Gyakran Ismételt Kérdések   E-mail
Keresés

A nap verse

Reagálás Hajnal 2006-08-04 16:39:00-i Blogjára

   Hajnal (2006-08-04 16:39:00)
A nap verse

József Attila:
Ködből, csöndből



Nem várom már az életet.
Vagyok úgy, ahogyan lehet.

S ha nem lehet, akkor sehogy,
Ha sok a nap, hát soká fogy.

Két szememből a nap kivész.
Már csupán a lámpába néz.

Ha tűz lobog, hát majd elég.
Ha vér ömlik, hát van elég.

Aki megbánt, én nem bántom.
Aki sajnál, nem sajnálom.

Örülhetnek a hadnagyok.
Mert én már éhes sem vagyok.

Történt valami énvelem,
De nem halál s nem türelem.

Rúgtak itten, rúgtak ottan
S egyszer mégsem káromkodtam.

Egyszer megláttam a ködöt
A nagy fényességek mögött.

És meghallottam egyszer én,
Hogy túl harcom vad zörején,

Akárha lent, akárha fönt,
A szegényé csupán a csönd.

A köd, a csönd sosem ragyog.
Én már ködből, csöndből vagyok.

Ami énbennem botorkál,
Elbukik egy vak ároknál.

Iszonyatos, nagy bosszú ez,
Várni, várni, mig vége lesz...


 

A nap verse

Vélemény, észrevétel, reagálás
Neved: 
E-mail címed: 
Véleményed:Tedd színesebbé!
Kattints a kis képre és az rögtön bekerül a szövegbe.

A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse
A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse

A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse
A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse A nap verse