATOLIKUSOK Mindenszentek ünnepén az elhunyt szentekre, míg a halottak napján azokra emlékezik az egyház, akik a keresztségben hunytak el, és akikről úgy hiszik, a purgatóriumban vannak, minthogy bocsánatos bűnökkel haltak meg. Az élő hívek imája segít a holt lelkeknek, hogy megtisztuljanak, s így megláthassák Istent a mennyben. REFORMÁTUSOK Elvetik a szentek tiszteletét, ezért a Mindenszentekről sem emlékeznek meg. Az egyházalapító Kálvin János a halottkultuszt és a sírok megjelölését is helytelenítette, így a halottak napja nem egyházi ünnep a reformátusoknál. EVANGÉLIKUSOK Elfogadják a szentek létezését, de nem imádkoznak hozzájuk. A Mindenszentek ünnepét és a halottak napját ettől függetlenül megtartják, ugyanakkor, mint a római katolikusok, de nem tartozik a fő ünnepeik közé. GÖRÖG KATOLIKUSOK Mindenszentek ünnepét a Pünkösd utáni vasárnapon tartják, s náluk a halottak napja is a húsvéti ünnepkörhöz kötődik: húshagyó szombaton, nagyböjt idején három alkalommal, valamint Pünkösd előtt is megemlékeznek halottaikról. IZRAELITÁK Nincs náluk halottak napja, az elhunyt halálának, avagy temetésének évfordulóján azonban - többnyire a hátrahagyott fiúgyermek vezetésével - kaddist, azaz zsidó imát mondanak a halottért. Szokás emléklángot is gyújtani az évforduló előestéjén, ami 24 órán keresztül ég.    |
