Mese HozzádReagálás Hajnal 2005-11-23 21:49:00-i Blogjára
Hajnal (2005-11-23 21:49:00) |
Mese Hozzád
Kínában egy vízhordónak volt két nagy cserépedénye. Ott lógtak a nyakában a vízhordó bot egy-egy végén.
Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt.
A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel, míg az ép edény mindig egy teljes adag vizet szállított. Így ment ez két teljes évig.
A vízhordó minden nap csak másfél edény vizet szállított a házba.
Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletes munkát végzett. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak fele annyit tudott teljesíteni...
A két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordót a pataknál
- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy a virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek ennek az oldalára.
Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.
Tanulság:
Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk. De ezek a törések és hibák teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban.
A legjobbakat kívánom az összes törött cserép barátomnak!!! |
|

|