Kapcsolat
Reagálás Hajnal 2007-05-18 03:57:00-i Blogjára
| Hajnal (2007-05-18 03:57:00) |
| Kapcsolat Az interneten találtam az alábbi verset. Engem megszólított. Írója: Mayam Távolságon át Te és én: Két idegen lény. Mint egy bolygó két holdja, Hiába szökne el, adott az útja. Mint két égig érő hegy együtt, egymás mellett, Hiába látni őket karnyújtásnyira a felhők felett. A másik bár látszatra oly közel, mégis tízezer lépés választja el. Én és te: Fehér és fekete. Tizenkilenc és egy híján húsz, Az azonosság elválaszt, nem összehúz. Mint egy ünnepi gyertya: a lángja és a fénye. Két független változó, mégis egy függvénye. Ellentmondó, de azonos vélemény, Szilárd-lágy és képlékeny-kemény. Te és én: Két külön vélemény. Bár mindkettőt ugyanaz érdekli, mégis olyan messze van még ez a közeli. Hiába a két majdnem azonos gondolat, A közösséghez be kell járni még a nagy utat. Hiába a belső rokonság ténye, A két gondolat a világ két vége. Én és te: Szöveg és zene. Az egyik sehol sincs világról mesél, A másik ezen a világon kívül énekelve él. Az egyik feltűnő, mint aki a kör közepén áll, A másik csendes, bezárul, mint aki meditál. Az egyik te vagy és a másik én, De a kettő gyakran helyet cserél. Te és én: Árnyék és a fény. Mint egy csillagkép két csillaga, Mint az egész és inverze, amely önmaga. Mint a Tejút, amit az örök forgás összeköt, Mégis egy fényév lehet két szomszéd között. Mint az abszolút egy és a reciproka, Mint az azonosság végső foka. |
