LenoreReagálás Hajnal 2007-03-25 18:52:00-i Blogjára
Hajnal (2007-03-25 18:52:00) |
Lenore
A középkorban Európa-szerte ismert ballada volt. Mese és monda formában elsősorban Észak- és Kelet-Európában terjedt el. A nemzetközi és a magyar hiedelemmonda- katalógus egyaránt számon tartja. A mese, monda és ballada alapjául egyaránt az a monda szolgált, amely a szláv népek közt alakult ki a 6-7. század folyamán, a vándorénekesek terjesztették és juttatták el hozzánk is. A halott szerető megjelenik, mert kedvese visszasírja.
Az, hogy a halottat nem szabad visszasírni, a közhitben általánosan elterjedt volt. A következőben egy észak-magyarországi változata található a Lenore balladának:
Volt egy fiatal pár, nagyon szerették egymást. A katona kiment a frontra és meghalt. Egy éjjel egy ló megállt az ablak alatt, egy fehér ló, és beszólt a katona, hogy:
- Kedvesem, jössz-e velem?
A lány mindjárt szedte a holmiját a hátára, és ment a férfi mellett. Nem vette fel a lóra, csak ment mellette. Mindig a temető fele vitte, és borzasztóan kezdett már félni a lány. A férfi mondta:
- Jaj, de szépen süt a hold. Egy eleven, meg egy holt. Nem félsz, kedvesem?
A lány mindig azt mondta neki:
- Dehogy félek! Hogy félnék, mikor veled vagyok.
Közbe nagyon félt. Majd beértek a temetőbe. A lány meglátta, hogy nyitva van egy sír. A férfi be akarta rántani a sírba, és aztán ő a batyuját dobta. És mikor meg ő a batyujával kínlódott, hogy bedobja a sírba, addig ő elszaladt. És mikor ő szaladt, egy olyan házba tért be, ahol szintén egy halott feküdt az asztalon. És ő elbújt a sutba. Nem mert onnan előjönni. A férfi meg bekiáltott:
- Nyisd ki hótt a hóttnak, Megesszük az elevent!
Az illető, aki el volt bújva, látta, hogy kitette a koporsóból a lábát a halott. Először kitette az egyik lábát, utána a másikat. Aztán a két kezét. És aztán felült, llelépett a fődre, és elindult az ajtó felé.
Aztán elkukorékolta magát a kakas, és azt mondja, hogy kulimáznak vált mind a kettő, és így a lány megszabadult… hogy nem ették meg a halottak.
|
|

|