Hogyan éljük túl a szakítást? (1)Reagálás Hajnal 2006-09-06 06:13:00-i Blogjára
Hajnal (2006-09-06 06:13:00) |
Hogyan éljük túl a szakítást? (1)
Két, viszonylag normális ember között működő kapcsolatban a férfi egyszer csak megvadul, és úgy dönt, hogy mindent félredobva távozik a színről.
Te, a szegény, cserbenhagyott áldozat ott állsz elképedve, sőt lelkileg összezuhanva.
Bár leselejteztek, a legfontosabb, hogy ne érezd magad selejtesnek, kidobottnak.
Ha lehetőség van rá, próbáld meg elérni, hogy beszéljétek meg, mi vezetett idáig. Ez fontos lenne a számodra, hiszen ha a szakítás végleges, a következő kapcsolatodban jól jöhetnek a tanulságok.
Erre a beszélgetésre csak akkor tégy kísérletet, ha nyugodtan, egy kis távolságtartással tudod kezelni a helyzetet. Semmi értelme jelenetet csinálni, hiszen ez taszítja a férfiakat. Még az is előfordulhat, hogy ha a hamu alatt még izzik némi parázs, a férfi - látva a józanságodat -, elgondolkodik, hogy esetleg hibás döntést hozott.
Ne áltasd magad, nem biztos, hogy visszafordítható a folyamat, de Te legalább megpróbáltad.
A nyugodt és távolságtartó magatartás azért is fontos, mert amikor elcsitulnak a most még igencsak heves érzelmeid, fontos lesz a számodra, hogy érezd: nem alázkodtál meg, legalább a látszat szerinti önbecsülésed megmaradt. Ez az érzés hamarosan sokkal fontosabb lesz a számodra, mint az, hogy távozó párodat visszaszerezd.
|
|
|