Az egyházi évReagálás Hajnal 2007-03-19 16:09:00-i Blogjára
Hajnal (2007-03-19 16:09:00) |
Az egyházi év
Húsvét közeledtén egy baráti beszélgetés során merült fel a kérdés, hogy milyen is az egyházi év. Utánanéztem, ilyen:
ÁDVENTben azokról a századokról emlékezünk meg, amikor az emberiség még a Messiás eljövetelére várt. Négy héttel később már Jézus születését ünnepeljük - KARÁCSONY. Közvetlenül utána ünnepeljük Jézus gyermekkorát GYERTYASZENTELŐ Boldogasszonyig (február 2.).
Majd 40 napon át NAGYBÖJT, amikor részben Jézus böjtölését utánozzák, részben szenvedésére gondolnak a böjtölők. HAMVAZÓSZERDA a böjt 1 napja. Nevét onnan kapta, mert a pap ezen a napon hamut szentel, mely az előző évben virágvasárnapról megmaradt pálmák vagy barkák elégetésével készül, s e hamuval a hívek homlokát kereszt alakban megjelöli, miközben ezt mondja: Emlékezzél meg ember, hogy por vagy és porrá lész.
VIRÁGVASÁRNAP a húsvét előtti vasárnap, melyen Jézusnak Jeruzsálembe történt bevonulása emlékére pálmát, ennek hiányában barkát szentelnek és ezzel a templom körül körmenetet tartanak.
A nagyböjti idő utolsó hete a NAGYHÉT. NAGYCSÜTÖRTÖKön az utolsó vacsorára, NAGYPÉNTEKen Jézus halálára, NAGYSZOMBATról HÚSVÉTVASÁRNAPra virradó éjszaka Jézus feltámadására gondolnak.
A húsvéti ünnepet követő 40 napon a FELTÁMADT KRISZTUST csodálják, majd
MENNYBEMENETELét ünneplik. ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK a húsvét utáni 5. vasárnapot követő csütörtök. Jézus e földön töltött életének zárónapját képezi.
10 nappal később (húsvét után az 50. napra), PÜNKÖSD VASÁRNAP a Szentlélek eljövetelét ünneplik, akit a mennybe távozott Jézus küldött tanítványainak.
A Húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni 1. vasárnapon van (március 22. és április 25 között), ahogyan erről egykor a niceai zsinat rendelkezett.
Ennyi! Lehet, hogy sok, de nem hiszem, hogy baj, ha tudjuk. Mert ugye csak eszünk-iszunk, ajándékozunk és nem is igen tudjuk, mi van a háttérben.
|
|

|